Mir

[Kis Norbert]

Szia Jozsi!


>Haat, szepen lemaszott az egrol a mir. Bevallom, en nagyon sajnalom.

Szerintem a legtobben igy vagyunk ezzel.

>Nezegettem, miminden volt ott folhalmozva technika, kar erte. Ma a puszta
>tomegert is kar, biztosan lehetett volna nemzetkozi osszefogassal

S a poen az, hogy hagytak veszni! Pedig at lehetett volna vinni egy
urrepulobe, s visszahozni. Ha mast nem, aukciokon oriasi penzekert eladni
oket. Pl. '1 darab MIR vezerlopult, 15 millio dollar eloszor, masodszor,
senki tobbet...' :-))) 
Komolyra forditva. Valoszinuleg nem erte meg nekik. Talan beintegralhattak
volna a keszulo uj urallomasba is valahogy, de nem...

Az egyetlen dolog, amire gondolhattam az az, hogy a mikrometeoritok mar
alaposan megrongalhattak a burkolatot. Allitolag a levego nagyon szokott
belole, tele volt foltokkal.
A belsejeben is alaposan beindult a korrozio, gombasodas, stb. (Bar ez
inkabb csak azert, mert elhanyagoltak, magara hagytak...)

Mas.
Felmerult bennem, hogy vajon egy-egy napkitores, vagy hasonlo sugarozon utan
mennyire aktivalodik fel egy test az urben? Mekkora sugarzasa marad egy
muholdnak, urallomasnak, urhajonak, (urhajosnak) a visszeteres utan.
Gondolom, nem sok, de azert 15 esztendo alatt osszeszedhetett mar ezt+azt,
nem? Vajon haza merjen -e vinni az ember egy darabka MIR-t, ha neadj isten
osszefut vele a szomzed sarokban... ;-)))))

Valaki nem tudja megmondani, hogy a ilyen objektumok milyen burkolattal
rendelkeznek, s mekkora sugarzastol birjak megvedeni az embert? S az
urruhakkal mi a helyzet?
Ezekrol a temakrol nemigen hallottam/olvastam sehol.

>ez van. 15 evig keringett folottunk. (Vajon mennyivel lehetett volna

Hianyozni fog. Annak idejen a SALJUT-ot is sajnaltam, de ott volt helyette a
MIR. Vajon az amerikai mikorra all ossze rendesen?

>fiatalabb valaki, ha mind a 15 evet ott toltotte volna, ahhoz kepest,
>hogy itt lenn el a foldon? :-) Azert kb 8 km/s megis eleg komoly
>sebesseg, ha nem is un. relativisztius.)

Szerintem max 1...2 masodperc lehet, de talan valamelyik fizikus egyszer
kiszamolja. :-)

>teruleten szetszorodva 1500 km-rel odebb, mint ahogy az oroszok vartak,
>de meg az eltervezett zonan belul.

Vajon hanyan mennek (vagy csak mentek volna) oda guberalni egy kis
olvasztott souvenirt... :-) Jo mely lehet az ocean arrafele...

>Elgondolkodtam, hogy ha lett volna rajta ember, az le tudott volna-e
>ereszkedni urruhaban ugy, hogy amikor mar kozeledik a fekezodes ideje,
>elszakad az urbazistol, az ugye a hatalmas tomegehez kepest kis felulete

Ez volt egyszer tema egy eloadason. Akkor (15 evvel ezelott) azt mondta az
eloado, hogy nem, kiszamoltak. Fekezoraketa+hopajzs nelkul nem megy.
Kezdetben (amikor az ernyo meg szinte semmit nem fog) mar ropogosra sulne a
koma a plazmatengerben. A baj, hogy az ejtoernyos sokkal gyorsabban sullyed
surubb retegek fele, mint ahogy fekezodik. 

Masik, hogy a fekezes napokig tarthatna. Ha viszont az ernyo es az urhajos
is 'hoalloban' lenne, akkor miert ne, lehet gyorsitani kicsit... :-)

Viszont az se rossz otlet, hogy nagyon nagy feluletu szarnyakkal
'kilebegtetni'. Vagyis, a sarkanyrepulohoz hasonlo, de hatalmas (tobbszaz
m2-es) szarnyu szerkezettel vitorlazni le. 
Itt ugyanis a sullyedes sebessege alacsonyabb, vagyis jobban van ido a
fekezesre, mint egy ejtoernyos eseten. Radasul ha mar kezd melegedni a
szarny, akkor a sullyedesbol nyert mozgasi energia egy reszevel feljebb
lehet emelkedni, a ritkabb legkor fele... Vagy rosszul gondolkodom?

>gyorsitania, ha fenn akar maradni a kb 380km-es magassagban. (Pont
>ilyesmire nem volt a mir eseteben eleg penz, ha jol tudom.)

A geostac holdakban is van palyakorrekcios hajtomu, s tudomasom szerint
szoktak hagyni tartalek uzemanyagot rendesen a manoverezes befejezesevel is.
Valoszinu azok is fekezodhetnek. (Persze evekig is tarthat, mire hasznalni
kell a raketat...)

Sajnos... Pedig megerdemelt volna legalabb egy joval tavolabbi keringesi
palyat, hogy evszazadokra /legalabb/ urmuzeum lehessen. Mindegy, penz
beszel...

Udvozlettel:
			Norbi.