Dimenziok ez igencsak OFF

[Fuzesi Arnold]

> Azzal viszont plane nem ertek egyet hogy a negyedik dimenzio az IDO lenne.

A ter-idot negyesvektorkent szoktak kezelni, es ezt logikusan 4 dimenzios
terkent
kezelik a matematikaban, hiszen 4 fuggetlen vektor alkotja (x,y,z,t)

Matekban a sok dimenzio nagyon gyakori dolog, igy a fizika 3+1 "dimenzioja"
boven belefer anelkul, hogy nagyot, misztikusat, hulyeseget mondanak.
Mondhatni igy termeszetes.

A dimenzio elnevezes a sci-fi-knek hala misztikus kontost kapott.

Velhetoleg csak harom dimenzio van (talan azert is, mert nincs egy, es nincs
ketto),
azonban a ter matematikai tokeletessege sok helyen "serult"(?) a
gravitacio(?), egyeb(?) jelensegek miatt,
es feltetelezesek szerint fereglyukakkal tuzdelt, melyeken keresztul a 3D-s
ter bizonyos pontjai kozotti
utak meroban mas tavolsaguak. (Lehetnek hoszabbak, rovidebbek.)

Mint ahogyan egy ket dimenzios sik lapon az adott tavolsag jelentosen
csokkentheto, ha eggyel
tobb dimenzios terben kozlekedunk.
Meghajlitjuk a lapot. -> Hajlott 3D-s ter eseten szuksegeltetik egyel tobb
dimenzios ter, maskepp nem
mondhatnank ra, hogy hajlott. Viszont azt hogy hajlott innen nem tudjuk(?)
megallapitani.
Lehet hogy bizonyos fajta tevekenysegek utalnak erre.

elektro:-) :
Lehet, hogy az elektromagneses hullamok, gravitacios hullamok(?) adnak errol
tajekoztatast.

Most epp itt tartanak, hogy ezt kutatjak.

> Szerintem azt se elore se hatrafele mozgatni nem lehet.

Nem is kell mozgatni, mozogni kell hozza kepest.

Ezzel kapcsolatban erdekessegkeppen:

******************************************
- Amikor a fény háromszázszor gyorsabb a fénynél -
Amerikai részecskefizikusoknak állítólag a fénysebesség
háromszázszorosát sikerült elérniük, és egyes kutatók szerint az a
számítástechnikától az űrutazásig bezárólag számos területet
forradalmasíthat (múlt heti Hírlevelünkben már beszámoltunk egy másik,
mikrohullámot használó kísérletről, de ott "alig valamivel"
haladták meg a fénysebességet). Az amerikai kísérlet észleletei
egyelőre nem ismertek, mivel a kutatásokat vezető Dr. Lijun Wang (NEC
kutatóintézet, Princeton) majd a Nature c. tudományos folyóiratban
akar beszámolni róluk, de azt azért tudni lehet, hogy a kísérleti
kamra céziumgázzal volt töltve, és ebben a fény kb. 20 m-t tett meg
300-szoros fénysebességgel. Mivel eközben a fény a feltételezések
...
******************************************

Amerikai kutatóknak sikerült a fényt annyira lelassítaniuk, hogy még
egy egér is meg tudja előzni. A dr. Lene Hau által vezetett
kutatócsoport (Rowland Institute for Science, Harvard University) 1
km/órás sebességre lassította le a fényt, amely normál körülmények
között másodpercenként kb. 300,000 (vagyis óránként 1,080,000,000)
km-t tesz meg. Ehhez az ún. Bose-Einstein kondenzátumot (BEC)
használták, amely az abszolút nullafoknál csupán néhány milliárdod
fokkal melegebb, és amelyben az atomok úgy "állnak össze",
hogy ezáltal nagyon lelassítják a fény terjedését. Miként a Hírlevél
6. számában annak idején beszámoltunk róla, a kutatónő és kollegái
szintén BEC segítségével már tavaly 60 km/órára lassították le a fényt
- most pedig kényelmesen megkávéznak, mialatt a fény a berendezés
egyik végéből átér a másikba. De még ez sem a végső határ: szeretnék
elérni a valódi csigatempót, ahol a fény óránként alig 10 m-t tesz
majd meg.
(Focus)

******************************************



Arnold