555 contra termopar

[Hidvegi Jozsef]

Szia,

Latod-latod, az eredeti kapcsolasodban megiscsak be kellett volna rakni egy
hiszterezist.

Kulonben ez a 3 masodpercenkenti kapcsolagatas nekem baromi surunek tunik.
Elkepzelhetetlennek tartom, hogy ha akar fel percenkentire novelned a
kapcsolgatasi idot, es a tojasok holeadasat/hofelvetelet allatnagyhuzatu
ventillatorral forszirozod (miert tennel ilyet?), kilognal egy eloirt
homerseklet tartomanybol.
Viszont ha a gyakori kapcsolagatas miatt elszall a ketyere, vagy a kikelt
kiscsirkek csak a  kattogas utemere tudnak barmit csinalni :-), akkor nagy kar
keletkezik.

Valoban kiprobaltad, hogy tenyleg ilyen surun fog kapcsolni? Szerintem van a
rendszerben  mindenfele holtido, a futotestnek is van hokapacitasa, a
hoerzekelonek is, meg mivel nem egymasra vannak szerelve nyilvan, a ketto kozti
levego stb is jokora holtidoket hoz be, szoval ha egy tokeletesen nulla
hiszterezisu, nagypontossagu hoerzekelod es aramkorod van, ami holtido mentesen
ezerrel prellegne, itt akkor is hosszu percek fognak eltelni minden kapcsolas
kozott.  Meg akkor is, ha csak 1-2 tojat van a rendszerben, es az egesz
berendezes aproka.

Pont ez a  legnehezebb ilyen helyzetekben neha. A tanulo, PID hofokszabalyozok
tudnak ugy kapcsolagatni, hogy egy jottanyit sem valtozik a homerseklet, de ok
tudjak, hogy kell a ki-be kapcsolasi idoaranyt ugy valtoztatni, hogy kilengesek
se legyenek, csak egeszen elenyeszo.
Ha meg nincs szukseg a PID tanulo rendszerre, mert az egyenletes hoeloszlast az
egesz hobelevancban konvekcioval (levegonel ventillatorral, de nem repulogep
legcsavarral) megoldod, akkor el nem hiszem, hogy a rendszered kepes prellegni,
akarcsak masodperc nagysagrendben ki-be kapcsolgatni - hacsaknem a futotest
rasugaroz a hoerzekelore.

Ezesetben viszont a megoldas a hiszterezis, es a kozvetlen hovisszacsatolas
miatt a kapcsolgatas ellenere a rendszer __nem__ ketpont szabalyozas lesz, hanem
analog. Vagyis a bekapcs idoaranyt (!!) teljesen allando futott terhomersekletek
mellett is egy dolog fogja meghatarozni: a homersekletjel elterese az
alapjeltol. Tehat vedd eszre, hogy mozdulatnal homerseklet mellett is
kapcsolgatni fog. A szabalyozott sav (ahol a bekapcs idoarany nulla es 100%
kozott van) csakis a hovisszacsatolastol fugg. A hiszterezistol csak a
kapcsolasi gyakorisag fog fuggeni.
(Ezen az elven mukodnek azok a szobai termosztatok, amik ikerfemet vagy tagulo
folyadekot hasznalnak, es bekapcsolt allapotban egy ellenallas rafut a
hoerzekelo kornyezetere, ez a hovisszacsatolas. Ezek sokkal baratsagosabbak a
digit csodaknal, ahol nagyonis erezheto akar +/- fel fokos vatlozgatas is.
Viszont ezeknel meg lehet, hogy ha kinn lehul az ido, akkor benn is, a
pontossaga rosszabb is lehet, neha utana is kell tekerni, viszont nincs ez a
hofokingadozas.)

Ha a rafutes kisebb hofokemelkedest okoz, mint az erzekelo-merorendszerbe
beepitett hiszterezis, akkor csak annyi tortenik, hogy a tenyleges hiszterezis
lecsokken. Amig ez nem csokken nullara, addig ketpont szabalyozas van, ha "nulla
ala csokken" :-), vagyis tulfutjuk az erzekelot, akkor jon a fent leirt analog
szabalyozasnak megfelelo mukodes.

Hiaba no, meg az ilyen egyszeru dolgok is a valosagban neha nagyon bonyolultak.
:-))

hjozsi

Ps: egyszer regen nekem is volt egy apro feladatom csirkekeltetovel
kapcsolatban. Ott a tagosz, akinek segitettem, egy kapcsolos higanyos homerot
hasznalt (amiben egy femszal beleloghat a higanyba, es lehet allitani a femszal
helyzetet egy magnessel, ami a higanyos terrel azonos nyomasu terben elhelyezett
menetes orsot tudja tekerni), nekem csak azt kellett megoldani, hogy ez tudjon
egy relet kapcsolni, amivel a futotestet kapcsolgatta. Annyira elegedett volt a
2 tranzisztoros aramkorommel (pedig nem ez volt a rendszerben a lenyeg), hogy
mindenfele viz-szerelvenyeket hordott nekem halabol, mert tudta, hogy epitkezni
akarok. Nos, ez elvileg egy nulla hiszterezisu hofokszabalyozo renszer, itt csak
a holtidok jatszanak, meg a rafutes.