Lezerpointer veszelyei

[Badly Configured Clients, Inc.]

Thus spake Sass Péter:

> A plazma közepes mértékben vezetõ anyag, (hiszen szabad 
> töltéshordozóktól hemzseg, de nem olyan sûrû, mint egy fém), tehát 
> biztos, hogy bármilyen hullámhosszon elnyel valamennyi energiát. 
> Természetesen ez sûrûségfüggõ, de feltételezem, hogy a sûrûséget 
> optimálisra próbálják beállítani. Az hogy "a plazma túl ritka hozzá" 

Ha tudjak. Egy parmillio fokos plazma iszonyu nagy nyomason is
nagyon ritka. Konkretan az egyik amerikai magfuzios kiserleti
reaktorrol irtak, hogy a 350millio fokos plazma a magneses
osszepreseles ellenere olyan ritka, hogy ha az uvegfalhoz er,
nem tortenik semmi. Egy pillanat alatt lehul, nem kepes kart
tenni semmiben. Egyebkent nezz at egy lezercsovon vagy barmilyen
gazkisulesi lampan. Megfelelo teljesitmenynel bekovetkezik a
populacioinverzio, azaz eleg jo plazmarol van szo, es teljesen
atlatszo. Illetve pont ott nyel el, ahol ki is tud bocsatani
fenyt! (Nem pont ott, a Mossbauer-effektus miatt, de majdnem)

> önmagában marhaság, mert egy plazma bármilyen sûrûségû lehet, 
> a cikkben pedig nem említettek konkrét értékeket. (Bár az ólomnál 
> sûrûbb végállapot igen nagy kezdeti sûrûséget feltételez.) 

Persze, a Nap belsejeben. Ez szoba sem johet foldi korulmenyek
kozott... Nem vagyok a tema szakertoje, de lenyegesen mashogy
fog mukodni a magfuzio a Foldon, ha egyaltalan fog. A Nap
belsejenek nyomasan mar 15-20 millio fokon is eleg szepen zajlik
a reakcio. Ezt azt jelenti, hogy 1cm terfogatban minden 8000
evben van egy magfuzio... Foldi korulmenyek kozott megvalosithato
nyomason legalabb 300millio fok kell hogy egyaltalan beinduljon,
de a gazdasagos energiatermeleshez valoszinuleg legalabb egymilliard.
Kiszamolhato, hogy irrealisan nagy nyomason is sok-sok nagysagrenddel
lesz ritkabb a plazma mint a levego... (A Napot ugye a gravitacio
preseli ossze, foldi korulmenyek kozott egyelore a magneses ter az
egyetlen lehetoseg, de ez igen korlatozott nyomast tesz lehetove)

> Ezen kívül honnét veszed, hogy szilárd anyag több millió fokos lehet? 
> Ugyanis ha nem melegszik több millió fokra, akkor nem fog ns-ok alatt 
> lerobbanni! Ha nem robban le ns-ok alatt, akkor pedig nem hozhat létre 
> olyan nyomást, ami az ólomnál nagyobb sûrûségûre préseli a belsõ 
> anyagot!

Olvasd el a cikket. En csak annyit lattam belole, amennyit valaki
beidezett, de ez alapjan mar vilagos szamomra. A szilard anyag
nyeli el az energiat, utana az lerobban.

> Egyébként: 
> "...forming a surrounding plasma envelope." tehát plazma burkolatot 
> kelt a lézer, (és ezt melegíti tovább). A rajzok szerint a kiinduló gömb 
> homogén, szó sincs szilárd burokról, és a szövegben sem találtam 
> erre utalást. 

Mivel nincs webem, nem tudtam olvasni a cikket. De mar valaki beirta,
hogy a lezer a szilard testben nyelodik el, a nagy sebesseggel
kirepulo atomok okozzak a magas homersekletet. Nem a plazmat melegiti
a lezer.

De tudod mit? Lehet melegiteni a plazmat lezerrel.
Csak vagy qwa suru plazma kell hozza, ami foldi korulmenyek kozott
ahogy irod is, ns ideig letezhet csak, vagy qwa nagy energia-suruseg,
vagy szar lesz a hatasfok... Levegot is lehet fennyel melegiteni,
valamennyire biztos elnyeli... (En inkabb maradok a kalyhanal)

Legkozelebb vasarnap delutan vagy hetfon jelentkezem.

> Sass Péter

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!