hangavalto villamos lejaratasa

Badly Configured Clients, Inc. vf at elte.hu
Mon Mar 4 22:43:09 CET 2002


Thus spake Farao:

> Szia Ferenc !

Hi!

>>> CD lemez szelenek lekoszorulese , CD magnesezese , CD UV kezelese.
>> Azt hiszem nyugodtan kijelenthetjuk, hogy ezek nyilvanvalo okorsegek.
> Csak igy mindenfele belegondolas , es proba nelkul ?

Honnan veszed hogy nem gondoltam bele? Ezerszer vegiggondoltam mar az
elozo flamewarok kapcsan, es azt hiszem hogy minden ertelmes ember
szamara trivialis, nyilvanvalo dolgokrol van szo...
Kiprobalni nem fogom, mert nem vagyok hulye. Nem fogom a jo kis lemezeim
osszekarmolni, hogy nehany igazhitut meggyozzek... Mellesleg ez
egyebkent is teljesen remenytelen probalkozas, mert hiaba a napi
rutin-tapasztalatok, a nehany meg nem ertett jelenseg folyamatosan
taplalja a hitet az ellentmondasoktol hemzsego, minden logikai levezetes
nelkul a jelensegre bemondasos alapon rahuzott elmeletekben.
De ha valahogy megis sikerulne racionalis ervekkel meggyozni titeket,
rogton jonne az ujabb elmelet amit szinten ki kell probalni es meg kell
cafolni. Ezert a komoly kutatok kozott mar regota az a szokas jarja, hogy
aki allit valamit, az eloszor bizonyitsa is be, addig nem foglalkoznak
vele. Aki ezt nem tartja be, szelhamos.

> Ha minden igaz a lemez szelenek lekoszorulese a kiolvasasi hibakat
> csokkenti.
> A CD UV kezelese ugyszinten. A magnesezesre meg hirtelen nem is tudok
> mit mondani.  :o)))  Mindenesetre lehet kapni CD magnesezo masinat ,
> es el is lehet adni. Marpedig ha el akar valaki valamit adni , akkor be kell
> bizonyitania a vevonek , hogy a masinaja mukodik.

A lemez szelenek koszorulese szerintem kizarolag negativ modon kepes
befolyasolni a hibaaranyt. Ui az eredetileg meglehetosen jol centirozott
lemez a reszeles hatasara excentrikus lesz, ugralni fog a meghajtoban,
igy a lencse nehezebben fogja kovetni a savot, gyakrabban fog leterni,
ezaltal hibazva. Az olvaso elettartamat is csokkenti, jol szetrazza a
mechanikat... Esetleg majd frankon felrobban egy 52x meghajtoban...
Egyeb hatasa nincs a reszelesnek, nem is lehet. Az adatterulet firkalasa
kek filctollal szinten hatastalan, ugyanigy az aprobb karcok is. A lezer
nem a feluletre fokuszal, hanem a lemez belsejeben levo adathordozo
retegre. (Irhato cd-n a masik oldalon levo folia az adathordozo reteg, azt
kell vedeni a serulesektol, nem a lemez aljat!) A feluleti hibak annyit
szamitanak, mint ha egy tavcso vagy fenykepezogep ele teszed a kezed: csak
a fenyero csokken, olyan a hatasa mint ha a lezer gyengelkedne... Egyre
bizonytalanabb lesz a meghajto, eloszor a CDRW, kesobb a CDR lemezeket sem
olvassa, vegul mar semmit sem. A magneses ter semmilyen maradando valtozast
nem okoz a lemezen, legfeljebb iras kozben tudna az irhato cd-n, de azt mar
magnetooptikai lemeznek hivjak.
  Mellesleg egy hibas bit hatasa a digitalis jelfolyamban egy diszkret
pattanas lesz. Peneszes magasakat, dohos basszust meg mittomen mit
hogy okozhatna egy ilyen hiba? Ilyet csak intelligens Fourier konvolucios
algoritmussal lehetne gyartani... At kene latni a sample frameken, a
blokkokon, a Red-Solomon kodolason, majd a frekvencia-spektrumon kene
beavatkozni... Folyamatosan, hosszu ideig. Mindezt veletlenszeruen
atbillentett bitekkel, amelyeket meg hibajavito/ellenorzo algoritmus is ved...
Okos ez a hiba :) (Mint az intelligens mosopor)
 Aki a hibajavito aramkor mukodesere kivancsi, szerezzen be egy hibajavitas
nelkuli meghajtot, pl egy Hitachi 7730-at (4x), vagy egy 32..36x Creative
vagy Samsung meghajtot (Az utobbiak elektronikaja 100% megegyezik, csak a
firmware mas, az egyik nem javit hibat, mar nem emlexem melyik)
Ezeken kivaloan lehet tanulmanyozni a hibak hatasait a kimeno hangon.
(Pattanas, recseges, veletlenszeru ugralas stb...) Ugyanigy hosszabb
fajlokat tobbszor beolvasva azok kulonbozoek lesznek. Termeszetesen csak
amikor mar kezdenek haldoklani, fenykorukban hiba nelkul, 100% biztonsaggal
olvassak a tizedakkora fenyvisszavero kepessegu ujrairhato lemezeket is,
a CDR vagy gyari CD piteket rohogve. Ezert is lehetett kihagyni a
hibajavitast. Grabbelni is hiba nelkul lehet veluk, sot sokkal regebbi
meghajtokkal is, csak a file hosszat szoktak elrontani, mert az elejen
a legtobb meghajto veletlenszeruen atugrik nehany blokkot. Egyebkent a
fajlok bitrol bitre megegyeznek.

