Magneses tereromero+erdekes kiserlet

[Kis Norbert]

Sziasztok!


Jo kis tread indult meg egy par kiserlet nyomaban. :)

Geza:
>Gyujtotrafo - mikroskondi - dimmer - 230/50Hz.
>Nagyon allat villamok kulonosebb melo nelkul.  :o)
>Geza

Ezt a rajzot en is lattam, bar meg nem probaltam. Amit most hasznalok:

http://staff.kzs.hu/norbi/elektronika/sokkolo/delej.htm

Ez se bonyolult, raadasul nem kell felni, hogy odaragad az ember a
gyujtotrafo hazara. (is...) :))) Egyebkent a gyujtotrafokban (a kollegam
szerint) van egy belso szikrakoz. Igy ez korlatozza a feszko maximumat,
illetve vedi a belso tekercset az athuzastol. Ket gyujtotraffancsot is
lattam valahol sorbakotve. Igy mar valamivel bikabb... (kb. 60KV) ;)))
Persze ekkor a ket femburkolat egymashoz kepest 30KV-on van, vagyis nem art
becsuletesen szigetelni!
Egyebkent pl. az FBS (szilikongumi tomitopaszta) jol bevalt ilyesmire, de a
mesz/gipszporral/porfestekkel 'dusitott', vagyis atlatszotol eltero olcsobb,
hitvany valtozatai mar kevesbe... Mugyantaban is a leheto legtisztabbat
keressetek, ha kionteni kell effele cuccokat. 

Vizsugarszivattyu:
Az RT-s cikket en is ismerem. Sajnos a legritkitas nekem keves. Van
egyebkent un. vakuumkeltom otthon. Ez suritett levegobol csinal ipari
vakuumot. Voltakeppen a vizsugarszivattyuhoz hasonlo, csak fem, meg van
benne visszacsaposzelep. Tanyerokat, slozikagylokat lehet ilyesmivel, megy
egy slozipumpaval a futoszalagra/rol atrakni. Sajnos par tized BAR-nal
jobbat ezek nem tudnak. 
Valaki irta, hogy ez is piros foltot hagy a boron:
Az ember arcat valoban beszippantjak, az igaz. Ellenben az arcnak szinte
mindegy, hogy 0.8, 0.9, vagy 0.99998 BAR nyomas preseli bele a vakuumcsobe a
bort. Vegulis ezt az feladatot egy noi ajak is alkalmankent ellatja, pedig
az felbarnyi vakuumot se sziv az ember nyakan. :))))))
Ellenben az elektronoknak/ionoknak mar egyaltalan nem mindegy, hogy mennyi
ionnal/atommal utkoznek/rekombinalodnak a csoben.


Dukai Zoli:
>Felpiszkatad az erdeklodesemet...

Ez is volt a celom, azert irtam a beszamolot. :))) Szerintem az a szep,
amikor az ember a semmibol csinal 'valamit', nem amikor kesz 

>Meglattam egy kis uveg csovet ket elektrodava a fiokban....
>Faziskeresoben volt vala vala-mikor... :)

Hehehe... :))) Ezert ne kapjatok szet a kornyek osszes faziscerkajat, olyan
kismeretu glimmbol van par darab, tudok adni, akinek kell. Csak gyujtse'tek
ossze, hogy ne egyesevel kelljen kuldozgetni. Egyebkent volt regen
'indikatrolampa' neven beepitett (ki is lehet belole epiteni, a foglalatban
van...) ellenallasos glimmecske. Szep merete van, mignon-foglalattal 220-rol
ment. Gyertya kivitelben lehet kapni a boltokban lang, illetve cica alaku
lemezekbol keszitettet is. Nekem pl. regi, induktoros katonai telefonokbol
lettek kitermelve anno a pilacsok. Gyujtofesz 45...110V kozott szokott
lenni, a tartofesz a felenel is kisebb.
A nixie-csovek (Z560M, Z574M, hogy csak a leggyakoribbakat emlitsem) kb. 150
volton gyujtanak, de ott is 100V alatti a tartofesz, a szamjegytol fuggoen
persze. Meglepo, de Pl. a nagy (40W-os) fenycsonel azt hiszem, is 80...110V
korul van(!) Maskulonben elektronikahibas kompakt cso, rossz 20/40W-os
csovek a kukak mellett hevernek, csak ossze kell oket gyujteni. Ezekben
Argon+higany is van. (Sajnos az argon miatt nem eri meg szetverni oket, igen
keves lehet benne...)

>Rakapcsolaskor egyik elektroda villan a levetelkor a masik.

A polaritasfordulas miatt, ezzel mar en is jatszogattam.

