Va: gyujotrafo

[Nemeth Tibor]

Hali !

Farao wrote:
> Jo , proba cseresznye.
> Elovettem egy halozati trafot. (csehszlovak lemezjatszo)
> Tuti nincs benne legres.
> 220-as oldal drotjait kozel tettem egymashoz. (1mili)
> 16-Voltos oldalra a tapom. (4Amperes aramkorlat)
> Mikor elveszem a krokicsipeszt (megszakito megszakit) ,
> akkor szepen szikrazik a kimeneti oldal. Legres sehol.
> Akkor most mi van ?
> Mit rontottam el ?

A jokedvemet.
Mar az elso hozzaszolasok kozott szerepelt, hogy a gyujtotrafo nem
trafo. Ugy tunik ez egy allandoan visszatero kerdes de inkabb
kapcsitapokkal kapcsolatban szokott elofordulni. Tehat attol, hogy ket
tekercsnek van kozos tere meg nem tarnszformator.
Ha jol emlekszem a villanytanra az idealis transzformator egy
ketpoluspar amit az 
                    a*U1=U2
                    I1=-a*I2
egyenletek irnak le. Ha ket tekercs fluxusanak jelentos resze kozos es a
magnesezo aram elhanyagolhato, akkor a fenti egyenleteket viszonylag jol
kozelitik. A magnesezo aram akkor elhanyagolhato, ha a felhalmozott
magneses energia kicsi.
A magnese ter terfogati energia surusege 1/2B*H  . A szokasos
vasmagkialakitasoknal az erovonalakra meroleges a legres. Magneses
toltes hianyaban a B folytonosan megy at tehat a a levegoben es a vasba
az indukcio megegyezik, ekkor viszont a levegoben a H tererosseg
mu*nagyobb kell legyen. Ezert a levegoben az energiasuruseg  mu*nagyobb.
Az idealis transzformator nem energiatarolo elem. A definicios
egyenletekben a primer es szekunder teljesitmeny osszege nulla. A jo
halozati trafo is a szekunderen leadja amit a primeren felvett. A primer
es szekunder aram pillanatrol pillanatra megegyezik (* attetel). A rossz
transzformatorban legres van, ekkor az energiatarolas jelentosen
megnovekszik a trafo uresjarasi aram erosen megno es persze tisztan
induktiv jellegu.

A gyujtotrafo egy tekercs. Mukodeset az U=dF/dt egyenlet irja le ahol F
a tekercs fluxusa. Ez szamithato L*I alakban ha az induktivitas ismert
vagy A*B*N alakban ha a keresztmetszet, a magneses indukcio es a
menetszam ismert.
A gyujto'trafo' egy energia tarolo elem. A tarolt energia 1/2*L*I^2 . 
Mukodese egeszen mas mint a halozati trafoe. A megszakito zarasakor az
aram elkezd novekedni, kozben energia halmozodik fel. A megszakito
nyitasakor, U=dF/dt miatt akkora feszultseg keletkezik, hogy
kialakulhasson akkora aramerosseg ami a fluxus folytonossagat
biztositja. Az, hogy ez az aram(*menet) a primer vagy szkunder korben
folyik, a fluxus szempontjabol mindegy, persze az autonak nem. Szoval
vagy megy tole a motro vagy beeg a megszakito. Az elobbi, kedvezobb
esetben lathatjuk, egeszen maskepp mukodik mint egy transzformator.
Felveszi az energiat ez egyik oldalon, kozben a masik oldalon az
aramerosseg nulla, majd megszkadva a primer aram, a fluxus folytoossagat
a szekunder aram biztositja es a felhalmozott energia ott tavozik.

Kapcsitapbol is ketfele van. A nyito es zarouzemu. Abban, hogy melyik ez
es melyik az most nem foglalnek allast, nem a neven mulik.

Az egyiknel, mint a gepkocsi gyujtasnal, olyan tekercspart hasznalunk
amiknek energiatarolo legrese van. Ez lehet, hogy nem latszik, mert pl.
viszonylag hig porvasmag van bennuk. Ekkor a kapcsoloeszkoz zarasakor
elkezd novekedni az aram es felhalmozodni az energia. Kikapcsolaskor a
szekunder tekercsen es az egyeniranyiton az energia a pufferkondiba
kerul.

A masiknal valoban transzformatort hasznalunk, a kapcsoloeszkoz
zarasakor a primer es szekunder aram egyszerre folyik, ekkor a szekunder
korben kell egy energia tarolo induktivitas, ezen keresztul tolti az
egyeniranyito a puffert. Mivel a transzformator sajnos nem tokeletes,
ennel a megoldasnal a trafoban tarolt energiat a kapcsoloeszkoz
nyitasakor visszataplaljuk a bemeneti pufferba vagy elfustoljuk.  
Ha mar itt tartunk, gyakori hiba ellenutemu kozepmegcsapolasos trafos
kapcsitapoknal, hogy elfelejtik a szekunder oldali fojtot. Ebben az
esetben csak a szort induktivitasok es huzalellenallasok mentenek meg az
idealis esetben kialakulo kapacitiv huroktol ami a bemeneti, a kimeneti
puffer valamint a kapcsolotranyo koreben vegtelenul rovid de vegtelenul
nagy aramcsucsokat okoz(na). 

Mivel a gyujtastol indultunk, abbol is van a masodik esetnek megfelelo,
a legtobb tirisztoros ilyen. Az energia egy 300...500V-ra feltoltott
kondenzatorban van, ezt a gyujtas pillanataban egy tirisztorral a
primerre kapcsoljuk. A szekunder oldalon azonnal kialakul az aram es
szikra keletkezik. No lam, ebben az esetben ugyan az az alkatresz
maskent viselkedik, a gyujtotrafo most valoban transzformator, ehhez nem
is kellene bele legres. Mivel nem igazan kaphato ( csinalni meg nehez)
tirisztoros gyujtashoz trafo, mindenki a hagyomanyost hasznalja. A kondi
energiajabol egy kis hanyad valoban magneses energiava alakulhat es ez
vegul vagy a szekunderen tavozik, a szikra idobeli lefolyasat alakitva
vagy egy primerkori lenges utan, a tirisztorral antiparalel diodan
visszamegy a kondiba.


Persze a valosag mindig problemas. Mindig rez, vas es levego van. Az
ordog a reszletekben bujik meg. Az adott eset donti el melyik szemlelet
a helytallo, sot leginkabb egyik sem mert tul idealizaltak, tul
sarkitottak, igaz ugyan az eredeti kerdes is az volt van vagy nincs.  


Bocs, ha hosszu es unalmas voltam de mar annyiszor okom lett volna
mindezt leirni.

Udv.
      Nemeth Tibor