Kis elmelkedes a vizszintekrol - bocs, OT

[Hidvegi Jozsef]

Hi,
Hosszura sikeredett, igerem, nem lesz gyakori, de hatha masokat is erdekel.

>> De ma ilyen korban elunk, meg a radioban is elhangzott, hogy alt.
>> felmelegedes miatt olvad az eszaki sarki jeg, ami tengerviz
>> szintemelkedest okoz. Azt hittem, leesek a szekrol.
>A sarki jeg tenyleg olvad. Tenyleg emelkedik a tengerszint.
>Mi a baj ezzel a kijelentessel ?

Ha belerax egy poharba vizet, es aztan jeget, utana bejelolod a viz-szintjet,
aztan amikor elolvadt a jeg, megint megnezed, akkor azt fogod tapasztalni,
hogy nem lett a viz szintje magasabb.
Ergo, ha az osszes _eszaki_sarki jeg elolvadna, akkor sem emelkedne a tengerek
szintje.

(Picit ertelmesebben: amikor a jeg uszik, a sulyanak megfelelo vizet szorit
ki. Ha elolvad, pontosan ennek a kiszoritott viznek a helyet tudja
elfoglalni.)

Viszont egesz mas a helyzet a szarazfoldek folotti jegtakaro olvadasaval, mint
pl Gronland vagy a delisarki jeg. Az kiall messze a vizbol, csapadekbol jott
letre, es ha elolvad, visszafolyik az oceanba. Raadasul az alatta levo
szarazulat visszaemelkedik, bar ez talan nem jelent vizszint-emelkedest, mert
az ala huzodo anyag madhonnan el kell, hogy tunjon.

Ezen tovabbmenve egy gondolatkiserlet: volt valaha egy szarazulat. Telnek az
evmilliok, rakodik ra a ho, lesz belole jeg, rengeteg jeg, lenyomja a
szarazulatot. A kiszoritott anyag valahova el kell, hogy aramoljon alola. Ha
az oceanok ala, akkor vizszint-emelkedest okoz.
Ha a szarazfoldek ala, akkor azok folemelkedeset okozna. A ketto mintha egymas
ellen hatna, es roppantul hasonlit arra az esetre, amikor csak vizben van a
jeg. :-)

Szoval nem biztos egyaltalan, hogy a jeghegyek olvadasa olyan nagyon emelgeti
az ocean szarazfoldhoz kepesti vizszintjet!

Ezzel szemben tud nagy kavarokat okozni, egy cikkreszlet a hix-tudomanybol.
Nagyon erdekes, erdemes elolvasni, ha valaki nem olvasta meg.

Udv: hjozsi
--------------------
A csapadeknak meg Gronlandon is evi ciklusai vannak. A leesett
havat betakarja a kovetkezo evi, azt a kovetkezo stb. Sok-sok
ev alatt a vastag reteg ho jegge tomorodik, apro buborekokban
magaba zarva annak az evnek a levegojet. A jegbe lefurva, es a
retegeket mint evgyuruket leszamolva meg lehet allapitani, hogy
milyen volt a legkor osszetetele akkor, amikor az a ho leesett. Az
alkoto gazok izotoparanyaibol es a szennyezesekbol (por, vulkani
hamu stb) eleg jol lehet kovetkeztetni arra, hogy milyen volt az
idojaras abban az idoszakban. Gronlandon kb. 250 ezer eve volt
akkora olvadas, amikor a sziklaig megszunt a jegtakaro. A 80-as
evekben elvegzett tobb kilometer mely furasok es a jegmintakban
levo gazzarvanyok elemzese alapjan felrajzoltak az elmult kb 250
ezer ev idojarasi kepet. A tobbe-kevesbe ismert adatokon tul (hogy
12-15 ezer eve ert veget egy tobb mint szazezer eves jegkorszak)
meglepo dolgokat is talaltak.