>Milyen szint figyeljek? mikor vegyek olomgatyat? :)

Ettol ne tarts szerintem. A RTG. csak bizonyos nyomashatarok kozott
jelentkezik. Ha jol emlekszem, legkori nyomason tul sok az atom az
elektronok utjaban, ezert nem erik el az antikatodot. (Anod) Tul kis nyomas
eseten is van valami gaz a dologgal, de azt ma'r nem tudom, miert.

>A Zold mar szivas?

Szerintem nem a katodsugarat latod, hanem valamilyen mas, szennyezo
gazatomokat gerjeszthetsz. (Ez egyebkent nem RTG, sem a csosugarak)

>Milyen anyaggal lehet toltve ez a cso? vagy csak ki van vakumozva?

Ha glimm, akkor szerintem neon+argon keverek, de csak tippelek. (Kisebb fesz
piros, nagyobb kekeslila)

>Szoval arrol volt szo hogy hazilag nincs eselyem a rontgensugarzasra? mert
>akkor jo... Csak nehogy azt vegyem eszre hogy leolvad rolam a 
>szemuvegkeret... :)

Veszel pl. polariodfilmet, s odateszed a gephez. Ha a nap vegen a filmet
'elohivva' megjelenik rajta a glimm elektrodaja, vagy egy kis kod, netan
tobbszorosen eltolva a csontvazad kepe... nos, akkor ez into jel, hogy siess
az utodnemzessel. :)))))))) (Csak vicceltem.)
Komolyra forditva: Veszelyes rontgensugarzast csakugy 'veletlen' nehez
hazilag kapni. Ellenben 30KV feletti vakuumtechnikai (nem glimm kategoria)
jatszadozasnal, bizony megvan a lehetoseg erre is. Ezert celszeru egy
GM-szamlalot beszerezni, epiteni, valamint a megfelelo szurot elebe tenni,
hogy azt is tudhasd, milyen fajta sugarzas, amit jelez. 

Fekete Laci:

>    Probalj meg tobbet sorbakotni!
>Ket ilyen kompresszorral mar lattam argonlezert  tolteni.
>                                    Lampas

Jogos. Persze nem mindegy, mennyire ereszt vissza a kompi. Valogatni kell
majd valoszinuleg, de megeri.

Kovacs Andras:
>Senki nem probalt meg itt a listan diffuzios szivattyut csinalni?
>Iszonyatosan egyszeru szerkezet, nincs mozgo alkatresze, szerintem
>par konzervdobozbol ossze legetne forrasztani egyet. Megprobalok 
>infot szerezni hozza.

Fizikakonyvekben sok ilyen rajzot lattam. A szallitasa iszonytosan alacsony,
vagyis elo"va'kum kell neki, de amugy nagyon jo. Sajnos hasznalhato doksit
nem sikerult talalni rola. Ezzel, illetve higanygozos szivattyuval szoktak
pedig elektroncsoveket vakumolni, tehat ezek valamelyikerol remek lenni
doksit talalni. (Tankonyvbol valo rajzsemaim nekem is vannak, de az alapjan
nem tudom megcsinalni.) Pl. milyen illesztes kell neki? Milyen meretek,
tavolsagok, milyen felulet? stb...


Dukai Zoli:
>Van olyan par 10kV-os Dioda? :)

Allitolag regi FF TV-k patronjai, de a GE-s nem jo. (18KV-ig megy kb...)

>GOndoltam valamit feltolteni vele es egy 20m-es koax kabelben tarolni...
mit
>szoltok? :)

Azt, hogy ne fogja meg senki... :)))

>Norbi te hulyitettel be! :) raksz ra kondit?

Nem. En fenymasolo nagyfesz egyseggel, meg a level elejen levo linkben
lathato szerkezettel szorakozom csak. Doksit lattam dimmereset is. Abban (a
primerrel sorbakotve) volt egy 1...2uF-os kondi.
Az eddigi kiserletekhez valto kakaot hasznaltam. Egyennel az
elektrodafogyassal is erdemes szamolni.(!) Ettol szep femes lesz az
uvegbura, es nem lat az ember semmit. :))) Fenycsonel is van ilyesmi, ha nem
erintkezik mind a negy csap a gyujtaskor. (Ettol vibral, illetve az egyik
vege lefakul.)

>Hasznalsz te valamifele aramkorlatozot?

Nalam az egyik drot a levegoben, oszt ugy is vilagit. :) (A meteres fenycso
is!)

>Sikerult tonkretennem par masodperc alatt 3 faziskereso csovecsket....
>Szep kekes fenyuk volt 1800V korul....

:)))) Nyilvan nem erre mereteztek....

>De elobb utobb tulmelegedtek, es beszippanottak a levegot...

Kisebb aramerosseg. Pl. regi szinesTV-k fokuszpotijahoz mit szolsz?

>0.1 mikro kondi sorba tul kicsi...

Ki kellene szamolni adott frekin az Xc-t, (azt hiszem, 1/omega*c) abbol az
aramot, amit adtal neki.


Udv.:
		Norbi.