ATX-TAP VEDELEM

Kis Norbert norbi at kzs.hu
Wed Jan 24 19:05:27 CET 2001


Szia Jozsi!



>Hat Norbi, nagyon tanulsagos, amit leirtal. Nem gondoltam volna, hogy
>ekkora galibat okoz a tap elszallasa. 

Amig nem lattam a sajat szememmel, magam se gondoltam. Ha pl. a szomszed hiv
ki a ge'pe't javitani, az eletben nem hiszem el, hogy nem barmolt valamit
neki, s attol ment igy gallyra a masinaja. A furcsa a dologban, hogy a
hagyomanyos AT-s tapoknal meg soha nem talalkoztam ilyennel. Az ATX-es tapok
kapcsolastechnikaja pedig alapban nem ter el olyan nagyon az AT-stol.
Esetleg annyi a kulonbseg, hogy a primer oldali egyeniranyito, illetve kondi
nincs alladoan feszko alatt. Az altalam javitott ATX-es tapok (olyan sok
azert nem volt eddig... :-) ) ugy mukodtek, hogy standby modban is ment az
impulzustrafo, csak igen kis kitoltesi tenyezovel. Egynel (Siemens tip. regi
tap) kulon trafo volt, s egy rele, ami kapcsolt. Viszont nem ez a tipikus.
Talan ez magyarazza ezt az erzekenyseget, nem tudom. Arra se jottem ra, hogy
mi tortenhetett a kritikus par tized masodpercben. Pedig jo lenne a vegere
jarni...

>Van ra esely, hogy ha halozatba vannak gepek kotve, tovabbmegy a hibalanc?
(Tudom, ez megint >egy naiv kerdes reszemrol, de tenyleg nem tudom.)

Ha a szamitogephalozara gondolsz, akkor ez nem valoszinu. Ugy az UTP, mint a
koaxos ethernet kartya tartalmaz levalaszto fokozatot, ami (elvileg)
1000V-ig nem ut at. A meghajtas trafoval tortenik, illetve DC/DC konverteren
keresztul nyomja ra pl. a koax eseten a DP8392-es driver IC-re a 9V-os
tapot. Vagyis szerintem tonkremegy max. a pici trafo, illetve a DC/DC
meghajto fokozata, de mas nem szall el. Annal inkabb, mert a DC/DC par tiz,
esetleg 100mA-re van meretezve. A vonalon sok a terheles, (tobbi halokartya,
hub, repeater) vagyis igy nem tud sokat artani.
A tap-hiba ugyan nalunk eddig nem volt tul gyakori a gepszamhoz kepest, de
eddig soha nem erintette a halozaton a tobbi gepet, vagy eszkozt. (Eddig
koax-os haloba kotott gepekkel nem volt szerencsenk, vagyis ez inkabb arra
igaz. UTP-nel szerintem ugyanez lehet. Errol majd egy ev mulva tudok tobbet
mondani, most alltunk csak at az osszes teremben UTP-re.)

>Es ezt mind egyenkent meg kellene vedeni?! Nem lehet, hogy pl a +12V-ot
>csak a venti hasznalja? Ja, most jut eszembe, mintha a winyoba is
>bemenne. :-(

A +12, illetve 5V kell a CDROM, FLOPPY, HDD-nek kapasbol. A standby feszko,
kapcsoloszal megintcsak egyertelmu. A -5V-ot a kutya se hasznalja szerintem,
de nem lehet azert tudni... Regen a ket tapfeszes DRAM-oknak talaltak ki. A
-12V a soros porte'. Ez se mindenhol innen megy, de legtobbszor igen.

Viszont! Talan megsem olyan veszelyes a helyzet. Ugyebar a kulonfele tapok
(kiveve a standby-t)
ugyanazon impuzustrafo masik leagazasarol jonnek. (A stabilizalas is az
5V-ra tortenik, viszont a tobbi tapfeszen is van azert feszultseg figyeles,
azonban ez csak a teljes tap leallitasat vezerli.)
A ke't minusz tap pici aramu, vagy kulon 3-pont stablerrol, vagy pedig
zener+tranyo, esetleg csak zener... A +5V, illetve +12V a combos csak. Ha
tehat ezek egyiket, illetve a standby-t zarnank rovidre, az osszes tobbi
feszultseg is leesne. Egyszoval csak a feszultsegfigyelest kell
kiterjeszteni valamennyi vonalra, a rovidzarasra e ketto untig eleg lenne.

>Nincs (!!) jelentosege, hogy milyen gyors a tirisztor. Tipust sem mondok,
>mert mindegy, csak legyen olyan mackos, hogy ne szakadassal reagaljon,
>mert az is elofordulhat. En legalabb 10A nevleges aramut raknek be, ez
>akar 200A-t is le tud rantani, es ha csak rovid ideig van rajta (i2t),
>akkor meg tonkre sem megy.

Ez biztato. :-) A +5V alapban 20, a 12V pedig 6..8 A korul bir egy atlagos
PC-tapban. Ennel sokkal tobbet nem tud leadni, max. 2-szereset, mielott
kikohogi a biztit.

>Na de latszik, hogy ennek a tulajdonsagnak jelen esetben semmi
>jelentosege nincsen.

Tanulsagos.

>lehessen durrantani - arrol nem is beszelve, hogy semmi akadalya annak,
>hogy kis 100n-s kondit pluszban betegyunk.

Igaz, meggyoztel. :-)

>olyan forron eszik a kasat. Azert ezekben a tapokban is vannak tekercsek,
>szoval van ott, ami korlatozza a di/dt-t.

Igaz.

>A kapcsirajz azert erdekel, mert az a gyanum, nem inverter oldalon van a
>szabalyozas. Mert ha a meghajto tranyok elszallnak, akkor leall az egesz.
>Szoval itt valami szekunder oldali DC-DC atalakitok (szabalyozok)
>lehetnek, es ha elszall vmelyik choppertranyo, akkor nyomja ki a betap
>DC-t, ami pl 20V vagy ilyesmi.

Lehet. Az biztos, hogy alaposan eldurran minden egy ilyen poruljart tapban.
Eleg nehez utolag kitalalni, mi tortenhetett. Viszont a kevesbe tonkrement
tapoknal (amelyik, nem pusztit alaplapot) altalaban nem is a tranyo, hanem a
primer oldali elkok mennek tonkre, valamint az egyeniranyito, az NTC,
illetve vegul a biztositek. 
Csak gyanitom, hogy az egyik kondi kezd bezarlatolni, a hid 1..2 diodaja
ettol zarlatba kipurcan. A masik kondi persze szinte azonnal szetpukkan, az
NTC felig megsul, vegul a bizti kiolvad. Szerintem valami ilyesmi indithatja
el a szamitogep gyilkolaszasi lavinat is, csak itt a bizti kicsit kesobb old
ki, s a fesz-szabalyozo kor megbolondul a valtofeszkotol, valamint a primer
elkok miatti furcsa tranziens sorozattol.

>(Szet kellene mar szednem ezt a most hozzam kerult cuccost, mielott
>hasznalni kezdem.)

Az sohasem art... :-) Azert keresem a rajzot holnapra, ha nem felejtem.

>hjozsi

Udvozlettel:
			Norbi.





More information about the Elektro mailing list