DC/DC

[Hidvegi Jozsef]

>Esetleg ezekrol a trafo nelkuli nagyteljesitmenyu DC-DC tapokrol
>tudnal nekunk irni egy kicsit reszletesebben ?
Jo, de nem tul erdekes.

A bemeneti DC altalaban egy mackosabb 3fazisu trafobol es diodahidbol jon.
Tehat nem kell az asztali kivitelu gyakorlatban megszokott oriasi elko a
bemenetre, hogy kitoltse a szinuszok kozti hezagot, csak annyi, hogy felvegye
a rangatast.
Eddig csak fesz-csokkento atalakitot csinaltam (erre volt igeny).
Bemeneti pluszra a fet, onnan a minuszra a shottky, a kozos pontrol megy a
vasmagos fojto, a vegen egy elko, rajuk akaszkodva a vezerlo-szabalyozo nyak.
A minusz kimeno agban egy sont, vagy a pluszban egy hall elemes arammero (pl
LEM). Szinte ennyi csak.

Persze az elrendezes kicsit bonyolultabb: sok fet van parhuzamosan, meg sok
shottky. Csoportokba tagoltam oket, egy csoport kap egy meghajto IC-t, es a
sok meghajto IC meg van hajtva 1 ugyanilyen IC-rol. Ezzel jo meredek
kapcsolasi folyamatokat tudtam elerni.

Ez a rovid leiras semmit nem er, az ordog mindig a reszletekben van...

Hogy az egesz mivel van vezerelve, az mar kinek-kinek izles dolga. En pl -
elegge el nem itelheto modon - egy sajat aramkort pakoltam ossze diszkret
elemekbol.

Es ahonnan a tema indult: a kimeno fojto lemezelt vasu, 1,1T-ra igenybevett,
es csodasan elketyegnek 43kHz-en. A kimeneti aram majdnem olyan sima, mintha
aksibol jonne. Altalaban elektrokemiai celokra kell, oda tul jo is, meg egyeb,
speci terhelesekre. Audiohoz meg nem csinaltam, de nincs akadalya megegy L-C
beepitesenek, amivel az amugy sem hallhato hangot el lehet tuntetni, azaz a
kimenetet jol kivasalni. Vagy csak a kimeneti eleg kicsi erteku C-t
megnovelni.

Szoval azt allitom, hogy ez a fajta fojto azonos parameterek (L, Imax, freki)
mellett kisebb, mint egy ferrites, hacsaknem valami oltari nagy
aramhullamossag van betervezve. En kb 5...1%-ot szoktam, vagy az alattit.

hjozsi