Vadasz baleset

[Hidvegi Jozsef]

>Viszont ez az ativeles-ionizacio dolog magas nekem. Egy 12 kVos
>nagyfeszultseg altalaban 20-30 meter magas, es ha erre meg valamilyen
>szogben lo a delikvens, akkor ez a tavolsag csak novekszik.
>Azt pedig, hogy a nagyfesz 30-40 meteren athuzzon, akarmilyen paras is a
>levego, nem nagyon tudom elkepzelni.

Nna en is belekotyogok. :-)
Nagyfesz vezetekek fazisvezetoire (120kV es efolott) nemigen szoktak
madarak ulni, mert eros a koronakisulel. De a folso villamvedelmire
rengeteg, de foleg varju. :-)

A ket oszlop kozott viszont iszonyuan be szokott logni a madzag. Messze
nem 30-40, inkabb 10-15 meter a foldtol. (Pl a mi utcankat is atszeli egy
ilyen vezetek, a belogas maximuma kb az utca folott van.)

Csakis normalis lofegyverrel tudnam (nagynehezen) elkepzelni a balesetet,
de nem a paras levego miatt. Kimegy a skulo jo dupla hangsebesseggel,
utana egy vakumcso szerusegbe hosszan tolul bele a csobol az egestermek.
Ez bizony ionizalt gaz. Peches esetben bizony elkepzelheto, hogy atut
nagy tavolsagon (8m-en) is, foleg, ha egy 400kV-os tavvezeteket kapott el
a fazon, aminek a fazis csucsfeszultsege akar 330kV is lehet.

Az atutest nem ugy kell elkepzelni, hogy osztom a feszkot a tavolsaggal,
hanem ugy, hogy elindul a vezetek kozeleben (vagy a puskacsonel) a
kisules viszonylag kis arammal, es az igy kialakult ioncsatorna mar eleg
jol vezet, rajta kis feszko esik. Ez tor elore, es fotoionizacioval
segiti a folyamatot. Olyan, mint egy tu a villamos terben, szoval a
csucsanal a tererosseg meghaladhatja a levego atutesi szilardsagat, es az
ionok fenykibocsatasa tudja gerjeszteni a folyamatot.
Lehet, hogy ketoldalrol is elindul, de nem kell feltetlenul.

Ha ater, akkor lavinaszeruen megindul immar az az aram, amit csak a
mogottes impedancia tud korlatozni, a nagyaramu ioncsatornan csak partiz
V esik. Nagyfesz vezetekeknel ez tizkA nagysagrendu, erre rohadt gyorsan
megszolalnak a megszakitok. De lehet, hogy ez csak a fazisok kozotti
fuggetlen zarlati aram, nincs infom arra, hogy a foldzarlati aram mekkora
 is. Azert az is kemeny lehet, ezek foldelt csillagpontu rendszerek
kellenek, hogy legyenek, mert nagyon draga lenne megengedni, hogy
uzemszeruen elofordulhasson fazis lefoldelodes. (gyokharomszor akkorara
kellene a szigeteloket meretezni.)
Villamcsapas miatti tavvezetek-zarlatot mar lattam, de a sotetben nem
lattam a tavolbol (kb 200m), hogy fold- vagy fazis-zarlat volt-e. Iszonyu
femeso volt utana. Ekkora aramtol biztos, hogy azonnal kinyuvad barki.
Akkor is, ha 5 periodus utan leold a megszakito.

Na most, ha a falvakban is elofordulo kozepfeszultsegu vezetekrol van
szo, akkor is lehet ilyen, de szamomra sokkal kevesbe elkepzelheto az
ivhuzas. (20 es 35kV-os vezetekek vannak, de ez fazisok kozotti
feszultseg. Ennel mar lehet, hogy nem nagy a foldzarlati aram, tehat akar
valoban elviselhette a fazon, hogy A nagysagrendu aram folyt rajta.

A legpuskas verziot nem tudom elkepzelni, ennek semmi ertelme nincs.
Meg az elofordulhatott, hogy rendes puskaval ellotte a vezeteket, ami
lezuhant, es igy jott letre az aramutes.

Bocs, hogy ilyen hosszu lett a szoveg.

hjozsi