Szkopkartya N+1.

[Varsanyi Peter]

		Hali Mindenkinek!



>> A jel egy szinte kotelezoen hasznalt FET utan megy tovabb egy ujabb
>> kapcsoloig, ami vagy tizedes osztot csinal, vagy direktben engedi tovabb a
>> jelet. Aztan jon egy negyes multiplexer, az 1-2-5-10 osztoval. Ez 2*4
>> variacio, azonban az 1*10=10*1, ezert ket osztasi beallitas gyakorlatilag
>> ugyanaz, csak a zajban kulonboznek egymastol. (Az egyik sokkal zajosabb.)
>> Igy jon ki a 7 fokozatu bemeneti erosito. Ennyi! Semmi egyeb trukk nincs
>A FET-es aramkor mekkorat erosit?
>Egyaltalan mekkora a legkisebb jel, amit merni szeretnenk/erdemes/bevett
>szokas?
A FET erositeserol nem tudok mit mondani, nem mertem meg. Iranyelvkent
azonban az alabbiakat tudom mondani: egy atlagos szkop +/- 4 osztast tud
megjeleniteni fuggoleges iranyban, egy osztas pedig allithatoan 50 mV, 100
mV, 200 mV, 500 mV, 1 V, 2 V es 5 V lehet. Igy ertelemszeruen ha ezt
felszorzod 8-al, akkor kapod meg a max. kitereshez tartozo jelet, aminek
igy a minimum erteke 400 mV, maximum erteke meg 40 V csucstol csucsig.
Nehany kartya allitolag tud fogadni 100 V-ot is, de ez felesleges, reszint
azert, mert a merozsinorok egyreszt tudnak osztani 10-el, masreszt pedig
azoknak is maximalva van a feszultseguk, altalaban 600 V-ra. Igy 60 V-nal
egyszeruen nem erdemes nagyobbra tervezni a bemenetet, mert nem tudod
kihasznalni. (Persze diodas vedoaramkorokkel a bemenet allitolag elvisel
250 V-ot is, de ez nem uzemszeru.) (Ha valakit komolyabban erdekel a
szkopok kapcsolasi rajza, az toltse le a Conrad-tol.
www.conrad-electronics.com azon belul meg keresse a 12 17 20-28-as
rendelesi szamu HC220-as szkopkartya PDF doksijait. Az egyik PDF doksiban
ott van a kapcsolasi rajz is. Ha nem talaljatok, akkor majd en elkuldom
annak, akit erdekel... Ugyanitt megvan a 12 92 08-28-as szamu 2*100MHz-es
szkop nemileg bonyolultabb, reles kapcsolasi rajza is, meg gondolom van meg
nehany...)

>> benne. A triggerjelet a A/D elol veszik le, sima komparalassal, a
>> valtoztathato triggerelesi iranyt pedig ugy oldjak meg, hogy a
>> triggerbemenet elvezerelt, es igy egyszeruen megnegaljak a komparatorbol
>> kijovo digitalis jelet. Olyan szkopkartyat viszont meg nem lattam, ahol
>Ez igy eleg gagyi nem?
Nem, szerintem pont nagyon szellemes! Ennel csak akkor lehetne jobbat
csinalni, ha egy D/A allitana elo a triggerszintet. 

>> D/A-val allitottak volna elo a triggerszintet, mindenhol a skala kb.
>Ez lenne a korrekt ugye?
Igen. 

>> Hogy hogyan lehetne ezt megoldani? Szerintem nem lenne oruletesen nehez...
>> Vegyunk mondjuk egy 20 MHz-es teljesen hetkoznapi szkop-zsugat. Kell hozza
>> egy olyan elektronika, ami mondjuk kepes 50 kulonbozo kesleltetest
>> csinalni, N*1 ns idejut, ahol 0<=N<50. Ezt valami 8 bites D/A-val,
>Dallasnak vannak programozhato keslelteto muvonalali.
>(256 lepesben is akar, a felbontast nem tudom, de biztos van koztuk ami jo
>lehet)
NYERTEL! A DS 102x szeria akar 0.15 ns-os lepesekben is tud kesleltetni! De
van fix. 0.25, 0.5, 1, 2 es 5 ns-os lepesu valtozat is... 8 biten
programozhato, szoval jobb, mint amirol valaha is almodni mertem volna!

>De ha veletlen a mintavetel inditasa a mondjuk k*N, (k+1)*N mintaveteli ido
>kozott, az
>is jo. Veletlenul mukodo trigger aramkort pedig nem nehez osszehozni
>szerintem.
>Persze tevedhetek.
Sajnos most alaposan megtetted, marmint a tevedest... Egyreszt, a veletlen
kesleltetes nem jo, ti. ahhoz, hogy az adatokat helyre tudd allitani,
pontosan kellene tudnod, hogy mennyi volt a keses. Anelkul ugyanis semmire
sem mesz az adatokkal. (Gondolom a RANDOM szo tevesztett meg, amit mindenki
veletlennek fordit, holott ezernyi mas mellekjelentese is van...) Masreszt
pedig nem a TRIGGER-t kell kesleltetned, hanem az orajelet! Hiaba
keslelteted ugyanis a triggert, ha az orajelek kovetkezetesen ugyanabban a
szent pillanatban veszik a jelet! Ne felejtsd el ugyanis, hogy a trigger
csak kapuzza az orajelet, de nem az allitja elo! Ez nem PLL, hogy a
pilotjelre zarjon ra fazishelyesen!

