Re: 2 * 8A 250 V relé 16A 250V?

[Hidvegi Jozsef]

>Mitol fugg a bekapcsolt magneskapcsolo aramturese ?
>A csatlakozo, a csatlakozotol a pogacsaig tarto vezeto es az
>pogacsak atmeneti ellenallasatol. Ezek kozul normal esetben
>a pogacsak erintkezesi ellenallasa
Nyert, ez az atmeneti ellenallasnak nevezett dolog a leggyengebb lancszem.
De persze - nagyobb holmikban - a vezeto fem sem lenyegtelen.

>Mitol fugg az aram terhelhetoseg a kapcsolas pillanataban ?
>Mivel ez nagyon rovid ideju, igy a ( magneskapcsolon beluli)
>hozzavezetesek impedanciaja szerintem elhanyagolhato.
>Marad a pogacsak impedanciaja.
Csak annak nem szabad bekovetkeznie, hogy amikor prelleg az erintkezo, nehogy
akkora ho keletkezzen a kozben letrejovo ivtol (erintkezoparonkent 20-40V
kozotti anod+katodesessel lehet szamolni aramtol fuggoen), hogy megolvadva
osszetapadjon a ket fem. Ezert aztan bekapcsolasra a terheleskapcsolok (tehat
nem pici holmik) lenyegesen tobbet tudnak, mint az uzemi aram. Szep nagy
pogacsak, speci fem, nem pici osszeszorito ero...

A kikapcsolasi terhelhetoseg - ahogy irod - borzasztoan feszultsegfuggo.
Egy magneskapcsolo azert bir joval tobbet, mint pl egy rele (pl halozati
alkalmazasban), mert szokott lenni ivolto rendszere, es nem 1, hanem 2
megszakitasi hellyel bir. Megszakitasi helyenkent 5-15 lemezbe ugrik be az iv,
lemezenkent ugye a fenti legalabb 20V, szoval akar aramlevagas is letrejohet,
ha ohmos a fogyaszto (nem varja be az aram nullaatmenetet, es ugy szakitja meg
az aramot). Egyeb esetekben meg szepen nullaatmenet utan szigetel.
Egy kisrelenel ez sokkal rossszabb, itt a megszakitas eleg maceras. Akar
230V-nal is, tehat 1 fazis, en el sem tudok kepzelni olyat, hogy pl 40-50A-t
igy meg lehessen szakitani, mert ezzel az arammal mar hegeszteni  lehet, tehat
egy 1 mm koruli vezeto-szetvalasztasnal akar a stabil ivet is fenn lehet
tartani. De a 16A az meg siman megy. Pl itt a villanybojler hokapcsoloja ugye
icipicit mozdul, amikor szetkapcsol. Ohmos 3000W-ot kell neki kapcsolnia, ami
13-14A-t jelent, es nincs vele gondja. Ilyen ivet mar nem konnyu fenntartani
50Hz szinusznal, de valahol itt lehet a hatar. Nem sokkal efolott mar
fennmarad az iv.

>akkumulatortolto 20 V-nal kisebb feszultsegu aramkoreben vagy
Vannak nagyobb feszultsegu akkuk is. Pl a 80V-os holmiknal a megszakitas
komoly gond. Ezzel a hatterfeszkoval biztonsagosan lehet ivet fenntartani
erintkezok kozott par amperrel is. A 20V koruli feszkokrol egy
magneskapcsoloval (2 megszakitasi hely) ugy lehet levalasztani akarmilyen
terhet, hogy ivolto rendszer nelkul sem maradhat fenn az iv. Tehat a
megszakito kepessege itt minden magneskapcsolonak joval folotte van a termikus
hatararamanak, akar 10-20-szorosa is lehet, ha eleg gyorsan kikapcsoljak (pl
zarlatnal).
Bakapcsnal megintcsak a prellezeses osszeolvadas a korlat, de ez is joval a
nevleges folott van, tobbnyire amit meg tud szakitani, azt be is tudja
kapcsolni.

