Generator

[Hidvegi Jozsef]

>> Az a gyanum, hogy az a 100W-os toroid nagyon nem
>energiaatvitelre van
>> optimalizalva.
>Haaat.., ha egy halogentap trafoja nem arra, (mert ez az
>volt) akkor mire?
Valszleg azert erre csinaltak, hogy ne zeneljen. Utalatos dolog, ha a
fenyforrasok trafoi-fojtoi zenelnek, en legalabbis idegbajos leszek tole.

>Ez igaz, sokkal szorosabb a csatolas, ergo kisebb a szort
>fluxus (minden vas a rezben van es a Pr., Sec. tekercsek
>menetei is relative kozelebb kerulhetnek egymashoz). Ez is a
>hatasfok novelesenek egyik modja. Az audio technikaban
Jajj, nem kell osszekeverni ket dolgot: mas a csatolas, mas a hatasfok.
Ha jo a csatolas (pl ezesetben), akkor az az induktiv dropot jelenti. A
hatasfokba nagyon beleszamit a drot ellenallasa. Kepzeld el, ha mondjuk
egeszen vekony drotbol van megtekerve a traffancs (toroid), tehat a
primer-szekunder egeszen kozel vannak egymashoz (azonos menetszamokkal),
nagyon jo a csatolas, csak eppen hat bizony oriasi az ellenallas. Es itt
is ilyesmirol van szo. Mivel hatalmas a felulet, jo nagy hoaramsuruseg
(W/dm2) engedheto meg, tehat le lehet menni a drot keresztmetszetevel
(fol az aramsuruseggel), ergo romlik a hatasfok. Ugyanigy romlik a
hatasfok, ha ugyanazt a trafot erosen hutik, ezert jol meg tudjak
hajtani. Szelso esetben (amikor tejesitmenyt sikerul illeszteni) csak 50%
lesz a traffancs hatasfoka. Ekkor van az, hogy az adott trafo a maximalis
teljesitmenyt viszi at, amire fizikailag kepes. (Pontositok, ez kis
trafokar igaz, ahol szinte tisztan ohmos a drop - ld lejjebb - es ohmos a
terheles, mas trafoknal is van ilyen, de picit mas az osszefugges, es
masfajta terheleseknel is mas van.)

A kiszorodas nem a csatolas josaga  miatt kicsi, hanem amiatt, mert
nemigen van definialhato tekercsveg. Tehat ha a primer es a szekudner
kozott lenne  mondjuk 2 centi toroid alaku res, akkor sokkal rosszabb
lenne a csatolas, megis kicsi lenne a magester kiszorodasa. Rendes
trafoknal a primer-szekunder kozos vegenel szorodik ki a dropcsatornabol
a magnester. Mert a zome ugyan belemegy a vasba a levegon at, de jo sok
resz nagy utat tesz meg szanaszet.
A csatolasban az a lenyeg, hogy mekkora gerjesztes kell a ket tekercs
kozotti legcsatorna meggerjesztesehez. Ez ugye eleve levegot tartalmaz
(altalaban). Ha kozel van a ket tekercs, akkor kicsi a keresztmetszete,
ha nagy a hossza, meg nehezebb nagy fluxust csinalni benne. Ha tavolitom
a tekrcseket egymastol, sokkal kisebb gerjesztessel fol lehet nyomatni
benne a fluxust. (Ugy kell elkepzelni, hogy mondjuk a primer van belul,
legyen idealis, nincs ellenalasa, tehat a meneteiben a betap fesznek
muszaj indukalodnia. A szekunder is ugyanilyen jo drotbol van
(szuprevezeto kozeli), de rovidre zarom. Benne nem indukalodhat
feszultseg, tehat a ket tekercs kozott kell egy ellenkezo iranyu teljes
fluxusnak keletkeznie. De mivel az levego, es rossz magneses vezeto, a
letrehozasahoz jo nagy gerjesztoaram kell. Ezt reprezentalja a zarlati
arama a trafonak. A drop is ezzel fugg ossze: azt mondja meg, hany %-a az
az impedancia, amit ez a rovidzar jelent a nevleges terhelesnel felmerulo
impendancianak.
(Hozzateszem, hogy ez is csak egy kozelito kep. Joggal felmerulhet
barkiben, hogy csinal egy normal trafot, ahol egymasra tekeri a ket
tekercset, de van jokora vastagsaguk. Ezesetben a dropcsatorna a
tekercsekben halad, es pl zarlatban egeszen mas feszultsegek keletkeznek
ugyanannak a tekercsnek a belso es kulso meneteiben, de itt abbahagyom a
bonyolitast.)

Az un. novekedesi torvenyek (olyanok, amik miatt pl egy gomb egysegnyi
terfogatara eso felulete erosen csokken a merettel)  miatt minel nagyobb
egy trafo, annal jelentosebb az induktiv osszetevo a dropban, mig egy
apro trafonak joszerivel csak ohmos dropja van. Ez a dolog jelentos
befolyassal van a hatasfokra.
Ugyanakkor lehet definialni un. teljesitmeny tenyezot, ami olyasmi, mint
a hatasfok, csak a VA-ek aranyat mutatja. Itt elojon a reaktans elemek
hatasa rendesen. Tehat egy marhanagy trafo vesztesege melyen 1% alatt
lehet, hatasfoka 99% folott, de a teljesitmeny tenyezoje csak pl 95%, a
helyettesito kepben egy soros induktivitas van (induktiv drop), a zarlati
arama a nevleges aram 20-szorosa. De ez a zarlati aram erosen induktiv,
mig egy kis 5VA-es nyaktrafonal csaknem tisztan ohmos.

Nna kiseloadasnak vege. :-)

>Tevedsz!
>1./ Mindig kedveltem azokat, akik gondolkodasra kesztetnek.
>2./ Hasznos masok velemenyeit utkoztetni a sajatunkkal
>(akkor is, ha ez neha ''kenyelmetlen'').
>3./ Ebben a szakmaban az a szep, hogy tobb oldalrol is
>kozelitheto, de Ohm Bacsi torvenyet csakis az elektronok
>ismerik hibatlanul.:-)
Igazan orulok ennek, ez buzditott a fentiek leskribalasara. :-))
Jo marha hosszu lett, mindenkitol elnezest, aki idaig elolvasta, es aki
nem, attol is, a postalada pocseklasaert.

hjozsi