ATX-TAP VEDELEM

[Hidvegi Jozsef]

Hat Norbi, nagyon tanulsagos, amit leirtal. Nem gondoltam volna, hogy
ekkora galibat okoz a tap elszallasa. Van ra esely, hogy ha halozatba
vannak gepek kotve, tovabbmegy a hibalanc? (Tudom, ez megint egy naiv
kerdes reszemrol, de tenyleg nem tudom.)

>Hidvegi Jozsinak: megnezem a kapcsolasi rajzot, otthon van egy szkenelt
>valahol. A kabeles www-oldalon addig is megtalalod a bekoteset. Ha jol
>remlik, akkor +3V, +5V,+12V,-5V,-12V, illetve standby 5V megy ki rajta.
A
>kapcsoloszal (zold madzag) szinten vedendo. (Ennek testre huzasaval
indul el
>a tapegyseg, egy alaplapi flip-flop inditja.)
Es ezt mind egyenkent meg kellene vedeni?! Nem lehet, hogy pl a +12V-ot
csak a venti hasznalja? Ja, most jut eszembe, mintha a winyoba is
bemenne. :-(
A -12V mit csinal?
Bar ha mar csak ez az egy marad ki, akkor mar mindegy. :-)

>H. Jozsitol kerdeznem, mekkora tirisztorokat kellene beepiteni, illetve
>milyen gyors tipusokat ajanl?
Nincs (!!) jelentosege, hogy milyen gyors a tirisztor. Tipust sem mondok,
mert mindegy, csak legyen olyan mackos, hogy ne szakadassal reagaljon,
mert az is elofordulhat. En legalabb 10A nevleges aramut raknek be, ez
akar 200A-t is le tud rantani, es ha csak rovid ideig van rajta (i2t),
akkor meg tonkre sem megy.
Ket pelda: egy nagyfesz generatorban van 8A-es tirisztor, masodpercenkent
50-szer van igenybeveve kb 300A-es aramra (1mikros 300V-ra toltott kondit
kell rasutnie egy 4menetes tekercsre, amitol 1MHz-es rezges keletkezik).
Meg csak nem is melegszik.
Masik pelda, ami a sebesseget mutatja: regi orosz halozati 250A-es
tirisztoroknal sem tudtam soha megjeleniteni a bekapcsolasi folyamatot,
olyan baromi gyorsan kapcsol be egy tirisztor. (20MHz-es szkoppal)
A gyorstirisztor nem a bekapcsolasi tulajdonsagaiban lenyegesen gyorsabb,
hanem a szabaddavalasi idejeben, tehat amikor az anodfesz lemegy
negativba, akkor kell elvesztenie a tarolt tolteset (ez diodaban is
megvan), es utana meg kell egy bizonyos ido, amig ujra ra lehet adni
pozitiv anodfeszt. Halozati tirisztorban ez tobbtiz-tobbszaz mikrosec,
gyorstirisztorban ez 1-10(-30) mikrosec kozott van tipustol, merettol,
gyartasi evtol fuggoen.
Na de latszik, hogy ennek a tulajdonsagnak jelen esetben semmi
jelentosege nincsen.

Az elkokrol: szerintem ha tonkremegy egy ilyen tap, az elkokon akkor sem
jelenik meg tuskeszeru feszultseg, vagyis egy elko kepes szerintem
elkapni a tuskeket is. Max nem olyan tokeletesen, mint egy nagyfrekire
kitalalt kondi, de az, hogy "mintha ott se lenne", nem igaz. Sokkal
inkabb szamit, hogy  milyen vezetekkel/uton kapcsolodik az az elko az
aramkorbe. Tehat: en egeszen biztos vagyok benne, hogy az elkon talalhato
feszultseg novekedesi sebessege eleg lassu ahhoz, hogy egy tirisztort be
lehessen durrantani - arrol nem is beszelve, hogy semmi akadalya annak,
hogy kis 100n-s kondit pluszban betegyunk.

Abban sem hiszek, hogy egy zenerre - annak elszallasa nelkul - ra tudnank
akar csak rovid idore kenyszeriteni Uz-nel jelentosen nagyobb
feszultseget.
De ezt me'g nem me'rtem, szoval ez csak feltetelezes, de ugy erzem, hogy
fizikailag lehetetlen a dolog. Valahogy bele kellene me'rni. Lehet, hogy
valamit ki is talalok, de nekem csak 20-50ns koruli impulzus
megjelenitesere van max modom.
Igen am, de egy 1mikros kondiban ha 3V-os feszultseg novekedest akarok
elerni 50ns alatt, ahhoz 60A-t kell belenyomnom. Szoval nem  hiszem, hogy
olyan forron eszik a kasat. Azert ezekben a tapokban is vannak tekercsek,
szoval van ott, ami korlatozza a di/dt-t.

A kapcsirajz azert erdekel, mert az a gyanum, nem inverter oldalon van a
szabalyozas. Mert ha a meghajto tranyok elszallnak, akkor leall az egesz.
Szoval itt valami szekunder oldali DC-DC atalakitok (szabalyozok)
lehetnek, es ha elszall vmelyik choppertranyo, akkor nyomja ki a betap
DC-t, ami pl 20V vagy ilyesmi.
(Szet kellene mar szednem ezt a most hozzam kerult cuccost, mielott
hasznalni kezdem.)

hjozsi