Digitalis tolomero

[Kis Norbert]

Sziasztok!


Elnezest, kisse megkestem ezzel a levellel is... Egesz erdekes vita
bontakozott ki a hazi keszitesu erzekelok ugyeben. Most eppen elememben
vagyok, nemreg en is keszitettem egy 5-szazad Bar felbontasu
nyomasdigitalizalot eleg pontos is lett, bar meg nem kalibraltam. Kukabol
kitermelt alkatreszek, vagyis egy fillerbe sem kerult, legfeljebb nehany
atalvatlan ejszakaba... Mennyi is egy gyari? :-))) Szoval: mindent bele
sracok, szurkolok!

>Hali! Ha mar itt tarttunk akkor tudnatok valakit (esztergalyost) javasolni
>(bp-en) aki nehany darab finommenetes gyurut tudna nekem megcsinalni 
>(jo volna ha szamlakepes lenne, es ertsen a szakmajahoz:). Udv Gallo Laszlo

Ha par darab kell, javaslom a selejt mikrometer 'anyukajat'. Ha nem ezt
eroltettek tul, akkor eleg finommenetes lesz. :-)

>....

>Mert ha belegondolok, egy 0,01mm-es pontossagu valami legyen csak 400mm, ez
>40ezer kulonbozo kod kellene hogy legyen. Vagy vannak egyeb trukkok is?
>(Szerintem elmondhato, ember nincs a talpan, aki ilyesmit otthon tud
csinalni.)
>hjozsi

Jozsi, kapaszkodj meg! Hazilag is meg lehet csinalni. Fekete-feher
fotonegativra kell fenykepezni rezgesmentes helyen, allvanyos
fenykepezogeppel adott osztasu vonalakat. A szemcsemeret eleg alacsony,
vagyis a DPI-d igen magas lehet... A negativot mezei uvegre ragaszthatod fel
ezutan. (Persze nem a vonalaknal ragasztozva. :-) ) Esetleg ket uveglap koze
is szorithatod a fenykepet.
Apro trukk: A fenykepezogep piciny, exponalas kozbeni randulasanak
elkerulesere besotitessz, B-allasba teszed a zarszerkezetet, majd egy
vakuval tavolrol villantassz egyet. 

Egy negativszalag igen-igen hosszu, (erzekelesi hossz nagyobb lehet, mint
egy meter!) biztos ki lehet okoskodni, hogyan legyen rajta meg az a
vonalkodsor. :-)
Pl. egy monitoron megjelenitem, s lefotozom. A DPI pedig szeppen
szorozgatodik. Egy jobb moncsival mondjuk 300DPI-t csinalok, azt
lekicsinyitem cca 1/10-ere, vagyis van 3000DPI-s felbontasom. Megjobb a
pelda, ha 1200DPI-s nyomtatoval mondom feher papirra... :-))) Egy olyan
programot pedig azert szerintem sokan meg tudnak irni, ami generalja a
printeren a fotozhato mintazatot.
Kaphato pl. papirhenger, amit tintasugarasba rakva akar 10-meteres szalagot
is lehet egyben nyomtatni.

Peldakeppen: Polarszurot fotoszakkoros koromban csinaltunk igy a fizika
tanarunknak meglepetes gyanant. Fekete vonalak egy feher papirlapra, s adott
tavolsagbol _allvannyrol_ lefotoztuk. A feny fele tartva tok atlatszo volt,
ketto egymas moge rakva ugyszinten. Kemeny hivoval kellett elohivni, ez volt
a trukkje a dolognak.
Ellenben az egyik szurot derekszogben elforditva a masikon, hirtelen
besotetedett. Gyakorlatilag ugyanarra jo, mint az LCD-k elotti polarszuro.
Marpedig ez eleg keskeny vonalsor, nem? :-))))
Esetleg lehet (ha van) 8mm-es filmszalagot is hasznalni, az eleve celszerubb
meret.


Masik tipp: Szetszedtem gyerekkoromban (hulye fejjel el is tortem...) egy
inkrementalis szogadot. Nem volt tul preciz, csak tized fokokat tudott...
Ezt annak idejen egy merleggyar keszitette varosunkban. (Csupa TTL-ic,
zabszem izzo, meg apro fotodioda volt benne, mert akkoriban meg ez volt
nekik elerheto.) No, ebben egy uvegtarcsa vala (beke poraira...), amire ra
volt fenykepezve jopar (koncentrikus) kor, meghozza erdekes modon, binaris
kodban megszakitva. (felkor, negyedkor, nyolcadkor,stb...)A pillanatnyi
poziciot a fotodiodakra kotott TTL kapuk kimeneten egybol digitalisan adta
vissza. Kivulrol stepper motornak latszott leginkabb, csak szokatlanul
konnyen forgott a tengelye.
Utolag belegondolva akkoriban meg fenykepeztek uveglemezre. Szerintem ilyen
hordozora egy oriasi, korzovel szerkesztett abrat fotoztak ra. Ma mar a film
a divat, igy ujitanunk kell nekunk is....

