UPS kerdesek -> fizika

[Hidvegi Jozsef]

Feladó: Hobo Lobo <hobolobo at uze.net>

>"Hidvegi Jozsef" <jhidvegi at alarmix.net> 2000.08.15. 23:39:05 +2h-kor írta:
>.....
>Még szerencse, hogy az elektronok azért ismerik a fizikát, különben Paks már
régen leégett volna a sok-sok millió
>tápegység 10 amperes tüskéitől.
Még szerencse, hogy ilyen állatjó indulatú, ráadásul eléggé tudatlan is vagy a
témában.
Elég sok marhaságot sikerült ezzel a  nagy jóindulatoddal összehordani.

>A diódák ugyanis (általános esetben)  0.7 V alatt nem vezetnek igy
szerencsére van kb. 14 mikrosec idő a tárolt töltés
Hogy jön a 0,7V ehhez a témához?
Hogy jobban értsd, direkt neked körbejárom a témát részletesen (többieknek
del):
Van az egyfázisú táp, ahol kondira dolgozik az egyenirányító. Itt a zavar
kettős eredetű. Egyrészt amikor a hálózati fesz a kondifesz alá akar menni, a
dióda nem tudja elveszteni pillanatszeűen a tárolt töltését. Itt a kondit
akarná kisütni, de persze nagyon kevés az idő rá, nem fog kisülni, hanem csak
egy negatív áramtüske lejenik meg (ha a feltöltés irányút vesszük pozitívnak).
Tehát a táp mintegy beleránt a hálózatba.

Azalatt, amíg a hálózati fesz (az egyirányú félszinuszok) az elkófesz alatt
van, a kondi veszít a töltéséből. Aztán a diódán át a házózat mintegy
"belever" ebbe a feszkoba fölfelé, és minél keményebb a hálózat, annál nagyobb
áramtüske jön létre - ha nincs ott az a bizonyos zavarszűrő egység.
A hálózat keménysége alatt annak az impedanciának a kicsiségét kell érteni,
ami a helyettesítő képben az ideális feszgenerátor után van.

Másik eset a háromfázisú táp. Ilyenből is van bőven,  ha nem is az asztali
számítógépeknél. Itt még lágy terhelésnél is (tehát nem elkó kimenetűnél) a
diódák egymástól veszik át a terhelést. Amikor a belépődióda elkezd vezetni,
akkor az, amelyiktől átveszi a vezetést, nem adja át. Ezalatt van 2 fázis
rövidre zárva.
Ha trafó van előtte, jól látható és mérhető szkópon az ún fedési szög (idő),
amikor a két fázis feszültségének az átlaga van, majd egy szép kis rárezgés
jön létre, amikor a leszakadó dióda töltése kiürül, és egy áramlevágás jellegű
jelenség következik. A nagyobb feszültségű cuccokban emiatt a diódáknak külön
RC védelemre van szükségük.
A jelenség után a diódák hálózati oldala az adott fázis potenciáljára kerül,
de a leszakadó diódán megjeleni a rárezgési fesz.

Ha nincs hálózati trafó, hanem direktben a hálózaton van a pl háromfázisú híd,
akkor külön intézkedni kell a jelenség ellen, mert egészen kicsinálja egy
ilyen egyenirányító a hálózati szinuszt. Tehát ún. kommutációs fojtókat kell
beépíteni. És lehet, hogy számodra hihetetlen, de vallóban akár többszáz
amperes pulzusok is létrejöhetnek egy elég kemény hálózaton, ha nem tesznek
bele ilyet.
Sőt, ha bele is tesznek, akkor is a szinuszok egészen torzak, a csúcs el van
deformálódva. Ez bárhol lemérhető egy szkóppal. Nincs is sehol szép szinusz a
hálózaton, de vontatási egyenirányítók (metró, villamos) közelében egészen
szar a szinusz. (Nekem volt már ebből gondom hálózati oldali tirisztoros
egyenirányító szinkronjelénél.)

A 0,7V nem játszik szerepet. Az együttvezetés onnantól kezdődik, hogy belép az
új dióda, az meg akkor lép be, ha elérte a nyitófeszültséget. Ha ez netán 20V
lenne, akkor sem lenne a jelenség más.
Megjegyzem, hogy nagyobb áramú diódák nem 0,7V-on járnak, hanem 1,2-1,7,
nemegyszer akár 2V-on is.

>Egyébként is amikor nulla a feszültség akkor akár rövidre is zárhatná, mert
mióta Ohm bácsi
>felfedezte a törvényét azóta ilyenkor nem folyik áram semmilyen rövidzáron
sem.
A nullafeszültség csak roppant rövid ideig tart. Konvergál a nullához.

>Azonkivűl ha ez igaz lenne, akkor az egyenirányitó utáni elkó is simán
kisülne tőle, szóval nem működne a táp, de azért szerencsére
Nem sülne ki, csak veszít a töltéséből. És valóban veszít is!

>ez eddig még nem következett be. Ugy látszik azok nem tudják azt amit te.
Kellene szólni nekik, nehogy még baj legyen a tudatlanságukból.
Most szólok neked, hogy nehogy bajod essen a  nagy okosságodból.
Különben - ha ez megnyugtat - a villamos rendszerek, készülékek tervezői
nagyon jól ismerik a jelenséget. (Sőt, megsúgom, a villamos szakirányú
egyetemeken, főiskolákon oktatják!)

>Aztán az sem egészen világos, hogy az ilyen állitólagos  rövidzárból
keletkező áramtüskéket egy akárhová rakott kondi hogyan tudná eltüntetni?
>A zavarok kissé más okból keletkeznek.
Nem a kondi, hanem a fojtó és a kondi együtt tünteti el. Nem, nem más okokból
keletkezik a hálózati zavarok zöme!

hjozsi