A jegkorszakok nagyjabol 100 ezer eves periodusat bolygonk Nap
koruli keringesenek valamilyen hasonlo ideju ciklikussagaval
magyarazzak. Azonban a jegkorszakok fokozatos lehulessel ill.
fokozatos felmelegedessel jellemezheto hataraira es magukra a
jegkorszakokra is rarakodott egy rendszertelen ugralas. Egy-egy
ugras (atbillenes) alig tiz ev alatt tortent meg, es kozben a
homerseklet 10-15 fokot is valtozott. Majd nehany szaz ev multan
a klima - szinten egy evtized alatt - visszabillent a masik
allapotaba. Es ezekbol az ugralasokbol jo sokat talaltak.

Mi okozhatja a hirtelen atbilleneseket? A klimakutatok szerint az
egyik fo ok a Golf-aramlat (pontosabban az Eszakatlanti aramlat)
Norvegia partjai fele fordulo eszaki aganak "leallasa". Hogy mitol
"allhat le" ez az aramlat, annak megertesehez a tengerearamlatok
rendszerenek es hajtoeroinek pontosabb ismerete lenne szukseges.
Bar elolvastam Czelnai Rudolf kivalo konyvet (Tudomany-Egyetem
sorozat: Vilagoceanok) nem merek vallalkozni arra, hogy ezt most
eloadjam. Mindenesetre a Golf aramlat eseten fontos szerepe van
annak, hogy a delnyugat felol erkezo meleg viz -- mikozben futi
az eszaknyugati hideg szeleket es ezek altal Europat -- edesvizet
veszit, mivelhogy parolog, raadasul folyamatosan hul. Az aramlat
egyik aga Izlandtol delre fordul vissza nyugat fele, es megjarja a
Labradori oblot. Egy masik ag Norvegiatol eszaknyugatra eri el
"vegallomasat": amikor a lehules es a sotartalom novekedese miatt
az aramlat vize surubb lesz mint a kornyezo tengerviz, az oriasi
tengeri folyam a melybe sullyed es delnyugat fele tarto hideg sos
aramlat formajaban hosszu utra indul (a Csendes Ocean fele, erre
most nem tudok kiterni).

Ha valami megakadalyozza a viz lesullyedeset, az aramlatnak az az
aga megall. Mi lehet ez az akadaly? Peldaul ha edesviz higitja az
aramlat egyre sosabb vizet. Elegendo, ha jelentosen megnovekszik
az eszakatlanti teruleteken a tenger folott hullo eso, vagy ha a
melegedes miatt egyre tobb jeghegy toredezik le a sarki jegmezokrol
es azokat a szel a melegebb vizek fele sodorja. Calvin meg egy
lehetoseget emlit: a gronlandi fjordokat. Valamikor kb egy evtizede
az egyik fjordban (amelybe szamos gleccser torkollik) egy gleccser
kicsit "meglodult" (mar ha lehet ezt a szot hasznalni a ketszeres
csigatempora) es jol elzarta a fjord kijaratat. A fjordban a tobbi
gleccser olvadekvizebol kozel 30 meterres edesviz-tomeg gyult ossze
mire a fjordot elzaro jeggat atszakadt es a viztomeg az oceanba
folyt. Ott jelentos mennyiseg sosvizzel keveredett de a viszonylag
homogen oceanban meg a kb 500-szorosara nott viztomeg is egy jol
korulhatarolhato buborekkent mozgott, ahogy a kulonbozo aramlatok
erre-arra sodortak. Az oceanografusok evekig kovettek mozgasat.

Egyik evben ez a "buborek" a labradori obolbe sodrodott. Abban az
evben az oblot futo aramlat melybe merulese megallt (egeszen pontosan
nem ott fordult vissza, hanem delebbre, mivel egy tengeraramlat nem
tud hirtelen megallni) a folyamatos melegvizutanpotlas leallasaval a
kovetkezo evekben kulonosen zord telek koszontottek az obolre.
....
Udv///Laci