atutes

[Hidvegi Jozsef]

>Azert nehany kerdes felmerult bennem.... Jo, most meg tudom csinalni a
>tekercset, nem is ut at egyenlore.....    Es kesobb????
> Mi az a dolog, ami miatt kesobb megis atut egy szigetelo????
>Valamilyen kemiai valtozas jon letre az anyag szerkezeteben????
>Van ennek meroszama????? Hogyan lehet kalkulalni???

Tegyuk fel, hogy magaban nem oregszik az a szigeteloanyag, szoval nem csinal
olyasmit, mint a gumi, hogy berepedezik stb.

Minden szigeteloanyagnak van ugye atutesi szilardsaga, a jobbaknak 100kV/cm
nagysagrendben.
Na most, ha a tekercsben van olyan resz, ahol ugyan egy adott resben - itt res
alatt ket vezeto kozotti teret ertem - ugyan az atlag fesz/tavolsag=elektromos
tererosseg joval alatta van az adott szigetelore jellemzo erteknek, megis gond
lehet. Itt is van korona kisules szeruseg. Ezalatt azt kell erteni, hogy van egy
vekony huzal, egy csucs stb, amin a lokalis tererosseg joval folotte van annak,
amit bir az anyag. Itt folyamatosan van kisules, bar nem er at a tuloldalra,
csak szep lassan elszenesiti lokalisan ott az anyagot. Ez a resz aztan ugye
vezet, es tolodik odebb ez a csucshatas, vegul ater a masik femig, innentol jon
a lavina, azaz direktben atut, es a cuccnak vege.
Szamitani lehet, de bonyolultabb alaknal biztosan nem egyszeru. Esetleg szamtech
modellt lehet csinalni, ha valaki jartas a programozasban. A szukseges elektro-s
alapkepletek nem bonyolultak talan.

A te esetedben pl ha veszek egy 0,07-es huzalt, ami magaban all, es rakotok
5-10kV-ot, csaknem biztos, hogy a feluleten a kis atmero miatt akkor is hatalmas
a tererosseg, ha egen-foldon nincs a kozelben vezeto. Most nincs idom
kiszamitani, mekkora is lenne ez a tererosseg.

hjozsi