valto

Hidvegi Jozsef jhidvegi at alarmix.net
Sat Jul 27 13:40:07 CEST 2002


Szerintem sem olyan nagy szam ez az 5 l/100km-es fogyasztas.
Amugy egyetertek Szabados Istvannal, foleg a motor otpimumon jarasat illetoen.
(A dolgot mar megcsinaltak mozdonyoknal. :-) )
Sok evvel ezelott ket faszi ugy megtuningolt egy zsigulit, es olyan vezetesi
stilust hajtott vele vegre, hogy 2 literig lenyomtak a fogyasztast.

Szinten zsigulival csinaltam regebben egy merest. (Szenilitas miatt nem vagyok
biztos benne, hogy nem irtam mar meg ide).
Lejto, egyenletes haladas kinyomott kuplunggal, lejtesbol, auto sulyabol es
sebessegebol kijott, hogy annal a kb 70-es temponal a szukseges
teljesitmenyigenye a zsigulinak kb 8kW. Ez ugye 8000 J/s = 28-29 MJ/o, vagyis
kevesebb, mint 1 liter benzinben levo energia kell 70km megtetelehez.
Na most, ha a zsiguli kaszniat lecserelem valami sokkal jobbra, a sok surlodo
szart szinten, akkor ez a toredekere csokkenhetne. Marad mar csak a hatasfok.
Majdcsak lesz olyan termikus energiaval mukodo motor, ami nem ilyen szar, mint a
maiak!

A masik aspektus, hogy hova miert megyunk autoval, szoval energetikailag meg
rengeteget lehet tenni. Pl nem bejarni, hanem otthon dolgozni, de ez csak a
legegszerubb gondolat.

Meg valami: sokat gondolkodtam, hogy lehetne fokozatmentes sebvaltomuvet
csinalni ugy, hogy nem surlodasos legyen az eroatvitel, hanem - hogy is
mondjam - kenyszerkapcsolatos, alakzaro, tehat mint egy fogaskerek. Szlip
nelkuli.
Arra jutottam, hogy ez nem megy. Ha kozelitoleg is menne, akkor egy auto motorja
gyorsitaskor egy optimalis fordulaton jarhatna. Egyik optimum pl, ahol max
teljesitmenyt akarunk, tehat ekkor eppen max teljesitmennyel jarna a motor,
indulaskor iszonyu nyomatek lenne a kerekeken, aztan a sebesseg novekedesevel
forditott aranyban csokkenne. Ha letezne ilyen valto, az F1-et kisebb motorral
is meg lehetne nyerni. :-) Vagy egy masik optimum, aminel a hatasfoka max a
motornak, ekkor a leggazdasagosabban lehetne eljutni egyik helyrol a masikra. Na
persze ennel is hatalmas inditasi nyomatek lenne, az utasok beleragadnanak az
ulesbe. Pelda. 50kW 20% hatasfok, tehat kerekeken 10kW, 1m/s-nal P=F*v-bol az
ero 10kN, szoval a gyorsulas 1 tonnanal bizony 10m/s2, szoval mint a g. :-). Ami
persze rohamosan csokken a sebesseggel.

Ja, meg valami. Fekezesi visszatoltes. Emlitettetek, hogy asiba...
Van egy eljaras, amivel kulso (pl nap-) energia felhasznalasaval szenhidrogent
lehet eloallitani. (Olah Gyorgy, nobel dijas kemikus nevehez fuzodik a dolog).
Na most, ha lehetne olyan autot csinalni, ami a fekezesi energiat szintetikus
benzin vagy mas ilyesmi uzemanyag eloallitasara hasznalja, akkor a tank
tartalmat lehetne fekezeskor vagy lejtmenetben szaporitani.
Na jo, ez elegge utopisztikus, de az mar nem, hogy nem fosszilis uzemanyagot
tankolnank, hanem ezzel az eljarassal eloallitott szintetikusat, ami raadasul
joval kevesbe lenne szennyezett, sot, nem jarulna hozza pl a CO2 legkori
novekedesehez, hiszen ebbel lenne eloallitva (meg persze vizbol, ezekke eg el a
szenhidrogen). Az elsodleges energiaforras a nap lenne, pontosabban a kozvetlen
energiaforras, hiszen csaknem minden energia eredete a nap itt a foldon. Csak a
nuklearisoke nem.
(Frissen hallott adat: ha a nyugateuropai energiarendszerekbol kiiktatnak az
atomeromuveket, helyettuk fosszilis energiahordozokra telepitett eromuveket
helyeznenek uzembe, akkor a megnovekedett CO2 kibocsatast azzal lehetne
kompenzalni pl, hogy mind a 200millio gepjarmuvet kivonjak a forgalombol, ami a
tersegben uzemel. Hat nem semmi!)

A rohadt eletbe, megint hosszu lett. :-( Bocs.

hjozsi






More information about the Elektro mailing list