Re: 800000000A és átütés

[Hidvegi Jozsef]

A bőr "átütéséről":

>Áram már 2-3Vnál is folyik, hiszen ha ellenállásmérővel leméred magadat akkor
a műszer
>nem fog szakadást mutatni. Egyéne, és körülménye  válogatja, de kb 10 KOhm,
vagy 100 KOhm nagyságrendű.
>Ha pedig 2-3 volton már folyik áram, akkor értelmetlen dolog 100 V-os átütési
feszültségről beszélni, hiszen az átütési
>feszültség alatti feszültségen nem folyhatna áram.
>Az egy másik dolog, hogy a bőrőn esik a fesz nagyobb része, ebből kifolyólag
ott termelődik a hő nagy része és gyakorlatilag
>egy bizonyos fesz fölött egyszerűen elég a bőr. Ettől az égett szag, és mivel
az égett részen át folyik be/ki az áram ezért
>akár még szikrázhat is. Ez ennek ellenére nem tekinthető klasszikus átütési
dolognak.

Asszem nem igazán két  malomban őrlünk, max más mértékeknél tekintünk valamit
szigetelőnek, és vezetőnek, és elnevezésbeli eltérések vannak. Na lássuk csak:

Minden szigetelőanyag vezet többé-kevésbé.
És ha növeljük a feszültséget (térerősséget, hogy pontosabb legyek), én akkor
beszélnék átütésről, ha valami minőségi változás következik be az anyagban,
valami lavinaszerű effektus, ami után egy adott pontból kiinduló csatornán
kezd folyni az áram, és ennek a csatornának a mentén az anyag jelentősen, és
visszavonhatatlanul megváltoztatja a tulajdonságait.
Ilyen átütésre a félvezetőkben is van példa, pedig azok talán még jobban
vezetnek, mint a bőr egy-egy állapotban. Pl egy dióda jelentős visszárammal
bír, ha elég nagy, akár tizedamper is lehet, és egyszercsak valahol bizony
átüt, a feszültség letörik, és ha van  mögöttes teljesítmény, jelentős áramok
indulnak, egy csatornában megváltoznak az anyag tulajdonságai
visszavonhatatlanul, és ott hidegen is vezetővé válik.

Azt hiszem, csak az elnevezésben van vitánk, hogy mettől számít átütésnek egy
jelenség.
Ha pl egy emberi szövet belsejét vesszük, ahol sok elektrolit is van, de még
sem folyadék az egész:
Megfogja a tag a 10, 20... kV-ot.
Itt már a bőr jelentéktelen, hogy egyáltalan van-e.
A testén hatalmas áram indul, és egy ívcsatorna jön létre belül egy rögtön
elszenesedő csatornában, ami jól vezet. Ronda dolog az egész. Innentől - ha
tovább folyik az áram - a csatorna szélesedik, és az egész test villámgyorsan
elszenesedik, ami az áram útjában van.
Ha belegondolsz, itt is átütés jellegű folyamat zajlik le. A korábbi
jellemzőknek megfelelő aránylag kis áram akár több nagyságrendet is növekszik,
az anyag (élő szövet) minőségileg átalakul azon túl is, hogy elpusztul.

Mondjuk fémnél nem tudnám így értelmezni. De elektrolitban már igen, csak ott
elmúlik a hatás, összekeveredik a lötty, de amíg fennáll az áram, bizony ott
is hasonlóan működik a dolog. (Lehet is pl vízbiztit csinálni, roppant gyors,
de néha szétreped a műanyag vödör). Na de ez csak egy érdekesség, nem igazán
témába vágó.

Remélem, sikerült megragadnom a lényeget.

hjozsi