Lezerpointer veszelyei

[Hidvegi Jozsef]

Ezt a temat korabban jol agyontargyaltuk, es nem jutottunk dulore a veszelyt
illetoen.

Most szamolgattam egy kicsit.
Eloszor is feltetelezem, hogy ezzel a pointerrel ramutatva valami tablara, egy
hatarozott atmeroju kis kor jelenik meg, es mivel eleg parhuzamos a feny, azt is
fel merem tetelezni, es ez lenne a lenyeg, hogy ha egesz kozel teszek hozza
valamit, akkor nem tuhegy-szeru feny jon belole.
Errol mondjatok valamit, tehat mekkora fenyforrasrol van szo pontosan?

Itt van egy 300W-os izzo. Ennek a woframja kb 1mm atmeroju es kb 40 mm hosszu.
Tehat kb 7,5W/mm, de korsugarzonak foghato fel. Tehat ez a 7,5 W egy fel meteres
sugaru gomb egesz feluletere jut. Ebbol annyi jut a szemembe, amennyi a pupillam
keresztmetszete osztva ezzel a felulettel, szorozva a 7,5W-tal.

A pupillam keresztmetszete, legyen mondjuk 4 mm2, valamint a fel meteres gomb
felulete 3 m2, azaz 3e6 mm2. Ekkor kijon, hogy ha ezt a wolframot bamulom, akkor
ez olyan, mintha egy ilyen spektrumu 1,33  mikrowattos lezert bamulnek. Marmint
az egyenertekuseg abban van, hogy azonos fenysuruseget okoznak a retinan akkor,
ha annak a lezernek is pont 1 mm2-es a fenykibocsato terulete. Ezt ugy lehetne
megnezni, hogy ravilagitok vele egy attetszo papirra kozvetlen kozelrol, es
megmerem, mekkora feluleten van fenypamacs.

Ha ez sokkal kisebb, akkor lehet, hogy gaz van, mar csak azert is, mert a fenti
szamitasbol latszik, hogy milyen kicsi az a teljesitmeny, amit azert eleg
kellemetlen bamulni.

Ugyanakkor az is vilagos, hogy minel kisebb teruletet veszek igenybe valamilyen
teljesitmennyel, annal nagyobb teljesitmeny-suruseget lehet elviseltetni vele.
Mert annal jobb relative a holeadasa. Az elettani resze, tehat az, hogy mit
birnak a szem egyes csapocskai, az mas kerdes.

Masik pelda: a Napba nezes. A nap latszolagos kepe 29 szogperc. Legyen a beeso
fenyteljesitmeny 1kW/m2, azaz 1e-6 kW/mm2, azaz 1e-3 W/mm2, tehat a pupillamon
atjut kb 4mW. Es eleg nehezen viselheto, bar vaksagot nem okoz, ha rovid ideig
nez bele az ember. Sot, hosszu masodpercekig belenezve sem, max atmeneti
latas-zavar lesz.
Ezzel ugy lehetne osszehasonlitani a lezerpointert megint, hogy tudni kellene,
mekkora fenykorongnak latszik egy x tavolsagbol.

Figyelemremelto megint az, hogy mekkora teruletet bombazunk a retinan. Ha egy
csillagaszati tavcsovet a napra iranyitunk, es abba belenezunk, nem no a retina
egysegnyi feluletere juto fenyteljesitmeny (tudom, hihetetlen, de bizonyithato)
a szabadszemes napbanezeshez kepest, viszont sokkal nagyobb teruletre jut
energia, es tobbnyire szinte azonnali megvakulassal jar a dolog tudtommal.
(Napfogyatkozas tavcsovel nezese, es veletlenul baj van a fenyszurovel, pl
leesik, vagy ostoba modon az okularnal alkalmazzak, ott meg felforrosodik,
elpattan...) A kulonbseg a teljesitmeny elvezeteseben van.  Tehat ha a
lezerpointer retinabeli kepe roppant kicsi, akkor lehet, hogy nincs karosodas
akar rogzitett szemu, folyamatos bamulaskor sem.

hjozsi