Kedves X

[Nemeth Tibor]

Hali !

Nem is tudom hol kezdjem. Szoval kisse kiakadtam es nem tudtam mit is
tegyek igy hat kozzeteszem.
Az tortent, hogy a gyjtotrafo legresevel kapcsolatos irasom megtetszett
egy tarsunknak, tovabbiakban X, es maganban elekezdtunk levelezni.
Gondoltam kiprobalom ertjuk-e egymast es a fizikat ezert batorkodtam
X-et kedvenc trafos feladatommal szorakoztatni.

Kedves X !

 Az, hogy nem sikerult megoldani, egy dolog, de a vegkifejletkent kapott
level stilusa es tartalma miatt kiakadtam pedig nem vagyok sertodekeny.
Elso indulatomban hasonlo stilusu levelben akartam valaszolni de vegul
ugy dontottem kozzeteszem, hatha masoknak van energiajuk hozzaszolni.

 A tovabbiakban idezett levelek koze ######### -vel jelzett
megjegyzeseket tettem.


Udv.
      Nemeth Tibor



###############Ez a listara irt levelemre jott###################
{X}

>Mar az elso hozzaszolasok kozott szerepelt, hogy a gyujtotrafo nem
>trafo. Ugy tunik ez egy allandoan visszatero kerdes ...
>...
>Bocs, ha hosszu es unalmas voltam de mar annyiszor okom lett volna
>mindezt leirni.
Oregem, le a kalappal, nagyon jo szoveg volt, amit irtal! En balga,
nyertem
mar kozepiskolai szakmai tanulmanyi versenyt is, es mar kezdtem azt
hinni,
hogy majd mindent tudok az elektronikarol, erre kiderul, hogy meg
eletemben
nem hallottam a legreses trafo ill. a hagyomanyos trafo kozotti
kulonbsegrol! Ugyhogy eme nagy tudatlansagomat surgosen bepotolando
tudnal-e adni valami konyvcimet, amibol ezt a temakort kelloen
megerthetem?
Te pl. honnan tanultad meg?


#############Ezt valaszoltam#####################
{NT}

> Te pl. honnan tanultad meg?
Fizika tagozaton gimnaziumban.

Akkor most egy kis gimnaziumi fizikapelda:

Adott egy transzformator aminek a szekunder tekercse egyetlen menet.  
Ez a menet ket darab ellenallashuzalbol keszult. Az egyik felkor 1ohm a
masik 10 ohm ellenallasu. Ezek az A illetve B pontban vannak
osszeforrasztva, a hurkon atmegy a trafomag. A primer 100 menet es 10mA
folyik benne.(mondjuk effektiv)
A trafo idealis. Mekkora a feszultseg az A es B pont kozott ?

Udv.
     Nemeth Tibor

################# Majd a , sajnos varhatoan rossz, 'megoldas' ########
{X}
>A trafo idealis. Mekkora a feszultseg az A es B pont kozott ?
Szerintem 4,5 V. Ez a feladat egyebkent egy teljesen sima, atlagos
trafos
pelda, legalabbis szerintem. Ami engem igazan erdekelne, az a
gyujtotrafo
es mondjuk a TV-nagyfesz-trafo viselkedese, stb. Arrol tenyleg nem tudsz
konyvet ajanlani?

########### Ekkor ezt valszoltam  ###########################
{NT}
> Szerintem 4,5 V. Ez a feladat egyebkent egy teljesen sima, atlagos trafos
> pelda, legalabbis szerintem.
Altalaban 5.5V-ot szoktak mondani de az SEM jo.
Es kulonben is mi van az ohm torvennyel ??

> Ami engem igazan erdekelne, az a gyujtotrafo
> es mondjuk a TV-nagyfesz-trafo viselkedese, stb. Arrol tenyleg nem tudsz
> konyvet ajanlani?
Sajnos nem tudok.

Udv.
     Nemeth Tibor

############ Ekkor erdeklodo levelet kaptam, mi is a megoldas ######## 
{X}

>> >A trafo idealis. Mekkora a feszultseg az A es B pont kozott ?
>> Szerintem 4,5 V. Ez a feladat egyebkent egy teljesen sima, atlagos trafos
>> pelda, legalabbis szerintem.
>Altalaban 5.5V-ot szoktak mondani de az SEM jo.
Akkor viszont ezennel megkerlek, hogy ird meg a Te megoldasi verziodat,
mert szerintem az en eredmenyemnek jonak kellene lennie...

