Szines LCD

[Bodosi Balazs]

> Valaki irta hogy tud LCD-t illeszteni asztali gepekhez.
Hat, 'ez igy ebben a formaban nem igaz :)', de szerintem en 
foglalkoztam ezzel a temaval legtobbet.

> A mai szines LCD-k mukodese olyan mint a monitoroke, vagy tovabbra
> is szet van valasztva ket felre? (double scan)
A DSTN-es LCD-k igen, a TFT-sek mar nem.

> Ha szerzek egy notebook lcd-t, es rendelkezesre all a DAC elotti
> digitalis videojel, mennyire bonyolult az illesztes? Milyen hatarok
Ez szerintem egy az egyben megoldhato, de a vezerlojeleknek is 
stimmelniuk kell (egyuttal a digitalis videojel fogalmat jo lenne 
pontosabban korulirni).

> kozott mozoghat a fissites, sorfrekvencia, stb... ?
A notebook LCD-kkel vigyazni kell, mert a TFT-sek kozott mar (foleg a 
jobbaknal) sok az LVDS-es bemenetu, azaz a jelek mar 4 csatornara 
kodoltak csavart erparas vezetekkel, ezek NEM ILLESZTHETOK, csak 
specialis elektronikaval a te esetedben. 
A kicsit regebbi es a 800x600 es alatta felbontasuak meg ttl rgb-
sek,ami azt jelenti, hogy a vezerlojelek mellett vannak a szininfok, 
szinenkent altalaban 6 bit, mindegyik kulon vezeteken. Itt az 
interferencia es zavarerzekenyseg miatt altalaban 40-50cm a max. 
kabelhossz.
A frissitesi freki az ujabbaknal 50/60Hz, de igazabol itt az 
szamit, hogy az LCD response time mekkora, mert ha a 
folyadekkristalyok nem eleg gyorsak, akkor lehet a freki barmekkora.

Egy tipikus, tft-s, ttl rgb-s lcd (mondjuk a sharp lq 
sorozata) kiosztasa valami ilyesmi:

gnd, power (5v vagy 3,3V-ez esetben a jelek sem ttl-ek!)
clk (altalaban 25MHz)
vsync
hsync (a vsync+hsync helyett a pl. a Toshiba a DE jelet hasznalja)
r0,r1,r2,r3,r4,r5 (szinbitek, mindegyik kulon vezeteken)
g0,g1,g2,g3,g4,g5
b0,b1,b2,b3,b4,b5

A DSTN-eseknel (pl. a Sharp LM64-es sorozata):
gnd, power
shclk (shiftclock, ez is kb 25MHz)
vsync
hsync vagy LP (latch pulse)
UD0-UD7
LD0-LD7 (ezek a szininfok az upper illetve a lower half-ra, itt 3 
orajel alatt megy at egy pixel teljes szin, r,g,b komponensenkent, 
egyidoben a ket fel kepernyore, tehat tulajdonkeppen 2/3 pixel 
orajelenkent)

Vegul az emlegetett LVDS valami ilyesmi:
Tx0+, Tx0- (ezeket szoktak TxC+/- -nak is hivni, ez viszi a sajat 
orajelet. A frekije 150MHz koruli.
Tx1+/-
Tx2+/-
Tx3+/-
DDC clk
DDC data (ez a lekerdezes adata, innen tudja a videokartya, hogy mit 
is bir a kijelzo)
power
gnd
Udv:
    BBalazs
    
http://www.phys.szote.u-szeged.hu/bbalazs/bbalazs.htm