Magneses tereromero+erdekes kiserlet

[Badly Configured Clients, Inc.]

Thus spake Kis Norbert <norbi at kzs.hu>:

> Szia Feri!

Hi!

>> A legoptimalisabb a megfelelo felvezetobol csinalni, kulonben
>> nagyon gyenge az effekt... Egyebkent sima negyzet oldalai.
> 
> Pl. egy Keramiatokos IC-bol kitermelt, lecsiszolt feluletu sziliciumlapkaval
> mit tegyek? Ugyanis tegnap neztem: semmi, akarcsak Gezanak a siklappal... :(

Passz. Eleg nagy arammal es magneses terrel biztos mukodne... :)
Valami olyasmi remlik, hogy a Hall-egyutthato forditottan aranyos a
tolteshordozok koncentraciojaval... Tehat a rossz vezetoknek (felvezetok)
elmeletileg jobban kell mukodniuk.

> Ha jol remlik, annyi volt a level, hogy a jarmuvon az egyik fenycsoben egy
> fenygyuru latszott, ami idonkent mozgott.
> 
> Ezeket a glimmlampas kiserleteidet megosztod velunk? Szeretnem en is
> kiprobalni. Pl. mekkora volt a freki, amplitudo, elogerjesztes, s milyen
> volt a lampa merete, alakja?

A lampa egy 220V-os jelzolampa volt, beepitett elotet-ellenallassal (amit
kiszedtem :), az aramkor pedig vakus villogo, melyet kicsit atalakitottam.
Nagyon egyszeru kapcsolas, egy blocking oszcillator trafoval toltott egy
kondit, amikor a feszultseg elert egy beallithato hatart, egy kis Glimm
begyujtott egy tirisztort, az egy kisebb kondit sutott ra a gyujtotrafora,
a nagyfeszultsegu impulzus begyujtotta a villanocsovet. A blocking lassan
megint feltoltotte a kondit, stb...
 Az atalakitas utan a gyujtoimpulzusok mentek a nagy Glimm-re. Megfelelo
frekvencianal az elektrodok kozti homogen feny-aura elkezdett
strukturalodni, gombhejszeru feluletek jelentek meg benne. Kozvetlenul
az elektrodok feluletenel kekesfeher szikrak jelentek meg (ami erdekes,
hogy mindig ugyanott, es a nyomuk latszodott is utana az elektrodon), utana
a szokasos narancsszinu aura a mintazatokkal, majd legkivul egy kek burok.
A feszultseg es a frekvencia megfelelo beallitasaval el tudtam erni,
hogy a narancssarga majdnem teljesen eltunt, es a lampa szinte teljesen
keken vilagitott. Ha csak felig tuntettem el, messzirol rozsaszinnek
latszott.
 Akkor meg nem volt sem frekimerom, sem oszilloszkopom, igy a pontos
frekvenciat nem tudom. Szerintem 20..100kHz korul mukodhetett az aramkor,
az impulzusok amplitudoja tobb kV is lehetett.
 A mukodesi elv engem is nagyon erdekelne. Szerintem a lampaban a neon
mellett nitrogen/levego szennyezes is volt, az okozta a kek szint. (Vagy a
neon magasabb gerjesztesi allapota?) Az elektrodrol femionok is kerultek a
gazba, ezek kesobb kicsapodtak az uveg falara, az egy ido utan szinte
teljesen atlatszatlan lett. De hogy addig mit kavartak az ionok egymassal? :)

Nehany evvel kesobb epitettem egy masik erdekes aramkort. 2db izmos tranyo
50V-ot lokdosott TV sorkimeno magjara tekert 2x 10 menetre, masik oldalon
az eredeti nagyfesz tekercs (malomkerek) Villanykorteben gyonyoru rozsaszin
kisules, szabad levegon 5-8cm-es ivet huzott, hegeszteni is lehetett vele :)
(fempenz szelet megolvasztotta, iskolai kreta bugyogva forrt, stb..)
Olyan terero volt, hogy az asztalomon, kb fel meteres korzetben, barmely ket
kozeli vezeto targy kozott kis iv keletkezett! Tehat letettem az aramkor
kozelebe ket csavarhuzot egymas melle az asztalra, kozottuk nehany mm-es
kis iv vilagitott. Ha en meg akartam fogni valamilyen szerszamot, a kezembe
is belecsapott. Nem ereztem semmit, mert nagy volt a freki es kicsi az aram,
de hosszu ido utan a bor felszinet kicsit megporkolte.
 Egyszer meg akartam merni az iv egesi feszultseget, amikor mar stabilan
egett, rakotottem a Voltcraft 401-es muszerem. (Olcso vacak, de akkor nem
tellett jobbra) Persze pont akkor kialudt az iv, es a muszer telibe kapta
a ki tudja hany ezer voltot... A sarga burkolaton at lehetett latni ahogy
belul ossze-vissza tekeregtek a kisulesek :) Pillanatok alatt szarra egett
az egesz. Amikor kinyitottam, dolt belole a fust, alig maradt benne ep
alkatresz, a nyak is szetegett, persze a 7160 is. Ennek ellenere sikerult
megjavitanom, ic-t kicsereltem, nyakot osszekotottem, a mereshatarok fele
mukodott. Kesobb kidobtam, vettem helyette a jelenlegi M3800-at.