########### Megirtam , remeltem erthetoen #######################
{NT}
> Akkor viszont ezennel megkerlek, hogy ird meg a Te megoldasi verziodat,
> mert szerintem az en eredmenyemnek jonak kellene lennie...


A menetszamokbol adodik, hogy a szekunder aram 100*10mA=1A. Ehhez a 10+1
ohmos szekunderen 11V  -os menetfeszultseg kell. A kerdes, hogy A es B
pont kozott mekkora a feszultseg ertelmetlen. Az, hogy mekkora merheto
mar ertelmes kerdes erre lehet valaszolni.
Ahhoz, hogy merjunk, a voltmerot ra kell kapcsolni A-B-re. Ha a 10 ohmos
ellenallas felol kozelitunk, akkor van ugye egy 11V uresjarasi
feszultsegu, 1ohm belso ellenallasu forrasunk, megterhelve 10ohmmal,
felteve hogy voltmero idealis. Ebbol ugye kijon 10V. Ha az 1 ohmos felol
lepsz ra akkor is 11Vos de 10 ohm belso ellenallasu generatort mersz ami
meg van terhelve 1 ohmmal es kijon 1V.
Es meg az ohm torveny is stimmel.
Persze lehetne igazolni a 4.5 illteve 5.5 voltos valaszokat is, van
olyan merozsinor hurok amire ez jonne ki, de ez csak a fofluxuson
athaladva, magyaran a vasat megfurva johetne letre.

Udv.
        Nemeth Tibor

######## Es az utolso felhaborito level ###############################
>A menetszamokbol adodik, hogy a szekunder aram 100*10mA=1A. Ehhez a 10+1
>ohmos szekunderen 11V  -os menetfeszultseg kell. 
Eddig tokeletesen egyetertunk!

>A kerdes, hogy A es B pont kozott mekkora a feszultseg ertelmetlen. 
>Az, hogy mekkora merheto mar ertelmes kerdes erre lehet valaszolni.
Ebben viszont mar nincs igazad! Ha nem is merunk, akkor is van a ket
pont
kozott feszultseg! Ilyen alapon ugyanis azt is mondhatom, hogy a
konnektorban sincsen feszultseg, ha nem dugok bele semmit. Marpedig ez
nyilvanvalo baromsag...

>Ahhoz, hogy merjunk, a voltmerot ra kell kapcsolni A-B-re. Ha a 10 ohmos
>ellenallas felol kozelitunk, akkor van ugye egy 11V uresjarasi
>feszultsegu, 1ohm belso ellenallasu forrasunk, megterhelve 10ohmmal,
>felteve hogy voltmero idealis. Ebbol ugye kijon 10V. Ha az 1 ohmos felol
>lepsz ra akkor is 11Vos de 10 ohm belso ellenallasu generatort mersz ami
>meg van terhelve 1 ohmmal es kijon 1V.
>Es meg az ohm torveny is stimmel.
>Persze lehetne igazolni a 4.5 illteve 5.5 voltos valaszokat is, van
>olyan merozsinor hurok amire ez jonne ki, de ez csak a fofluxuson
>athaladva, magyaran a vasat megfurva johetne letre.
AAAAAAAAAAaaaaaaaahhhhhhhhhhhhhhhhhh............. :-( Ez fajt! Totalisan
nincs igazad egyetlen egy mondatodban sem!

1. Az aramkorben nem 1 db 11V-os uresjarasi feszultsegu generatorunk
van,
hanem a vezetek minden millimetereben egy-egy kvazi kis valtakozoaramu
generator van, egymassal szinkronban. Igy ha mondjuk 3 centi a hurok
hossza, akkor 1 centin 1/3 feszultseg lesz. Esetunkben pont 2 fel
hurokbol
all a ket aramkor, igy teljesen tiszta eset van: van ket tapegysegunk,
mindkettonek 5,5V a feszultsege, de az egyik 1 Ohm-os, a masik 10 Ohm-os
belso ellenallassal rendelkezik, es ezt a ket tapegyseget egyszeruen
forditott polaritassal osszekotjuk. Az ilyen hurkok kiszamitasara valo a
II. Kirchoff-torveny, azaz a huroktorveny. Mivel 1 hurok van, igy csak
egyetlen egy egyenletet kell felirni, es azt megoldani. Ezzel
ellenorizni
is tudjuk, hogy tenyleg 1 A-es aram es osszesen 11 V-nyi
feszultsegforras
van a korben, ahogy azt ranezesre is megsaccoltuk. Tehat sem Ohm
torvenye,
sem Kirchoff torvenye nem serul.

