Csernobil

[Cseh_Robert]

Csernobil
1986.  prilis 26- n ‚jjel 1 ¢ra 23 perckor robban sok t”rt‚nnek a 
csernobili atomer‹mû negyedik egys‚g‚ben. K‚t szem‚ly azonnal ‚let‚t 
veszti, egyikk a g‹z okozta ‚g‚sek, a m sik a lehull¢ t rgyak
okozta s‚rl‚sek k”vetkezt‚ben. Legal bb ”t helyen l ngok t”rnek fel, 
fokoz¢dik a sug rz s, elszabadul a pokol.
A vizsg lat k‚s‹bb meg llap¡totta, mi‚rt k”vetkezett be mindez az 
er‹mûben, amely k‚t ‚ven  t hiba n‚lkl mûk”d”tt, s 1985-ben m r 29 
milli rd kilowatt¢ra  ramot termelt. 
Egy tervezett jav¡t s el‹tt k¡s‚rletet kiv ntak v‚gezni a 8. sz m£ 
turbogener torral, de nem vett‚k figyelembe a biztons gi el‹¡r sokat, 
s‹t, el‹z‹ nap kikapcsolt k a reaktor v‚szhût‚si 
rendszer‚t. A reaktor, a diszp‚cser
utas¡t s ra - minden szab lyt  th gva -, m‚g f‚l napig v‚szhût‚s 
n‚lkl 
zemelt.
Az els‹ ¢r kban, napokban lassan ‚rkeztek a h¡rek, a v ratlans got ‚s 
a zavart a r‚gi beidegz‹d‚sek is tet‚zt‚k. Csernobil ¡gy nemcsak a 
k rok helyre ll¡t s n dolgoz¢ emberek, hanem az £j szovjet gyakorlat 
pr¢b ja is lett.
A t j‚koztat s kezdeti k‚sedelmei ‚s gyeng‚i nyom n a The New York 
Post egy Ukrajna sz¡v‚ben l‚v‹ "radioakt¡v sivatagr¢l" ¡rt, m s lapok 
150.000-re becslt‚k a sug rz s k”vetkezt‚ben elpusztult
emberek sz m t. A n‚h ny napos k‚sedelem ut n megadott pontos szovjet 
t j‚koztat sb¢l napr¢l napra k”vethett‚k a Szovjetuni¢ban ‚s mindentt 
a vil gon, mi t”rt‚nik Csernobilban: az els‹ jelent‚sek tkr”zt‚k a 
kritikus helyzetet, majd m jus 11-‚n,15 nappal a szerencs‚tlens‚g 
bek”vetkezte ut n hirl adt k: nem fenyeget m‚g nagyobb vesz‚ly.
Csernobil azonban m‚gis beiv¢dott a nemzetk”zi k”ztudatba: jogos 
el‹vigy zatoss gi int‚zked‚sek vegyltek a helyzet sz nd‚kos 
t£ldramatiz l s val. Visszaesett, helyenk‚nt teljesen megb‚nult az
idegenforgalom, akadozott a kelet-nyugati kereskedelem, 100 
milli¢ doll ros kies‚sekre kerlt sor.
A magyar klkereskedelemnek sem volt k”nnyû tavasza, mert j¢llehet 
haz nk napi t j‚koztat st adott a m‚r‚si eredm‚nyekr‹l, er‹sen 
cs”kkent a K”z”s Piac orsz gaiba ir nyul¢ prim‹rexport, s 
turistacsoportok mondt k le megrendelt £tjaikat.
A Szovjetuni¢ k‚s‹bb r‚szletes dokument ci¢t adott  t a B‚csben 
sz‚kel‹ Nemzetk”zi Atomenergia-gyn”ks‚gnek: a 600 oldalas k”tet 
sz mos fontos tanuls got r”g¡tett. 
Eszerint 930 000 ember esett  t rendk(vl alapos eg‚szs‚ggyi 
vlzsg latokon. 237 esetben  llapitottak meg sug rbetegs‚get
(f‹k‚nt azokn l a tûzolt¢kn l, a ment‹egys‚gek m s tagjaln l, akik az 
els‹ ¢r kban minden vesz‚lyt v llaltak); a halottak sz ma az els‹ 
 ldozatokkal egytt 31; 116000 szem‚lyt kellett  ttelep¡teni;
sz mukra £j telepl‚seket ‚p(tettek, £j utakat ‚s k”zmûh l¢zatot 
l‚tes¡tettek; 500 falut ‚s v rost,80 000 ‚pletet mentes¡tettek a 
radioaktiv szennyez‹d‚st‹l. A viz v‚delm‚ben g trendszereket emel-
tek a Pripjaty, a Braginka ‚s a Dnyeper foly¢k ment‚n. Az anyagi 
k rt szinte lehetetlen pontosan felbecslni: 2-3 milli rd rubel k”z‚ 
teszik.
Csernobil az¢ta  ramot termel (a kies‚s kl”n gondot okozott a 
rendkivl hideg t‚lben), december
27-‚n m r maxim lis teljes¡tm‚nypr¢b t hajtottak v‚gre az els‹ ‚s 
m sodik 
blokkn l. A harmadik
blokk fel£jit s alatt  ll ‚s el‹rel that¢lag 1987 v‚g‚ig ism‚t bel‚p 
az akt¡v munk ba. A negyedik blokk k”rl (minden oldalr¢l, hogy a 
talajba t”rt‚n‹ sziv rg st is elkerlhess‚k) fel‚p¡tett‚k az ¢ri s
szarkof got, amelyr¢l az¢ta sz¡ndarabot is ¡rtak, hasonl¢ cimmel. 
E k‚nyszerpiramisba 6000 tonn nyi vasszerkezetet ‚s 100 000 k”bm‚ter 
betont ‚p¡tettek. A sug rz s szintje norm lis, tal n egy  rnyalattal
magasabb, mint Kijevben. s Csernobil hat sa az a hat rozat is, 
amelyet a Nemzetk”zi Atomenergia šgyn”ks‚g k”zgyûl‚s‚n szovjet 
javaslatra fogadtak el a rendelleness‚gek azonnali jelz‚si 
k”telezetts‚g‚r¢l, az elh rit s ‚rdek‚ben v llalt nemzetk”zi egyttmûk”d‚sr‹l.


Forr s: T‚nyek k”nyve '88

Robi