Normal ill. RGB!

Kis Norbert norbi at kzs.hu
Fri Jun 2 17:29:27 CEST 2000


Szia!

>Az RGB üzemmód egy TUCHER ajzatról menne. >Kérdésem az lenne, hogy mi ez az
üzemmód, 
>mire lehet használni, és ezzel kapcsolatban >mindenre kíváncsi lennék.

Nem egeszen ertettem a a kerdest. Ha nem erre gondoltal, akkor bocs.

Tomoren osszefoglalva: az RGB az alapveto megoldas, a kompozithoz elobb
dekodolni kell.
Ebbol adodik, hogy a kodolas-dekodolas rontja a minoseget, eletlenne teszi a
kepet. Ezert szoktak az rgb-t is kivezetni!

Ha van turelmed, akkor itt all alabb a reszletes magyarazata is a
dolognak...

Tehat, egy kis alapismeret:
A TV kepcsovek harom alapszinbol rakjak ossze a kepet.
(Red,voros-Green,zold-Blue,kek) Ehhez harom kulon katod van, ami az
elektronokat kibocsatja. Ezen elektronok harom, de kozeli palyan becsapodnak
az ernyobe, amin egy maszk talalhato, igy a megfelelo agyu a megfelelo szinu
foszfort tudja csak gerjeszteni. Az eredo szin szemunk felbontasi hibaja
miatt all ossze egyetlen pontta.
Az elteritorendszer ezt a harmas nyalabot egyutt mozgatja, s rajzolodik ki a
teljes kep.

Ebbol adodik, hogy a kep eloallitasahoz minimum kell a harom szinjel(RGB),
esetleg egy plusz intenzitasjelet (Y) is at szoktak vinni.
Az elterito rendszer vezerleset ket szinkronizalo jel adja. Az egyik a
15625Hz-es (TV-re, videomonitorokra igazak csak az itt leirt ertekek!)
sorszinkron, (62.5uSec szelessegu negyszog alaku jel, ha jol emlekszem, de
ez most mindegy) A kepszinkron pedig egy 50 Hz-es szinten negyszogjel. A
kettot ossze szoktak kapuzni kizaro vagy kapcsolattal. Sima
vagy kapcsolat azert nem jo, mert a vizszintes visszafutas alatt kiesne a
szinkronbol a sorelterito fokozat. :-) (A valtottsoros letapogatastol,
kiegyenlito jelektol, stb.  most tekintsunk el az egyszeruseg kedveert...)
Marmost a kompozit jelben benne van az osszetett szinkron, a vilagossagjel,
illetve ket szinkulonbsegi jel is keverve.
Azert nem a harom szinjel, hogy a fekete feher rendszerekkel is kompatibilis
maradjon az atvitel.
Ezt azzal a trukkel ertek el, hogy a vilagossag jelet a harom szin megfelelo
aranyu keveresevel eloallitjak, es egy sedvivovel ramodulaljak a
vilagossagjelre a szinjeleket. Mivel azonban harmat nehez lenne precizen igy
atvinni, ezert azt mondjak, hogy a vilagossagjelben ugyis benne van
mindharom szin, Y=R+G+B (Persze nem egyforma aranyban, de ezt most inkabb
hagyjuk...)
ezert ha kepezzuk pl. az R-Y, illetve a B-Y kulonbsegi jeleket, akkor Y
ismereteben egyszeru ellenallas osztokkal a harom szin visszaallithato.
A FF tv-k csak az Y-t erzik, a felso modulalo frekit a fokozatai eleve le is
vagjak. 
A szines TV-kben viszont egy szindekoder fokozat szokta ezeket szetszedni.
(kompozit videojel)

Ennyit az elmeletrol, es most lassuk a gyakorlatot:

Az RGB-szintu atvitelnek tobb modja terjedt el. 
-Van, ahol minden jelet kulon vezetnek el, lsd. pl. a monitorok esete.
(R,G,B,Y,Hsync,Vsync)
-Van olyan, ahol a ket szinkronjel ossze van kapuzva, es egy kulon madzagon
viszik at. (Egyes monitorok esete.) 
-Van olyan is, ahol a Zold szinjelbe beleteszik a szinkronjelet is. (Ez igen
gyakori eset.)

Tulajdonkeppen ezek a variaciok lehetsegesek az RGB atvitelnel.

Most pedig lassuk a kompozit videojel felepiteset:
(Ismet egy kis elmelet)
Felmerulhet a kerdes, hogy hogyan lehet felismerni a szinkronjelet, es miert
nem zavarjak egymast, ha egy madzagon mennek. A valasz igen egyszeru:
Amig szinkronizalunk, nem kell kijelezni semmit, olyankor az elektronsugar,
vizszintesen, illetve
fuggolegesen visszater a kepterulet elejere. Sot,
kivanatos, hogy ne vilagitson semmi, mert akkor egy halvany csik
(visszafutasi csik) keletkezne, ami nem tul esztetikus latvany. :-)

Erre a nagy okosok azt sutottek ki, hogy a videojelet megforditottak, azaz a
legnagyobb intenzitas a feketet jelenti, a legkisebb pedig
a legvilagosabbat. Marmost a teljes feszultsegtartomanyt nem hasznaljuk ki,
csak annak
75- szazalekat, ezt hivjuk fekete szintnek.
(Azaz: 1V-os videojelnel 0V a tok feher(vagy adott szinu), 0.75V a teljesen
fekete szint)
Az ennel is magasabb szintet feketenel is feketebbnek nevezik, ez a
szinkronjelek szintje.
Itt elvegva a kepzeletbeli grafikonunkat, megkapjuk a szinkronjeleket. Ez a
megoldas automatikusan gondosdodik arrol is, hogy a visszafutasi csikok ne
jelenhessenek meg, hiszen a feketenel feketebbet mar ugyse lehet csinalni.
:-)

Fentebb mar leirtam, milyen modon egyesitik a vilagossagjellel a szineket.
Ez lesz az un. osszetett szinjel. A PAL, illetve a SECAM, NTSC,stb.
rendszerek alapveto kulonbsege a modulacio modjanak, frekijenek elterese.

A szinjel eloallitasa utan hozzakeverik a mar szinten tagalalt
szinkronjeleket, es maris kesz a kompozit videojel. Ha az egeszet nezed,
akkor igen bonyolult a rendszer, de sok apro, egyszeru fazisbol van
osszerakva. Zsenialisan kitalaltak, akarhogy is nezzuk, a FF-el a
kompatibilitas szinte tokeletes! Persze ennek ara van. Ez az ar a koltseg,
minosegromlas, elbonyolodas...

>Előre is köszönöm a felvilágosítást.

Remelem, megkaptad a valaszt a kerdesedre.

>Chris

Udvozlettel:
			Norbi.




More information about the Elektro mailing list