hegesztes

[Hidvegi Jozsef]

>Szóval úgy gondoltam, hogy söntöt kellene beépíteni a mágneskörbe.
>Úgy kell betenni egy adag lemezt, hogy a primer fluxus át tudjon
>terelődni a söntön keresztül, úgy, hogy nem megy el a szekunderbe.
>Pl. három fázisú trafón egyik oszlop: primer, másik: szekunder, a
>harmadik pedig egy kis, állítható légréssel üresen áll, ez lenne a sönt.
:-))) Sikerult feltalalni a spanyol viaszt. :-) De ez jo dolog, nem bantasibol
irom.
A Trakis gyarott ilyen hegesztotrafokat (vagy lehet, hogy most is gyart). Persze
mechanikailag gazdasagosabban kivitelezve. A magneses sontot lehet egy, a masina
elejen levo kerekkel tologatni ki-be vagy valahogy igy. Nem szedtem meg szet
egyet sem.

>A tirisztoros szabályzáson is gondolkodtam, úgyis jó lenne
>egyenárammal hegeszteni, csak nem tudom, hogy hogy bírná?
>Állítólag alumíniumhoz több száz amper kell, nekem meg csak 160
>A-es tirisztorom van. Elég az?
Az a tirisztor boven eleg! Ugyse 1 db kell, hanem minimum 2, vagy ha csak 1 szek
tekercs van, akkor vagy 4 tirisztor, vagy 2 dioda es 2 tirisztor. Ekkorabol meg
400A-es hegeszto masina is keszitheto, ha 60%-ra veszem a bekapcs idoaranyt.
Haztajiban 50A-es tirisztorok boven elegendoek.

Alu hegesztes:
Kezi elektrodaval biztosan nem kell ekkora aram, 100 korul jo lesz. Csak
vastagabb darabok  hegesztese lesz elfogadhato. Az anyagok megvalasztasaval
gyakran gond van.
Lehet argonnal fogyoelektrodas hegeszteni is alu-t. Olyan, mint a CO2-es, de
komolyabb fajta elotolo kell, vagy 4 gorgos, vagy un. push-pull, szoval a
tolonal tol, a pisztolyban meg huz, na meg ugye a CO2 helyett argon.
Legjobb az AWI-val aluminiumot hegeszteni, ezt csinaltam is sokat. Ez viszont
valtoarammal megy. Szinten argon a vedogaz, es wolfram elektrodas a pisztoly. A
hegesztogepben meg kell oldani, hogy ne legyen egyenaramu komponens, regebbi
gepekben allatnagy konditelep van az aram utjaban. A gepnek lehet szorotrafo
jellege, de kozelitse inkabb az aramgeneratort, szoval nagy legyen az uresjarasi
fesz. Es persze kellemetlen, hogy nagyfesz impulzussal kell begyujtani az ivet,
nem jo, ha a wolframmal kotoraszunk a munkadarabon.
Ugyanez az eljaras (awi = argonvedogazas wolframelektrodas ivhegesztes)
egyenarammal (wolfram a negativ) szinte mindenfajta fem hegesztesere alkalmas.
Koraceloknal szinte mindig ezt hasznaljak, pl bortartalyok, atomeromuvi
berendezesek, de pl a mai bicikliknel is, amiknel nem munkaljak utana a
varratokat.

>Vagy lehetne vékony (mondjuk 1-es) huzalból tekerni rá még 100-150
>voltnyit, és sorba kötni az eredetivel. Egy kapcsolóval lehetne
>választani, hogy be legyen-e kötve.
Ez nem az igazi megoldas a hegesztoaram valtoztatasara, nagyon lecsokken az
uresjarasi fesz. Ha egyszeru valtoaramu hegesztotrafot akarunk csinalni
mechanikai varazslatok nelkul (mozgathato magneses sont), akkor az a jo
megoldas, hogy van ket oszlop, egyiken a szekunder, folotte egy komplett primer
sok megcsapolassal, a masik oszlopon is egy hasonlo primer.
Ugy kell kotogetni kb, hogy az uresjarasi fesz nagyjabol allando maradjon. Az
aram akkor a legkisebb, amikor csak a masik oldali primer van az aramkorben. Egy
25-30 cm2-es vasnal ekkor annyira nagy a levegobe kiszorodo magnester, hogy a
hegesztoaram alig elegendo egy 2-es elektroda leolvasztasahoz. Ha csak a
szekunder folotti van bekotve, akkor lehet, hogy egy 3,25-oshoz is sok. A ketto
veglet kozott a megcsapolasokkal lehet mindig megfelelo fokozatokat talalni.
Kisebb aramokhoz kicsit kisebb uresjarasi feszkot is lehet valasztani.

hjozsi