Ni-Mh infok

[Fakla Gyula]

2002.02.20. 22:16:44, "MyChroLesLie" <mediavox at mail.digitel2002.hu> wrote:

>Udv!
>
>Mar megint en vagyok. :) Szoval egy kicsit kutakodtam a NiMh akksik toltese
>ugyeben, es a kovetkezoket talaltam (hatha mast is erdekel)
Hat ne tudom honnan vetted az irast, de van egy par dolog, amivel
masok a tapasztalatim.
>
>Toltes kozben a NiMh akksik sokkal tobb hot (hőt) generalnak, igy sokkal
>komplexebb toltesi algoritmusra van szukseg hogy az akksik elerjek a 100%-os
>toltottseget. A legtobb NiMh akksiban beepitett hoerzekelo segiti ezt a
>dolgot (hogy hogyan azt nem tudom). Emiatt a NiMh akksit nem szabad
>ugyanolyan gyorsan tolteni mint a NiCd akksikat, azaz kisebb toltoaram
>szukseges. Altalanosan elmondhato hogy a NiMh akksikat dupla annyi ideig
En pedig ugy tapasztaltam, hogy a NI-MH-t sokkal nagyobb arammal lehet tolteni.
Van egy Makita akkumlatoros furogepem. Ennek a gyorstoltoje vegig konstans 
arammal tolti az akkut. A toltesi ido kb. 1 ora. Az akku az elso 50 percben tok
hideg, es csak az utolso 10-15 perc alatt forrosodik fel olyan 30-40 fokra.
Szerintem a toltes elso fazisaban az toltesi energia szinte teljes egeszeben
eltarolodik, es ezert hideg az akku. Amikor mar kezd telitodni akkor mar a
toltoaram jelentos resze hot fejleszt. Az akkucsomagban van valami
hovedelem, arra 70fok van irva. Szerintem ez azt a celt szolgalja, hogy
mikor feltoltodott az akku, (vagyis mar a toltoaram szinte csak hove alakul)
akkor megszakitja a toltoaramot meg akkor is, ha az akkufeszultseg nem 
eri el a csucserteket. (pl. ha van egy gyenge cella)
>kell tolteni, mint a NiCd akksikat, es kisebb arammal. A hoproblema miatt a
>teljes toltesi ciklust folyamatosan kontrollalni kell, jobban mint egy NiCd
>akksi eseteben. 
Ez szerintem a Li-Ion-ra igaz. A liiont ezert gyartjak akkupackban amibe
bele van epitve a toltest/kisutest ellenorzo elektronika.
>fel, mint a NiCd akksi toltese kozben, igy a NiMh akksit toltes kozben nem
>art huteni (egy ventivel), mert a nagy ho jelentosen befolyasolja az akksi
>elettartamat. Viszont a hutessel is csinjan kell banni, mert a kivant kemiai
>reakcio (toltes) eleresehez szukseg van hore, azaz figyelni kell a cellak
>homersekletet, hogy a leheto legoptimalisabb toltest erjuk el. Igy peldaul
>szabadterben, hidegben nem celszeru a toltes, azaz csak szobahomersekleten
Hat nem surun latni olyan toltot, ami hutene az akkut. En pl. meg sosem
lattam ilyet. (persze ettol meg lehet:))
>lehet jo toltest elerni. Magyaran a tul sok ho karositja a cellat, az
>alacsony homerseklet miatt pedig nem lehet jol feltolteni az akksikat.
>Mindezek miatt sehol sem ajanljak hogy a NiMh akksikat hagyomanyos NiCd
>toltovel toltsuk fel. Nagyon elter a ketfele cella toltesi folyamata. Sajnos
>pontosabb leirast, azaz hogy hogyan toltsuk sehol sem talaltam.
Valamelyik radiotechnikaban (199x) benne van. Emlekszem, hogy a fedolapon
is AA meretu akksik vannak.

>A NiCd cellak kb 1000x tolthetok, mig a NiMh cellak csak 500x. Ellenben a
>NiMh cellak jobban viselkednek hasznalat kozben, azaz a cellak lemerulesi
>folyamata elter a NiCd cellaetol, azaz mig a NiCd cella eleg hirtelen veszit
>az energiajabol, addig a NiMh az utolso "cseppig" jol kihasznalhato. Peldul
>mig a NiCd 10%-os allapotban mar hasznalhatatlan, addig a NiMh 10%-on meg
>vigan leadja az energiajat, jol hasznalhato. A NiMh stabilabban kepes az
>energiaszolgaltatasra.
Szerintem ez igy nem igaz. A fentemlitett ujsagban benne vannak ezek a
gorbek, es nem sokban kulonboznek.
Udv:Fakla Gyula