Transzformatorszamitas

[Hidvegi Jozsef]

Hi,

Nem tudom, lehet-e valami korrekt szamitast talalni a neten, de gyanus, hogy
nemigen. Az a baj ezzel a trafoszamitasi dologgal, hogy nem annyira a villamos
dolgoknal van az eb elhantolva, hanem a  ho"szamitasoknal. Ezer dologtol fugg,
milyen lesz az a traffancs. Van ugye a termeszetes leghutes, de ezen belul is
millio dolog. Pl hogy all egy tagas szekrenyben, netan szabadon, vagy egy szuk
dobozban van... Aztan a kenyszeritett leghutesek ezer verzioja, a szello ereju
kis ventillatortol a terelolemezekkel korbepakolt, orkan ereju szellel, netan
hidrogennel :-) hutott trafokig, es milyen homersekletu levegore lehet
szamitani. Aztan vannak az olajba martottak, kulonfele homersekletu olajakra
szamitva...

Ezutan jon, hogy mi szerint szeretnek kb az optimum kozelebe jutni, mi a celom.
Ilyenek, hogy
- a leheto leghidegebb,
- a leheto legkisebb,
- a leheto legjobb hatasfoku,
- a leheto legolcsobb,
- a leheto legkisebb magnester kiszorodasu,
- a leheto legcsondesebb
- a leheto legmerevebb (legkisebb dropu) legyen....
Van, amikor valami geometriai korlatot kell figyelembevenni + a fentiek
valamelyiket. Vagy hogy be tudjam egyaltalan kapcsolni, mert ha van mondjuk
10-16A-es kismegszakitom, lehet, hogy egy 1-2kVA-eset sem tudok mar bekapcsolni,
ha szerencsetlenul sikerult meretezni. (Bmax es vas osszefuggese).

Tudni kell, hogy optimumot csak 1 szempont szerint lehet kozeliteni, es tiszta
mazli, ha egy masik szempont szerint is az optimum kozelebe kerul a kiszamolt
trafo. Tkp ilyen szamitasokat csak nagyon draga vagy nagy darabszam eseten
erdemes vegezni, normal esetben az ember messze elmarad barmelyik szempontu
optimumtol is.

Aztan: vannak a sima ellenallasra dolgozo trafok, amilyen pl egy izzot,
futotestet taplal. Egesz mas az abra pl egy egyeniranyitora dolgozo trafonal
(ugy is hivjak, hogy "egyeniranyito transzormator"), ekkor elter a primer es a
szekunder teljesitmeny, ami alapjan a tekercseket meretezni kell, mindketto
lenyegesen nagyobbra jon  ki, mint ami kimegy az egyen oldalon. Nem mindegy a
kapcsolasi elrendezes reszben ezert, reszben a drop szempontjabol, meg az sem,
hogy az egyeinranyito elkotelepre, ellenallasra, fojtos es/vagy szivofojtos
kimenetre dolgozik-e.

Aztan a felhasznalas modja, ami bekapcsolasi idoaranyt befolyasol (pl egy kezi
hegesztotrafonal 35 ... 60 %-ot szoktak figyelembe venni), vagy csak ritkan van
kihajtva a nevleges kakaora (pl egy erositonel).

Es ekkor meg csak a halozati trafokrol volt szo. Az inverter trafoknal vannak
szempontok, amik eloterbe kerulnek, pl a freki miatt a drop, az aram-fesz
hullamformak, aztan a szigetelesi szintek a primer-szekunder kozott (eletvedelmi
szempontok). Biztonsagi jellegu trafoknal vannak kemeny eloirasok a zarlatturo
kepessegeket illetoen is. Aztan ott vannak az impulzus trafok, a szimmetrizalok,
feszultseg- es aramvaltok, tehat merotrafok, vagy akar az un. autotrafok....

Remelem, ra tudtam vilagitani, mennyire nem egyszeru, sot, sokszor jo szaros
temarol van szo. Mindez ne vegye el senki kedvet attol, hogy traffancsokat
csinaljon. Nyilvan le lehet szukiteni a kort, es el lehet indulni valami
egyszerubb modon is, pl ha erositobe kell toroid vagy hasonlo. Egy azonban
biztos: egyszeruen aramsurusegbol nemigen lehet kiindulni.

hjozsi