Lezerpointer veszelyei

[Benedek István]

Subject: Re: Lezerpointer veszelyei


> >Csak arrol feledkeztel meg, hogy a szemlencse fokuszalja a beerkezo
> >fenysugarakat a retinara. Tehat a ketto kozott van egy metszespontja is a

> Dehogy feledkeztem meg! Inkabb sokan arrol feledkeznek meg, hogy a
szemlencse
> nem pontta suriti a tavoli-kozeli targyak fenyet a retinan, hanem
_lekepezik_ a
> targyat. Ezert kerdeztem, mekkora az a korong, hogy atfogalmazzam, ami
lathato,
> ha ezzel a pointerrel egeszen kozelrol ravilagitok pl egy papirra.

Most is azt mondom mint az elobb, hogy  a ho'' nem a retinan okoz
leghamarabb elvaltozast, hanem a szemlencse es a retina kozotti uvegtestben.
A fokuszpontban, ott ahol a sugarak metszik egymast es a fenyaram surusege
maximalis!!! A feherjek mar 45 C fok kornyeken bomlanak, kicsapodnak es ez
latasromlast, vagy vaksagot is okozhat. Arrol van szo, hogy a feny utjaban
keletkezik egy nem, vagy csak kevesse transzparens foltocska es jo eset, ha
ettol ''csak'' homalyossa valik a latas. A masik fo problema, hogy
koncentralt nyalab eseten (lezer) nem mukodik a pupillareflex, illetve -ha
van is- nem kello hatasfoku az osszehuzodas.
A lezerpointerek papirra vetitett nyalabatmeroje sem lehet mindig megbizhato
bizonyitasi mod. Mondjuk, hogy megmered a kilepesnel és 3 meterre a falon is
kb ugyanennyi, ettol meg lehet feluton egy fokuszpontja a nyalabnak, amit
mar nem lenne szerencses a szemedbe kuldeni. Ez persze ritkan fordul elo, de
van eselye.
>
> Amiket osszehordtam, abban van egy figyelemremelto jelenseg: aszontam,
hogy ha
> tavcsovel nezel a napba, akkor sem jut tobb fenysuruseg arra a  teruletre,
ahova
> lekepzodik a nap, csupan az tortenik, hogy sokkal nagyobb lesz a nap kepe
a
> retinan.
OK, ebben fizikailag tokeletesen igazad van. A Nap nem jon kozelebb.:-) De
itt is a fenyrekesz mukodesere es a fokuszpontban elhelyezkedo kozegre hivom
fel a figyelmed. A teljes pupilla-osszehuzodas ellenere is juthat a
kelletenel tobb feny a rendszerbe. Nem szivesen probalkoznek.:-)
>
> A multkor is vitatkoztunk az infra leddel kapcsolatban. Nos, annak egy
egeszen
> nagymeretu forrasa van, messze nem pontszeru, ezert nem voltam kepes felni
tole.
> Nagyitoval nezve egy  jokora erdekes alakzatbol jott a feny.

Nem is az szamit, hogy a forras alakzata milyen es mekkora, hanem az, hogy a
szaruhartyatol a retinaig tarto szakaszban mi tortenik. Egy pontszeru forras
is lehet teljesen artalmatlan, ha szettarto sugarnyalabot bocsat ki es kello
tavolsagra is van a szemedtol. De lehet egy infra-LED nagy feluletu forras,
ha a burajaban van pl egy buborek es pont nem szerencses fenytoresek
alakulnak ki. Ez persze mar nagyon elvont, de eselye azert lehet, jobb az
ovatossag!:-)
Ezert (is) arra megkerlek, hogy infraLED-be soha ne nezz bele kozelrol, meg
nagyito nelkul se!!! Pont azert, mert a lathato spektrumuk elenyeszo,
sokszor nulla, ellenben a hoaramuk jelentős lehet, de ezt nem azonnal
eszleljuk.
>
> hjozsi

udv: I.