>> Masok nem nyilvanvaloak de szinten okorsegek.
> Egeszen addig , amig a sajat fuleddel nem hallod a kulonbseget.
> Ha meg nem hallod , akkor persze ez az egesz teged nem erint.

Bizonyos kulonbsegek zavarnak, pl egy regi pattogos LP.
Bizonyos hibakat hallok ugyan, de nem zavar, pl mp3.
Bizonyos hibakat mar nem hallok meg, pl CD hibai.
Es vannak a legendak, mitoszok, tevhitek...

> Ajanlom a nehai HiFi magazin elolvasasat.

A fizikusoknak meg ajanlom az UFO-magazint :)
Irodalmaroknak ponyvaregenyt, zeneszeknek techno-t, stb...

>> Termeszetesen muszerrel soha sem lehet a kulonbseget kimutatni... :)
> Tranziens intermodulacios torzitas sem letezett , amig nem volt neki
> meresi technikaja.....

Most olyan meresi technika van, amivel mindent ki lehet mutatni.
Erositore adnak merojelet. A kimenetet mintavetelezik, atviteli
fuggvenyt szamitogep meghatarozza. Utana az inverz fuggvenyt a merojelre
alkalmazva a kimeneten TOKELETES jel merheto...
3 evig reszt vettem egy ilyen elven mukodo kalibralomuszer tervezeseben.
Vezetek bejaratas problemat nem tapasztaltunk. Ha megemlitettem volna a
fonokomnek, valoszinuleg a hasat fogta volna a nevetestol... De valahogy
fel sem merult.

> A hangfalak altal produkalt reaktiv induktiv kapacitiv borzalomra melyik
> vegfok
> hogyan reagal , az peldaul nem nagyon derul ki semmifele prospektusbol.
> Pedig ez aztan merheto ertek.

Megdobbento modon a csoves erositok hihetetlenul rossz parameterekkel
rendelkeznek ezen a teren, barmelyik tranyos erosito lemossa oket a
palyarol. Trukkos negativ aramvisszacsatolasokkal lehet csak a kimeneti
ellenallast valamennyire lecsokkenteni, hogy ne lengjen teljesen szabadon
a membran. Es az igy eloallo hangzas nem is tetszik mindenkinek...
Megis melyik erositonek van nagyobb becsulete a hifi szakmaban?
A tranyosnak vagy a csovesnek? Valojaban teljesen alaptalanul.
A szammal kifejezheto parameterei a tranyos erositoknek sokkal jobbak,
mas kerdes hogy a torzitasok jellegenek megitelese izles dolga.

> Ott van peldaul a hogyan van bedugva a konnektorba a masina.
> Ez egy akkora baromsag , hogy csak na.
> Lehet a jelensegrol valamit zagyvaszni , de ertelmes magyarazat nincs.

De van, mar vagy egy eve rajottem, a listara is megirtam.
Az az oka, hogy a tobbmilas erteku hifi cucc tapja egy gagyi vacak
tranyos egyeniranyitos disszipativ tap.
A reaktanciak eloszlasa nem szimmetrikus a halozati csatlakozo ket
vezeteke fele, ezert az interconnectek foldjen kiegyenlitoaramok
indulnak meg, amik a bemeneteken megjelennek.
Ez megmagyarazza a dragabb aranyozott monokristalyos 50000Ft/m aru
interconnectek jobb parametereit is: valamivel kisebb a hideg er
es a csatlakozok ellenallasa, igy kisebb a bemeneten megjeleno
zajfeszultseg. Ennyi. Ez okozhatja a problemat, ezen kivul nincs
mit magyarazni. Persze a tap kismerteku atdizajnolasaval, ami 3cm
interconnect arabol kijonne, nagysagrendeket lehetne javitani a
hiban, de az nem akkora uzlet...
 A profi megoldas a tapfeszultsegek es foldelesek egysegesitese,
az egesz rendszer osszeintegralasa, vagy a digitalis jelatvitel az
egysegek kozott. Ez folyik manapsag. Sok erosito mar kepes digitalis
jelet fogadni, mely megkeruli az analog jelatvitel problemait, illetve
az uj hifitornyok kivulrol ugy neznek ki mint ha kulonallo reszekbol
allnanak (kulon tuner, erosito, cd-lejatszo, magno, fake labakkal stb..)
valojaban azonban belul egy nyak van, egy foldpont. Erre mar regebben
is ra lehetett volna jonni, de az elektronikat csak a lengyel scifikbol
ismero hifi-orulteknek sokkal fontosabb a kulonallo egysegek dizajnja,
a csicsas elolap, a nagy csillogo forgatogombok, stb... Dragan megfizetnek
erte, sok szelhamos jol megel beloluk.

> Az az allaspont , hogy akkor van jol bedugva , ha a gep teste es a vedofold
> (vagy nulla vezeto) koze kotott 3,3 megOhmos ellenallasra kevesbb feszejt
> produkal. Persze ez akkor is marhasag , de ki lehet probalni.

Hehe... Errol beszelek :) Kivancsi vagyok milyen zagyva folyt errol
a hifimagazinban... Gondolom a valodi magyarazatot nem irtak meg, mert
ha a nep rajon hogy a hifi cuccokra is ervenyes az Ohm-torveny, nem
fogja bevenni a sok marhasagot, es nem fogja megvenni a draga cuccokat...
 Ugy tunik, szandekosan keresik a misztikat, az erthetetlen dolgokat,
ha ertenek a sajat keszulekeik mukodeset, mar nem becsulnek annyira.

> Szia
>    Geza

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!





More information about the Elektro mailing list