Eszaki polus (OT)

Anonymus anonymus at ax.hu
Thu Apr 19 18:54:23 CEST 2001


Sziasztok !!!!

> Tenyleg, hogy is tortenik ez? Osszeomlik (nullava valik), majd a masik
> iranyban felepul, vagy szepen atvandorolnak a polusok az egyenliton,
> arkon-bokron-oceanon at, es megallnak a sarkok kozeleben? (Mert most sem
> pontosan a forgastengelybeli polusokon vannak). Lehet tudni, hogy mitol
> is van a foldnek magnessege?
> hjozsi

Nem vagyok fizikus, de ugy tudom, hogy a magneses ter fokozatosan megszunik,
majd ellentetes iranyban felepul. Ez, viszonylag rovid ido alatt (nehany
szaz esetleg ezer ev alatt) Ennek azert van jelentosege, mert a magnese ter
tartja fent azt a zonat (van allen ov), amely megvedi a foldet a
reszecskesugarzas nagy reszetol.  (az elektromosan toltott reszecskek, pl.
napszel, a magnenses erovonalak menten t'erulnek el) Amikor nincs maneses
tere a foldnek, vedtelen a sugarzasok ellen. Sok tudos ugy veli, hogy sok
eloleny kihalasa osszefuggesbe hozhato a polusvaltassal.
A foldmagnesseg alapja a fold magja, amely vas. Persze ez igy nem teljesen
igaz, mert a folyekony olvadek onmagaban nem magnesezheto (curie pont felett
van a homerseklete), viszont a keringes, valamint gravitacios jelensegek
miatt (ez mar bonyolult osszefuggeseken alapszik) igen tekintelyes
orvenyaramok folynak, amelyek a magneses eroteret letrehozzak. Termeszetesen
a magneses ter csillagoknal is megfigyelheto, tehat a jelenseg nem kotodik a
vashoz.
Egy csillagasz nyilvan sokkal pontosabban fogalmazna, de a lenyeg ez.
Ha valahol nem pontos a magyarazat, akkor bocs.

Udv.:
Anonymus





More information about the Elektro mailing list