Csernobil1

[Hidvegi Jozsef]

Hali,

Itt az a szoveg ekezetlenitve, amirol beszeltem. A forrasra rosszul emlekeztem,
de valszleg megis a hix tudomany alapjan jott elo.

hjozsi
------------------------
HVG 1996/17.
FOLDVARI ZSUZSA , SZABO GABOR
Kiserleti naplo

Az elso grafitba agyazott reaktort - ilyenek a csernobili eromu blokkjai is - a
Chicagoi Egyetem teruleten inditottak be 1942 decembereben, majd a sikeres
kiserlet utan a Washington allambeli Hanfordban kezdte uzemszeruen termelni az
atombombakhoz valo plutoniumot egy ilyen reaktor. A Szovjetunioban ugyanez a
tortenet 1954-ben kezdodott Obnyinszk varosaban, es 1958-ban folytatodott a
sziberiai Trojszkban. Energiatermelesre is alkalmas modelleket a hatvanas evek
masodik feleben kezdtek el epiteni a Szovjetunioban, az elso 1000 megawattos,
grafitagyas - orosz roviditessel RBMK tipusu - blokkot 1973-ban avattak fol
Leningradban. Az 1986-ig folepult, az akkori szovjet atomenergia-termeles felet
ado 21 RBMK reaktor azonban - amerikai szakertok szerint - valtozatlanul
"fegyvergyarkent" is mukodott, feltehetoen ezert nem kereshettek fel oket addig
egyetlenegyszer sem a Nemzetkozi Atomenergia Ugynokseg (IAEA) megfigyeloi.
Az RBMK reaktorok egyik sajatossaga, hogy a hutesukre hasznalt viz elvesztese
nem allitja le a lancreakciot - mint a paksi, ugynevezett nyomottvizes blokkok
eseteben -, ellenkezoleg, hutokozeg hianyaban a maghasadas ongerjeszto
folyamatta valik, mint tortent az Csernobilban, eppen tiz evvel ezelott.
Az azota osszegyult adatok alapjan szakertok masodpercnyi pontossaggal
rekonstrualtak, mi zajlott le az eromu 4-es reaktorblokkjaban az 1986. aprilis
26-i hajnali 1 orat megelozo 24 oraban.
Aprilis 25. 1 ora 6 perc: A szemelyzet hozzakezd egy korabban eltervezett
kiserlethez, amelynek soran arrol kivan megbizonyosodni, hogy a turbina
veszhelyzetben - peldaul az eromu teljes leallasa eseten - is kepes mukodtetni a
reaktormagot huto rendszert. A reaktor szokasos 3200 megawattos termikus
teljesitmenyet 1600-ra csokkentik.
14 ora 0 perc: A kijevi kozponti arameloszto diszpecsere keri Csernobilt, hogy a
magas energiaigenyre valo tekintettel ne csokkentsek tovabb a teljesitmenyt. Igy
a kiserlet az ejszakai muszakra marad, addig is kikapcsoljak az ugynevezett
veszhutorendszert. Ez utobbi lepes a kiserlet resze volt ugyan, de nyilvanvalo
megsertese a biztonsagos mukodtetesnek.
23 ora 10 perc: Folytatodik a teljesitmenycsokkentes.
24 ora 0 perc: Muszakvaltas.
Aprilis 26. 0 ora 28 perc: A reaktor teljesitmenye 30 megawattra zuhan, miutan
nehany perccel korabban az egyik kezelo megfeledkezett arrol, hogy beinditsa az
automata ellenorzorendszert, amely nem engedi 700 megawatt ala esni a
teljesitmenyt.
0 ora 32 perc: Erzekelven a rendkivuli teljesitmenyzuhanast a kezelok az
ugynevezett szabalyozorudak kozul a megengedettnel joval tobbnek a felemelesevel
28 perc alatt 200 megawattra tornazzak vissza a reaktor teljesitmenyet.
1 ora 7 perc: Az elozo nap megkezdett kiserlet eloirasanak megfeleloen
beinditanak ket hutovizszivattyut, ettol megbomlik a hutorendszer egyensulya,
amit a kezelok a vizmennyiseg csokkentesevel probalnak ellensulyozni.
1 ora 19 perc: A homerseklet es a nyomas csokkenesenek ellensulyozasara novelik
a reaktor teljesitmenyet.
1 ora 23 perc 4 masodperc: A kiserlet elso erdemi lepesekent lezarjak a turbinat
meghajto gozt szabalyozo szelepeket.
1 ora 23 perc 10 masodperc: Szabalyozorudak felemelesevel novelik a reaktor
teljesitmenyet, ellensulyozando a szelepek elzarasabol fakado visszaesest.
1 ora 23 perc 21 masodperc: A spontan gozkepzodes eleri azt a pontot, ahol mar
beindul az RBMK reaktorokra jellemzo ongerjeszto lancreakcio.
1 ora 23 perc 40 masodperc: A kezelo megnyomja a veszjelzo gombot.
1 ora 23 perc 44 masodperc: A reaktor teljesitmenye a megengedett ertek
100-szorosara, a normalis kapacitas 500-szorosara ugrik.
1 ora 24 perc: A maradek viz gozze valik, szetrobbantja a reaktor fedelet.
Kozvetlenul utana ujabb - feltehetoen a reakcio soran keletkezett hidrogen altal
okozott - robbanas kovetkezik, es langra lobban a levegovel erintkezesbe lepo
grafit.
1979-ben az amerikai harrisburgi Three Mile Island nyomottvizes atomeromubol
10-25 curie szennyezes kerult ki - ez volt a legnagyobb atomeromuvi
rendellenesseg Csernobil elott. Csernobilban a robbanaskor 8 tonnanyi sugarzo
atomeromu-uzemanyag szorodott szet, osszesen 7 millio curie radioaktiv
szennyezes kerult a kornyezetbe.
Valojaban, persze, nemcsak ez a radioaktiv, rakkelto anyag tavozott a csernobili
romokbol. Az egyik bomlastermek a xenonbol keletkezett, s az elsosorban a tejjel
a szervezetbe juto jod-131 izotop a pajzsmirigyet tamadja meg, es rakot okozhat.
A vorosversejtek kepzodeset gatlo, feherveruseget okozo radium bomlasabol
keletkezo radon-222 ugyancsak rakkelto. Az eromubol kikerult stroncium-90 a
kalcium helyere epul be a csontokba. Mindezek es a szamtalan egyeb bomlastermek
hatasara Belarusz, Ukrajna es Oroszorszag erintett teruletein az elmult
evtizedben becslesek szerint duplajara nott a leukemias esetek szama (a
sugarbetegsegekrol lasd cikkunket a 103. oldalon).
Ma a vilagban egyebkent meg osszesen 16 RBMK tipusu reaktor uzemel - valamennyi
a volt Szovjetunio teruleten: 11 Oroszorszagban (Szentpetervaron, Kurszkban es
Szmolenszkben), harom az ukrajnai Csernobilban, ketto pedig a litvaniai
Ignalinaban. (Grafitos reaktorok - nem feltetlenul energiatermelok - vannak meg
Nagy-Britanniaban, Franciaorszagban, Olaszorszagban, Japanban es
Spanyolorszagban.) Az IAEA veszelyessegi listajan egyebkent nem ilyenek allnak
az elen, hanem ket nyomottvizes eromu, a bulgariai kozloduji es az ormenyorszagi
medzamari: mindketto 11 "rosszpontot" kapott a lehetseges   14-bol.
( Becs )
( Stanford )