Ezek utan hogy jon ki a 4,5V? Egyszeruen: az aram mindig forditott
iranyu a
feszultseggel, azaz az ellenallason letrejovo feszultsegesesek pont
forditott iranyuak, mint a feszultsegforrasok. Azonban a ket felkorben a
tapfeszultsegek forditott polaritasuak, hisz a ket fel hurok egymassal
szemben van, es egymasra kozepppontosan szimmetrikusak, hisz magat a
gerjesztest a szimmetriaponton atmeno magneses fluxusvaltozas vegzi. Ez
alapjan valahogy igy nez ki a rajzunk a polaritasok feltuntetesevel: (A
jobb oldalra felrajzoltam ugyanezt az abrat, de 90 fokkal elforgatva,
hogy
lasd: tenyleg jol vannak a korben a polaritasok feltuntetve.
Termeszetesen
az ellenallason feltuntetett polaritasok a rajta atfolyo aram miatt
letrejott feszultsegesesnek a polaritasai, nem pedig az ellenallas
"sajat
feszultsege", mert olyan nincsen...)

   +----A-----+                         +--------------+
-  !          !  +                   +  !              !  +
  RRR        RRR                       UUU            RRR
1 R R        R R  10 Ohm               U U            R R  1 Ohm
  RRR        RRR                       UUU            RRR
+  !          !  -                   -  !              !  -
   !          !                         B              A
+  !          !  -                   +  !              !  +
  UUU        UUU                       UUU            RRR
  U U        U U                       U U            R R  10 Ohm
  UUU        UUU                       UUU            RRR
-  !          !  +                   -  !              !  -
   +----B-----+                         +--------------+

A bal oldali agban van az 1 Ohm, ami forditott polaritassal
sorbakapcsolodik az 5,5 V-os fel-tapegyseggel, azaz 4,5V lesz belole. A
jobb oldali agban pedig a 10 Ohm-os ellenallas van, ami szinten
forditott
polaritassal kapcsolodik ossze a masik fel tapegyseggel, azonban mivel
5,5-10=-4,5V, igy nem csak hogy azonos lesz a feszultseg, hanem meg a
minusz elojel is jelzi, hogy az elozoleg felvett koruljarasi iranyhoz
kepest forditott lesz a feszultseg, azaz pont meg fog egyezni a bal
oldali
ag polaritasaval. Tehat a felrajzolt esetben A lesz a pozitiv, B lesz a
negativ pont. Termeszetesen mivel valtakozoaramrol van szo, a plusz es a
minusz helye felperiodusonkent fel fog cserelodni!

A feszultsegmerok belso ellenallasa pedig minimum 1 MOhm szokott lenni,
de
speciel az en minosegi muszeremnek 100 MOhm van megadva, igy el lehet
kepzelni, hogy mennyit szamit a rajta atfolyo aram az 1 A-es koraramhoz
kepest. De ha megis ki akarod szamitani, akkor fel kell rajzolni egy
harmadik agat, majd pedig felhasznalva a Kirchoff torvenyeket,
felirhatsz a
ket korre ket egyenletet, majd az egyik egyenletet atrendezve kifejted
belole az egyik tetszolegesen valasztott ismeretlent, amit a masodik
egyenletbe behelyettesitve azonnal megkapod az egyik ismeretlen erteket,
amibol vissza tudod szamolni a masik ismeretlent! Ezt a szamitast egy
csomo
modon meg tudod oldani, de a kulonbozo szamitasoknak mind ugyanazt a
vegeredmenyt kell adniuk a matematika szabalyai szerint...

Szoval egy szo, mint szaz: ha nem szoltal volna, bo"lcs maradtal
volna...
Ez nem fizika tagozatos gimnaziumi, hanem altalanos iskola 7.
osztalybeli
rutin fizikai feladat! Nyugodtan utananezhetsz, ma mar ott mar
megtanuljak
a Kirchoff-fele torvenyeket, es azok alkalmazasat. Szerintem nem artana
ujra elolvasnod oket...


                                                Bye:

########### Ennyi  ###################