Lezerpointer veszelyei

[Szali Sandor]

>>+egyszeruen nem ertem, mi ezen a hihetetlen. ott van fent pl. az
>>andromeda kod, nagyon tiszta holdtalan ejszakan epphogy dereng valami
>>paca, csillagasz tavcsoben meg elvakit.
>
>Pedig irtam mar ra egy szamitast is, ami elegge nyilvanvalova teszi.
>A csillagok olyan kubaszov messze vannak, hogy egy tokeletes optikaju
elvi
>szemmel lekepezve nanometer nagysagrendu kepet hozna letre. Na most a
szem es
>egyeb optikak nem tokeletesek, ilyen kis kepet nem erzekelunk mar,
egyetlen
>idegsejt is nagyobb lenyegesen. Az inger kialakulasahoz sok-sok
idegsejtet kell
>stimulalni (vagy fotolemezen sok-sok anyagot).

+nem csillagrol beszeltem, hanem egy lathatalan pacarol, ami
fenyszorokent vilagit a tavcsoben. nehogy azt mondd, hogy lehetetlen :)

>Ha a tavcso oriasiva nagyitja ezt a kepet, hogy reszleteket is lass a
>csillaghalmazbol, alakzatokat is, akkor mar ugyanaz a fenysuruseg az
elozohoz
>kepest jo nagy teruletre jut, ez mar boven eleg az erzekeleshez.

+szerintem tavcso nelkul is osszevissza ugral egy csillag kepe a
retinan, nem kell ehhez tavcso hogy teritse.


>Hat valahogy ezt szeretnem a peldaimon keresztul lattatni veletek.
Marmint
>ameddig hagyjatok, es nem fogyok ki az ervekbol. :-)

+szerintem a homersekletet kevered a fenyesseggel, az a baj.


>A fenyes terulet meg feltetlenul energiat tudna
>leadni akar a szemkozti fal fele, akar tukrok altal a sotetebb felulet
fele.
>Ebbol megintcsak orokmozgot lehetne produkalni, ezert nem tartom
lehetsegesnek
>ezt a mutatvanyt. Foleg, ha a kiserlet energetikailag eleve
kiegyensulyozott,
>vagyis ket vegtelen felulet all egymassal szemben, amiknek azonos a
>homersekletuk, tehat beallt az egyensulyi allapot. Es ezekkel csinalnam
meg,
>hogy valahol optikai uton egy fenyesebb terulet jojjon letre. Zsigerbol
is
>erezheto, hogy ez lehetetlen.


szerintem kevered a homersekletet a megvilagitas erejevel. a
megvilagitott ernyo nem fog a fenyforras homerseklete fole menni,
ugyhogy visszafele nem fog melegiteni. Az meg nem baj, hogy joval
fenyesebb lesz az ernyo mint a fal, nagyobb teruletrol lett ra gyujtve a
feny. az optika es a termodinamika szerintem osszekapcsolhato egy
kepletben, ra kene keresned talan a neten, vagy lehet, hogy a
sciam.com-on az archivumban megtalalod egy jo regi szamban, mikor volt
meg magyar kiadasa Tudomany cimen. volt benne egy keplet, vagy
levezetes, hogy miert nem
lehet 6000°-nal tobbet csinalni a napfenybol, es nem csak annyi, hogy a
sugarzasi torvenyek miatt.

Sanyi