>Meg nagyobb feszultsegek (lehet, hogy mar 20 kV) megszakitasahoz kulon
>ivkiolto szerkezetek hasznalatosak. Pl kifujjak az ivet a kapcsolobol.
Na igen, ez egy kulon szakma. Ezekben a megszakitokban rettenetes aramokat
kell megszakitani. A legnagyobbakat az erosaramu gyakorlatban. Itt aztan
biztosan nem ervenyesul a nevlegesnel kisebb be-kikapcsolasi aram. Pl egy
turbogenerator uzemi arama tobbezer amper, de a zarlati arama tobbtiz kA (ha
szereny vagyok, mert joval 100kA fole is elmehet), es ezt  meg kell tudni
szakitani. Ugyanakkor szo sincs rola, hogy a megszakito termikusan erre a
tobbtiz kA aramra lenne meretezve, hanem arrol van szo, hogy ezekkel az
ivkifujasos, ivoltolemezes technikakkal sokmindent meg lehet oldani.
Es ugye nem lehetetlen a zarlatra kapcsolas. Tehat ezeket a hatalmas aramokat
be is tudjak kapcsolni, majd az erzekelok elinditjak a kiapcsolast azonnal, es
a bekapcsolasi traumara jon a kikapcsolasi ezen a 100kA nagysagrendu aramon.
Itt is eleg kellemetlen jelenseg az aramlevagas. Egy ilyen megszakito, ha csak
viszonylag kis terhelest kapcsol, elmetszi az aramot joval a nullaatmenet
elott, de ezen a feszkon mar oriasi feszultsegek keletkezhetnek az uzemi
feszultseghez kepest egy ilyen aramlevagastol a tavvezetekben, aminek nem
elhanyagolhato az induktivitasa ugye.

>Mindezeket vegiggondolva torpefeszultseg eseten szerintem a
>kapcsolasi aram a rovidsege miatt lehet nagyobb, mint a tartos aram.
>Nagyfeszultsegnel a relative hosszuideig tarto iv miatt pedig a
>tartos aram lehet nagyobb. Persze aez meg nem bizonyitek, hogy
>igy is van. Csak gondolkodtam.
Erdekes modon a kisfeszultsegu, kisaramu eszkozoknel lehet, hogy a
be-kikapcsolasi aram nem lehet nagyobb. Pl egy reed rele erintkezoi igen
konnyen osszeragadnak a tularamtol. Ezen a teruleten igaza lehet Megyeri
Istvannak, ebben nincs gyakorlatom, ralatasom.
De egy pogacsas erintkezoparral szerelt relenel az igen rovid ideju loketek
nem ertem, milyen bajt okozhatnak 2-3-szoros uzemi aramnal, ha ez pl csak par
A. 16A folott 230 vagy 400V-nal vilagos, ott nem megy az ivoltas, ezert nem
lehet ilyet tulhajtani.


>Attol, hogy egy motor bekapcsolasi arama 6-szorosa az uzemi aramnak,
>meg _nem_biztos_, hogy a magneskapcsolot nem ugy meretezik, hogy ezt az
>aramot kell kibirnia. En inkabb erre mereteznem es az uzemi arammal meg nem
>foglalkoznek, mert az a magneskapcsolo, ami a motor indulo aramat kibirja, az
>az uzemit rohogve (deresre fagyott pogacsakkal :-) ) atviszi.
Hat bizony nem fagy deresre, olyan forro tud lenni egy oregebb peldany, hogy
szinte belyegezni lehetne vele (allatokat megjelolni) enyhe tulzassal. Szoval
serceg, ha vizet kap. :-) Persze ha szepen letisztitjak az erintkezoket, javul
a helyzet, de akkor sem lesz hideg.
Es valoban komoly anyagvandorlas van. Ezt bekalkulaljak.

Es hogy mennyire nem a bekapcsolasi jelenseg a dominans, egy kozismert
szerkezet: a kismegszakito, ami minden haztartasban ott van.
Ebben 1 erintkezopar van, es csoppet sem ritka a zarlatra kapcsolas. Egy-egy
ilyen zarlat alkalmaval a halozattol fuggoen siman eloallhat tobbszaz amper
(un. fuggetlen zarlati aram, azert igy hivjak, mert nem fugg a fogyasztotol),
amitol sosem heged ossze, pedig nem valami orias pogacsai vannak, biztosan
10x12 mm alattiak, max 2-3mm vastagok.
Itt is a megszakitas lenne a fo problema, ezert ezeket is telenyomjak ivolto
lemezekkel.
Ugye erzitek, hogy ezeket termikusan nem tobbszaz amperre meretezik? (Es most
nem a bimetallos hovedelmerol beszelek, csak az erintkezoirol, es a
csatlakozasi pontjairol.)

Ha netan egy ilyen szerkezet megse tudna megszakitani, akkor van ott (kell
lennie) egy felulvedelmi biztositonak. Pl a haztartasokban a villanyora elmu-s
megszakitoja, de ha csak ez van, akkor az oszlopokon szakaszbiztosito. Afolott
meg a trafonal a kimeneti biztik.
De erezni lehet, hogy ezek ilyen okbol igen ritkan szolalnak meg. Pl a
szakaszbiztosito gyakrabban kiolvad csupasz legvezetkeknel, amikor a szel
egymashoz csapja a vezetoket.

>Udv. Tibi

hjozsi (es bocs a hosszu szovegert)