Einstein

[Kis Norbert]

Szia Csaba!


Nem akartam belefolyni a dimenzios vitaba, mert ez tenyleg nem a lista
temekore. Most is csak erre az egy kerdesre reagalok, ha ma'r  i'gy  ra'm
piri'totta'l isme't. :-)

>Es ugyan mi lenne az a specialis eset? Amugy egy 
>pillanatig sem kell azt hinni, hogy a kutatok nem 
>vitatkoznak egymassal, foleg a
>mar mar a filozofiaba is atlogo kerdesekben 
>nagyon is! 

'Az elet maga a filozofia, ne feljunk ha't e'lni vele...' (E. Rosenthall)

Egyebkent meg minden szobol mindenki azt ert meg, amit akar, vagy amire
kepes e's soha nem azt, amit a masik ember valojaban mondani szeretett
volna. Tetszik vagy nem, annyira soha nem tudjuk korulirni a dolgokat, hogy
mindenki pontosan ugyanazt ertse alatta, es ne kothessen bele valami N-ed
rangu, teljesen lenyegtelen dologba...
Persze probalkozni lehet, en szoktam ezt gyakorolni neha. :-)

Ennyit a filozofiai reszerol a dolgoknak, s ami a konkretumot illeti:

>Nem art viszont az ilyen specialis eseteket a 
>pontos ismeretukben kello ovatossaggal kezelni. A 

Pedig nincs ebben semmi kulonos, amit ovatosan kellene kezelni. Einstein azt
mondja, hogy allando sebessegu, vagy egyenletesen gyorsulo, _egyenesvonalu_
mozgas eseten a feny sebessege soha nem erheto el, mert a gyorsitashoz az
E=m*c2-keplet alapjan ekkor vegtelen energia kellene, mivel a tomeg is a
fenysebessegen vegtelen lenne. 
 Persze ezek szerint a fotonoknak zerus tomeggel kellene rendelkeznie, es
nulla energiat atadni a becsapodaskor, ami messze nem igaz... (Sajat
megjegyzes.)

Pedig ezt allitja a _specialis_ rel. elmeletben.

Az _altalanosban_ a kormozgas esetere megszunik ezen allitas igazsaga, mert
a sebessegvektor iranya pillanatrol pillanatra valtozik, tehat megis van
olyan eset, ahol az E=m*c2-keplet nem okoz elvi kizarast!
A tobbi resze a dolgoknak mar vagy ket vagon keplet, az nem akarom ide
beidezni. Akit erdekel, a hagyomanyos relativisztikus sebesseg kepletet
helyettesitse be (e'sszeru adaptacioval) a kormozgas ke'plete'be, es maris a
celnal van.

Tomoren ennyi... A tovabbiakat Einstein muveinek tanulmanyozasa elmondja.
Egyebkent pedig aki valoban erdeklodik ezen dolgok irant, azt nem valoszinu,
hogy az en szavaim fogjak arra inspiralni, hogy hiperhajtomu epitesebe
fogjon. :-) Mielott ennek nekikezd(ene), ugyis vegigbujja a szakirodalmat,
es kikupalodik egy kicsit a temabol...
Viszont ha barkinek olyan ohaja, sohaja tamad, hogy nekiall, nos, senkit sem
fogok errol lebeszelni... ;-)))

>fenti idezetbol mit fog egy altagpolgar 
>megjegyezni? Hogy nem hittek neki, es igenis tul 
>lehet lepni a fenysebesseget. Ha pedig ezt eppen 

Ez mar egy teljesen mas kerdes, es nem merne'k vitaba szallni senkivel
ezugyben.
Itt a spec. relativitaselmelet _egyik_ allitasanak igazarol volt szo, es nem
pedig arrol, hogy lehet-e 'V >= C' raketat epiteni. (Csak peldanak hoztam
fel, mint Hawking feketete lyukkal kapcsolatos, _latszolagos_ paradoxonjanak
esetet...)

Egyebkent ha valakit erdekel a _maganvelemenyem_, akkor szerintem is at
lehet lepni a fenysebesseget a gyakorlatban is, azonban ennek cafolhatatlan
tudomanyos bizonyiteka ma meg nincs, maguk a tudosok is vitaznak ezen.

Egy apro adalek:
1912-korul volt egyebkent egy matematikus muki (a neve't mar nem tudom, de
ha valakinek az e'lete mulik rajta, aka'r utana is nezhetek)
, aki kidolgozott egy elmeletet, miszerint a gravitacios terben kormozgast
vegzo test, egy bizonyos, altala megadott esetben atlepheti a
fenysebesseget, sot annak tobbszoroset is elerheti, mert a sebessegfal
attorese utan a sebessege -egy adott hatarig- akkor no, ha nem fektetunk be
kulso energiat a test fekezesere.
Ezt meg nagyon regen, az egyik fizikai venaval megaldott, szelesebb latokoru
szaktanarom meselte, aki sok cikket elolvasott a temaval kapcsolatban,
raadasul kepes volt elmagyarazni erthetoen e rel. elmelet lenyeget. Ahhoz
kepest, hogy sok helyen ugy tanitjak, hogy maga a tanar se erti igazan....
:-)))) 
Sajnos ennel tobbet azota se sikerult a dologrol megtudnom, ez pedig nem tul
sok...

