Duna - off

[Hidvegi Jozsef]

Hi,

Parszor megneztem a Dunat itt Delbudan, es volt egy sejtesem, ami be is jott.
Amikor meg a tetozes elott volt, nagyon eros volt az aramlas, probaltam egyutt
gyalogolni (inkabb szaladni) partiz meterrel beljebb uszo targyakkal. A
tetozeskor is eros maradt, viszont most, hogy mar apad, mar egy gyorsabb
gyaloglas is eleg, ugy tunik, hogy a folyasi sebesseg ugy 2/3-ara esett.

A logika benne valahol ott van laikusan kozelitve, hogy amikor medertoltesi
idoszakban van, akkor lejtosebb a felszine, hiszen hatul van az arhullam, es
ugye a lejtosebb viz jobban folyik. :-) Most meg eppen az ellenkezoje van.

Mivel azert meg most is eleg gyors, nyilvanvalo, hogy a meder termeszetes
lejtese joval nagyobb, mint az arhullam elejen vagy hatuljan levo legmeredekebb
szakasz a folyo arhullam nelkuli allapotahoz, mint szintvonalhoz viszonyitva,
kulonben lenne vizszintes szakasz is, ahol megallna az aramlas. Elgondolkodtam,
hogy lehet megmerni egy folyo lejteset.

Egy modot mondjuk tudok (egy tokegyszerut), pl a Csepel sziget elejen es vegen
egyszeru eszkozokkel meg lehet merni a holtduna es a nagyduna szintkulonbseget
egy olyan allapotban, amikor a zsilipek le vannak zarva, szoval a holtduna
biztosan nem aramlik joideje (ez csak benfenteseknek mukodne, mert en nem
tudhatom, mikor nyitogatjak a zsilipeket). De hogy lehetne mashogy? Azert pl egy
5km-es slagvizmertek eleg meredek lenne. :-) A foldmerok teodolitja meg szvsz
nem eleg pontos. Lehet, hogy a gps eleg pontos? (Es akkor mar nem is olyan off a
tema. :-)) ) Valahogy biztosan tudja, mert amikor barmilyen vizieromuvon tori
valaki a fejet, ez a legalapvetobb infok egyike lehet.

Ebbol aztan ilyeneket is ki lehet szamitani - a vizhozam ismereteben -, hogy
mennyi surlodasi ho keletkezik km-enkent, m2-enkent... , az is kiszamithato,
befolyasolja-e ez, hogy a folyok kesobb fagynak be, mint a tavak, vagy csak a
folyo keveredese jatszik inkabb szerepet ebben.

Bocs a farasztasert.

hjozsi