> Vagyis mondjuk joval 100KV felett mar az anyagminosegtol fog fuggeni a
> sugarzas? Hogy van ez? A frekvencia fog 'hangolodni'? Milyen szabaly
> szerint? Az atomtomeggel pl. milyen aranyban all a freki? Nagyobb rendszamu
> anyagok eseteben emelkedik? Kb. Milyen hatarok kozott? Bocs, hogy igy
> 'letamadlak', de nem talaltam hasznalhato irodalmat a temarol, most pedig
> nagy szuksegem lenne ra. Tudsz esetleg valami szakirodalmat magyarul, vagy
> angolul, ami segit megertenem a dolgot?

Nem tudom hogy mekkora feszultseg kell hozza, nehany 10kV. Ez alatt csak
a folytonos spektrumu fekezesi sugarzas jon letre, felette viszont az anod
atomjai gerjesztodnek, es bizonyos hullamhosszakon sugarozzak ki az
energiat. Ez a karakterisztikus rontgen-sugarzas, a szinkepe vonalas.
A pontos hullamhossz a celtargy atomjainak elektronszerkezetetol fugg.
Tehat nincs trivialis osszefugges a hullamhossz es az atomtomeg kozott,
nagyon kulonbozo tomegu atomoknak is hasonlo lehet az elektronszerkezete.
(periodusos rendszer) Szerintem az alapok minden jobb fizikakonyvben
megtalalhatok, de nem tudom hol lehetne bovebben utananezni.
A neten vannak rontgenes kiserlet leirasok, pl a www.epanorama.net-en is.
Csak van valamelyiken egy neked valo link :)

> illetve mas elektronpalya is felszakadhat, ezert lehet ez a kemeny/lagy
> hatarvonal. Vagy rosszul gondolom?

A kemeny/lagy hatarvonal egyszeruen csak egy nem tul korrekt osztalyozas
a hullamhossz szerint, ahogy az UV tartomanyt is felosztottak lagy es
kemeny, A/B/C tartomanyokra. Minel kisebb a hullamhossz, annal kemenyebb.
De termeszetesen a feszultseg novelesevel egyre kemenyebb lesz a sugarzas.
A karakterisztikus sugarzasnak az a jelentosege, hogy egyreszt monokrom,
igy interferencian alapulo szerkezetvizsgalatokra is alkalmas, masreszt
sokkal jobb hatasfokkal keletkezik, mint a fekezesi sugarzas, az ugyanis
a hatalmas hotermeles mellett csak elenyeszo mennyisegben keletkezik.
A hullamhossza pedig altalaban egy joval nagyobb energiaju fekezesi
sugarzasnak felel meg, ezert 'kemenyebb'.

> Maskulonben mekkora aramerosseget illik athajtani az rtg-csovon? Van realis
> veszelye annak, hogy tul nagy feszko eseten egyeb sugarzasok keletkeznek,
> melyektol a cso 'felaktivalodik'? (A mezei rtg-nel ilyen veszely nincs, de
> ki tudja, hatha van eleg kakao...)

Ismerve az otthoni kiserletezes hatarait, ettol nem kell tartanod :)
De elmeletileg sem lehetseges szerintem, mert a gamma nem az
elektronhejban, hanem a magban lezajlo folyamatok kozben keletkezik,
kozotte van egy jo par nagysagrend kulonbseg az energiaban.
Viszont az egyszeru rontgen is marha veszelyes tud lenni, ugyhogy az
elovigazatossag nem art. Ha este zolden foszforeszkalsz, baj van! :)

> szikrakat tudunk az ujjunk hegyevel huzkodni. (Akkor kerem meg rendes
> tornacipok voltak, normalis gumitalppal, ami szigetelt veszettul...)

Eleg ha a padlo muanyag, mint nalunk volt. Futas/kosarazas utan mi is
szikraztunk rendesen. Sajnos a lanyok masik tornateremben voltak, ugyhogy
kenytelenek voltunk egymast szikraztatni :)

> haragos) s persze hamarosan a buntetokoroket futom. Ennek ellenere
> megerte!!! A kocogas kozben dontottem el, hogy vagy villanyszerelo leszek,
> vagy fizikus.

Kivancsi vagyok hogy a kozgazdaszokat, ugyvedeket mi motivalhatja! :)

> Udv.:
>         Norbi.

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"More Cavinton, more info"