Ez persze _nem erv, nem is azert irtam le_. Egyszeru erdekesseg csupan.
Inkabb csak azt szemlelteti, hogy a tudosok se igen ertenek egyet e
kerdesben...

Megegy anekdota, ha mar ugyis a temanal vagyunk:
A. Einstein a halalos a'gyan fekve az egyik fizikus baratjahoz hajolt:
(bocs, fejbol idezem, csak kozelitoleg pontos)
'Amit leirtam, az csak reszben igaz. Korulbelol annyira, mint Newton
elmeletei. A valodi igazsag ennel sokkal tobb, de arra me'g nem e'rett meg
az emberise'g... Tala'n majd ke'so"bb, valaki uta'nam ... u'gy erzi, hogy
elmondhatja...'

Nos, ha valoban igaz az anekdota, akkor maximalisan igazat kell adnunk az
oregnek... ;-)))
(Egyebkent Einstein pl. rajongott a filozofiaert!)

>tovabbi kovetkeztetes is, ami viszont mar messze 
>nem igaz, es erre eleg kemeny kiserleti
>bizonyitekok is vannak.

Ugy erted, hogy valaki egy UFO-(g)u:gyi konferencian 'tiszta forrasbol'
norbi at kzs.hu-t idezne, meghozza egyenesen az elektro listaroool?!? 
Nagyon nem venne'm a lelkemre ezt a 'tragediat', so"t, mo'dfelett meg lennek
lepve... ;-))))

Uzenet tehat az ufohivoknek: Ne idezgessetek tolem, mert en se tudom, mit
higyjek... :-)

Dimenziok:
Naiv dolog azt hinni, hogy csak felfele haladhatnak a dimenziok! Mi van pl.
akkor, ha 3-dimenzios terekbol van sok egyazon helyen? Senkit se erdekelne
ilyenkor pl. egy 4D-s kockanak a 3d-s vetulete, mert a 'negyedik dimenzio'
csak egy koordinata, ami megmondja, hogy melyik szamu diszkret 3D-s vilagba
akarunk belepni...

Isme't egy e'rdekesse'g:
Az ido negyedik dimenzioba vetele egy fogalomzavarbol szarmazik egyebkent,
melyet a relativita's elme'letet tanulo'k, de nem e'rto"k ta'bora
terjesztett el:
Einstein bevezette a te'rido" fogalmat. Ezt fenykupokkal peldazta, meghozza
eleg szemleletesen.
Az ennek abrazolasahoz szukseges, 3D-s koordinata rendszerbe felvett egy
negyedik tengelyt, amin az idot abrazolta. (Azt az idot, amit a feny adott
tavolsag befutasakor megtesz, fenyevben... Az ilyen abrazolast 4D-s
megjelenitesnek hivjuk, ami messze nem jelenti a regen keresett, negyedik
dimenziot... ;-)

A baj szerintem mindig akkor van, amikor a dolgokat nem arra hasznaljuk,
amik. 
(Itt most nem a torx csavarhuzo potlasara gondolok, a kinunkban
agyonkoszorult vagott csavarhuzoval...)
Einstein-tol gyakran ugyanugy ideznek, ragadnak ki reszeket _tudosok is_,
mintha a Biblia felhasznalasaval egy pap, vagy agitator probalna meggyozni
bennunket vallasanak igazsagarol. A poen csak az, hogy rengeteg kereszteny
vallas van, s mindegyik a bibliat hozza fel igazolasul. Neha ugyanazon
sorokat, teljesen mas magyarazattal! (S akkor hol van a buddhizmus, a
Mahabharata, meg a tobbi...)
Einstein a teljes eletmuvevel se idezheto pontosan, mert mellette me'g
ottvan az egye'n is, aki pedig azota mar nincs koztunk, hogy megca'folja
okoskodasunk...

(Persze, ez mar megint filozofia, pfujj, bocs, inkabb hagyjuk... :-) )

Viszont ha ennyire haragszol a filozofiara, egy ujabb anekdotaval zarom
levelem, ezuttal az irodalom te'mako:re'bo"l: (Talan sokan ismeritek is,
eleg elterjedt a sztori.)

Arany Janos azon keves szerencses koltoink egyike volt, aki eleteben mar
iskolai tananyagga valt. 
Egyszer ul az oreg a konyvtarban es gondolta, megnezi, mennyire vannak
forgatva a verseskotetei. Orommel konstatalta is, hogy azok bizony rendesen
viseltesek.
Az egyik, foleg gyurott, szaggatott lapu kotetet leemelte a polcrol, es
lapozni kezdte, amikoris a sorok alatt/mellett meglepve felfedezte egy
gyerek kezirasat. Valami puska lehetett a dolog, mert a konyv tele volt
ilyesmi dolgokkal:
'Gondolta a kolto, ezert, azert irta Arany, stb...'

Az oreg elmosolyodott, majd pipajara ragyujtva elovette hires tollat, es a
verseskonyv leginkabb telefirkalt lapjara a kovetkezo szoveget irta:

'Gondolta a fene, alairta:
		  			Arany Janos'

:-)))


Udvozlettel:
			Norbi.