>> kondival, meg hasonlokkal talan meg lehet oldani, hisz az alapfreki vegig
>> fix, csak el kell tolni idoben max. 50 ns-ot. Talan egy PLL is tud
>Vagy egy mindentatereszto muveleti erositos aramkor.
A fenti DALLAS IC-vel gyerekjatek ez a problema! Nem is kell mar rajta
gondolkodni!

>Tehat ami jo lenne:
>Hagyomanyos komparalos trigger. (DA-val)
>Pretrigger
>Posttrigger
>Holdoff timer,
>esetleg RIS.
>AC/DC/GND
>Reles mereshatarvalto.
Igen. Plusz meg kellene egy IRQ, esetleg DMA-tamogatas. A PCI ilyen
szempontbol nem jo valasztas, mert ott az IRQ-k kicsit problemasak, lasd
PCI Sound Blaster klonok es a hires-neves IRQ problemajuk... A PCI arra van
kitalalva, hogy busz- masterrel kozvetlenul elerhesse a kartya a RAM-ot. Ez
marha bonyolult, aki mar valaha is csinalt ilyet, az tudja, mirol beszelek.
Az USB meg halott otlet, nem erre van kitalalva! Akkor mar inkabb GPIB,
semmint USB... Szoval szerintem a jo oreg ISA busznal nincs jobb! Az osszes
kartyas ipari PC lehetove teszi akar 20 ISA slot hasznalatat, akar PCI-vel
vegyesen is, pl. 14 ISA+4 PCI. (Gondolom nem en vagyok az egyetlen, aki nem
csak egyetlen egy peldanyban gondolkodik, hanem esetleg a potencialis piaci
erdeklodessel is foglalkozik...)

Meg amit mar a multkor irtam, nem lenne rossz, ha egyuttal egy egyszeru
logikai allapot-analizatorkent is mehetne valahogyan. Akar mixed modban is
meg lehetne oldani, azaz mondjuk a 4 szkopcsatornabol kikapcsolnek kettot,
es az igy felszabadult 16 biten meg digitalis jeleket rogzitenek az analog
mellett... Persze itt nem lenne komoly, szabadon programozhato digitalis
triggerfeltetel, mint egy igaziban, de arra jo lenne, hogy hardverkulcsokat
torjek fel, meg az ismeretlen programozasu hardvereket visszafejtsem.
(Oppsz, elszoltam magam... ;)

>Idoalappal mi a helyzet?
>Van ertelme a minel finomabb valtoztatasnak, vagy 1,5,10,100 stb a szokasos
>osztasok lennenek?
Az idoalappal semmi extra nincs. Az egyszerubb kartyak 16 bites osztot
alkalmaznak, a jobbak mar 32 biteset. Ez csak akkor lenyeges, ha a szkopot
lassu jelek vizsgalatahoz is fel akarjuk hasznalni. Tekintettel arra, hogy
ez nagyon egyszeru, szerintem nem kellene sporolni rajta... Ja, es nincsen
semmi 1, 5, 10, stb. osztas, csak a legprimitivebb szkopban lattam fixen
behuzalozva az osztot. Magat az univerzalis osztot programozzak fel a
kivant idoalapnak megfeleloen.

>> Ja, es meg valami: ha nem 8, hanem legalabb 10 bites A/D-t tennenk bele,
>> akkor a szkopunk elerne az 1%-os pontossagot, amivel mar komolyabb
>> meresekre is alkalmas lenne. 
>Ehhez nem tudok hozzaszolni.
>Ha mar 8 biten menne, en akkor is nagyon elegedett lennek...
Tudod, ha mar lud, akkor legyen kover... ;) Meg minek almodjak zsiros
kenyerrol, ha almodozhatok pulykapecsenyerol is? ;-DDD

>Amugy erdemes lenne utanan nezni annak amit egy masik levelben irtam.
>Hogy digitalisan fel lehet javitani egy jel felbontasat (ezaltal a
>pontossagat is).
>Nemegy National I. kartyan van ilyen funkcio.
>Pontos (!= nagy felbontasu) A/D kell csak hozza, meg egy kis
>tulmintavetelezes.
Paff, ehhez meg en nem tudok hozzaszolni. Kvittek vagyunk! ;) Sajnos nem
jottem ra, mire gondolhatsz...

Szoval tovabbra is ervenyben van a korozes egy minel jobb analog resz utan...


					Bye:


							Pepe

Ps: Most, a level elkuldese elott kivancsisagbol eloszedtem a National
Instruments 400 eFt-os szkopkartyajanak a dokumentaciojat. Hat, most mar
kezdem erteni, mi kerul benne ennyibe, ti. minden, az iment felsorolt dolog
benne van! 15 MHz-es savszelesseg, 20 MHz-es clock, 1 GSPS RIS felbontas,
640 KByte RAM, Pre- es Post-Trigger, HoldOff, allithato triggerszint, sot:
trigger-hiszterezis is megadhato, azaz nem egy, hanem 2 D/A-ja van, igy a
hiszterezis trigger mindket szintjet kulon is lehet allitani. Amit egyedul
nem ertek rajta - az aron kivul persze, ami tovabbra is extrem magas - hogy
mire jo rajta az 1 GSPS RIS felbontas, ha a savszelessege csupan 15 MHz?
Tud merni egyatalan valamit, vagy csak disz rajta ez a funkcio? Ja, es ok
elegansan megoldottak a kerdest: ugyanaz a kartya kaphato ISA, PCI, USB,
sot PCMCIA kivitelben is. Na kerem, ilyen arakon boven marad penz
fejlesztesre...