NYAK - Orcad & protel?

[Kiss Robert]

Én PCAD-et használok, ezért nem tudom, hogy az Orcadnál és 
a Protelnél ugyanúgy érvényes-e az, amit írok, de 
valószínűsítem:

> Egyetlen gondom az vele, hogy csak a kepernyon tudtam
> beallitani azt, hogy a forrszem kozepe lyukas legyen.

A forrszemet is meg kell tervezni. Például, ha tervezel egy 
forrszemet, amely 30-as vastagságú vonallal van húzva, és a 
kör sugara 15, akkor te egy tömör 60-as átmérőjű 
forrszemhez fogsz jutni. De ha a kör sugara 20, akkor már 
egy 70-es átmérőjű forrszemhez fogsz jutni, amelynek a 
közepében van egy 10-es átmérőjű üres rész! A képernyőn 
viszont nem látod mindig ugyanúgy a dolgokat, mint ahogy a 
valóságban ki fognak nézni. Csak a számoknak higgy! 
Egyébként egy minden szempontból megfelelő forrszem-készlet 
megtervezése nem is olyan egyszerű, mint ahogy az az első 
hangzásra hangzik. De ha sikerül is, akkor sem biztos, hogy 
eléred a célodat, mert ha húzol egy vonalat a forrszemhez, 
akkor a vonal vége eltakarja az üres részt. Ha egyenesen 
végződik a voval, akkor csak a felét, ha félgömb alakban, 
akkor valószínűleg az egészet. Megoldás: a vonalat egy 
kicsit rövidebbre kell hagyni, hogy "ne lógjon bele" a 
forrszem üres közepébe.

> Meg egy kerdes, hogyan lehet a PCB-ben a track-et ugy 
beallitani hogy a
> vegek ne legyenek legombolyitve, hanem ugy nezzen ki a 
vonal, mint egy
> teglalap

Az interaktív NYÁK tervező használata során csak 
közelítőleg látod azt a képernyőn, ahogy majd a NYÁK ki fog 
nézni. Amikor az elkészült NYÁK tervet kinyomtatod, vagy 
gerber fájlt csinálsz belőle, akkor a program a vonalakat 
úgy alakítja ki, hogy egy apertúra (egy kicsi alakzat) 
mozgását követi le, és az általa lefedett rész lesz a 
vezeték. Ez az apertúra általában egy, a vonal 
vastagságának megfelelő átmérőjű tömör kör. Ebből az 
okfejtésből láthatod, hogy ha kör alakzatú apertúrát 
állítasz be pl. a gerber fájl készítésekor, akkor a vonalak 
nem érhetnek úgy véget, mintha elvágták volna őket. Ha 
négyzet alakú apertúrát állítasz be, akkor viszont ferde 
vonalak használatakor a vonal vastagsága nem lesz állandó, 
ami szintén nem járható út. Ha nem áramköri vonalakról van 
szó, hanem pl. valamilyen rajzról a NYÁK-on, akkor a 
rendszer a rendelkezésre álló apertúrakészletből próbálja 
pontosan megvalósítani azt, amit az interaktív NYÁK-
tervezőben a NYÁK-ra rajzoltál. Ezért ha valamilyen oknál 
fogva nagy szükségem van arra, hogy pl. egy vastag áramköri 
vezeték "egyenesen" végződjön, akkor egyszerűen egy kicsit 
rövidebbre hagyom, és a végére odabiggyesztek egy kis 
téglalapot, aminek a vastagsága akkora, mint a vonalé, 
tehát ránézésre nem lehet megmondani, hogy az nem a vonal 
része. Ez elég faramuci megoldás, ezért ritkán használom, 
de legalább működik a dolog.    

KIRO