A fentiek azonban meg nem adjak meg a teljes lehetoseget. Kepzeld el, hogy a
negativ nem fekete-feher, hanem szines. Minden fenyerzekelobol 3DB van (RGB
szinszurovel ellatva. Ekkor a szininformacio miatt hatvanyozodik a meres
pontossaga. Tulajdonkeppen majd a feny hullamhosszaig lemehetsz, ami nem is
olyan rossz hazilag, ugye? (Lasd. az optikai racs esete)
Az abszolut poziciot pedig ugy hataroznam meg, hogy mondjuk mm-enkent
valtakozva felvinnek egy allapotsort. Igy mozdulas nelkul a pozicioner
pontossaga 1mm volna, azonban ahogy barmerre a hatarsavon athaladnek, a
teljes felbontassal lehetne pozicionalni. Szerintem a gyakorlatban ez a
kompromisszum teljesen eleg. A szerszam latszolag nem seek-el semmit, (1mm-t
meg a gep rezgesenek is betud az avatatlan szemlelo) ugyanakkor elvezni
lehet a teljes felbontast.

Megegy otlet:
A mintazat vonalkodot is tartalmazhat valamelyik seged-tracken. Tegyuk fel,
hogy van ket track. Az egyiken periodikusan a vonalsorozat, a masikon meg az
adott vonalkod kezdo vonalanak pontos erteke, +kis szunet+ kovetkezo
vonalkod. Igy allo helyzetben valoban nem lehet megallapitani a poziciot, de
a lekicsinyitett, max. vonalkodmeretnyi elmozdulas eseten mar mindig megvan
a pontos ertek. Hiszen a bekapcsolas ota (elore/hatra) leszamlalt
impulzusok, illetve a vonalkod szamerteke alapjan a teljes pontossaggal
szamithato ki... Ne feledjetek: Egy lencse, egy vonalkod-olvaso opto,
esetleg CCD vagy pasztazo laser, illetve ket, az iranyt megkulonbozteto
fotodetektor kell csak mindehhez. Semmi sokvezetekes, tobbretegu ize.
Sot, tovabb is megyek: A kezdopoziciot is meg lehet allapitani, ha CCD-t
vagy pasztazo lasert alkalmazunk a leolvasashoz. Egy 300DPI-s, scannerekhez
hasznalt vonal leolvaso CCD-vel (eleg hitvany fajta, a TEXAS jobbat is gyart
1000Ft alatti aron...) azert lehet valamit csinalni.
Ha valakinek ez is keves, akkor alkalmazhat ket, vagy harom vonalkodot, s
elhagyhatja a sima vonalkas me'ro: tracket. Igy ugyan 2..3 CCD kell, de
cserebe barmikor, barnol tudni fogja a pontos poziciot, meghozza a kovetkezo
pontossaggal: DPIccd*trackek szamaval.

Vegezetul egy utolso, de talan hamarosan napi gyakorlatta valo megoldas:
LASER-interferometer.
Kell egy laserpointer, egy felig atereszto tukor, egy rendes (feluleten
femezett, minosegi) tukor, illetve dual-fotodetektor. 20-alatt ez is kijon.
A pontossag _alapban_ a feny hullamhossza. Sajnos seek-elni kell, mert csak
relativ erteket ad... A rezgeseket is megerzi, de ami oda rezzen, az egyszer
a helyere is kerul... Persze jo gyors szamlalo kell (talan 50..200Mhz), de
sem athaghatatlan akadaly. 

A hotagulast azert nem art figyelembe venni extrem kis hosszaknal, de ez a
mai vilagban megint nem problema. Valoszinuleg jobbat, pontosabbat is ki
lehet talalni, de mi a fracnak??? :-))))

Az en velemenyem az, hogy tobbszaz eve keszit az ember optikai eszkozoket. A
fizikusok sajat maguk is igen pontos muszereket tudtak fabrikalni asztaluk
sarkan az _akkori_ eszkozokkel. Mi is megtehetjuk minimum ugyanazt, nem?
(Pl. a feny sebesseget is meg kellett merni valahogy, ami igen kis
tavolsagok/elmozdulasok mereset igenyelte.)
Persze a hazi kutyunek nem lesz; a doboza csicsas nyugati, a merete
multi-smd, a fogyasztasa femto-amperes, de mukodni fog. S talan a pontossaga
se marad alatta a gyarinak. Ez utobbi kizarolag az egyen fantaziajan,
ugyessegen, kreativitasan mulik. A nagy cegek sem masok, mint egy adag
kreativ ember+gepek+design+loviBT+marketing. A legtobb technologia hazilag
is elkeszitheto. Van persze, ami nem eri meg nekunk, mert tul sok evig
tartana, tul draga lenne, vagy nem tudjuk kitalalni a mikentjet. Viszont a
hatarteruletek eleg erdekes kihivasok mindig. Ha magunknak kell valami,
akkor erdemes merlegelni, hogy miert, s mennyit fizet az ember. (Pl. nekem
semmi penzem, ugyhogy tolem akar ehen is halhatnak a gyartok a tobbszazezres
miskulanciaikkal egyutt... Vagy megcsinalom, vagy rahagyom. ;-))) )

Ketfele tipusu ember van: 
Aki modularisan hasznalja az eszkozoket, penzkeresesnek tekinti, a haszonra
megy, vagy eppen nincs kedve bibelodni a reszletekkel, keresni a valaszt
szuntelen a mikentekre. Szeret a masok altal elore osszerakott egysegekbol
epitkezni gyorsan, nagyot.
Illetve aki maga kesziti el, amit lehet, mikozben inge-gatyaja sincsen. Nem
is mindig azert, mert nem tudna megvenni. Talan jobbat, szebbet, okosabbat,
vagy eppen csak sajatot akar. 
Meg kell erteni, s elfogadni, hogy nem csak az egyik taborba tartoznak az
emberek.
Pont ezert szeretjuk sokan ezt a listat, mert az ember mindig talal rajta
erdekes dolgokat, nem? :-)

Udvozlettel:
			Norbi.