Szkopkartya harmadszor! Leutve!

Fuzesi Arnold arno at freemail.hu
Sat Aug 5 13:56:42 CEST 2000


> Kb egy kaptafa mind, amit eddig lattam, csak a atkapcsolas modja mas es
> mas. Az olcsobbak analog kapcsoloval dolgoznak, a "jobbak" - mar ha
> nevezhetjuk oket annak - relevel.

Szoval a rele, bevett szokas, ez jo...

> A kaptafa pedig a kovetkezo: bejon a jel,
> onnan egy kapcsolo vagy egy kondin keresztul, vagy direkbe vezeti tovabb.
> (AC/DC) GND egyiken sincs, azaz meg a kalibralashoz is kulso segitseg
kell.

Hmmm...

> (Pedig egy programozhato belso rovidzar onkalibralova tehetne a kartyat.)
A
> jel egy szinte kotelezoen hasznalt FET utan megy tovabb egy ujabb
> kapcsoloig, ami vagy tizedes osztot csinal, vagy direktben engedi tovabb a
> jelet. Aztan jon egy negyes multiplexer, az 1-2-5-10 osztoval. Ez 2*4
> variacio, azonban az 1*10=10*1, ezert ket osztasi beallitas gyakorlatilag
> ugyanaz, csak a zajban kulonboznek egymastol. (Az egyik sokkal zajosabb.)
> Igy jon ki a 7 fokozatu bemeneti erosito. Ennyi! Semmi egyeb trukk nincs

A FET-es aramkor mekkorat erosit?
Egyaltalan mekkora a legkisebb jel, amit merni szeretnenk/erdemes/bevett
szokas?

> benne. A triggerjelet a A/D elol veszik le, sima komparalassal, a
> valtoztathato triggerelesi iranyt pedig ugy oldjak meg, hogy a
> triggerbemenet elvezerelt, es igy egyszeruen megnegaljak a komparatorbol
> kijovo digitalis jelet. Olyan szkopkartyat viszont meg nem lattam, ahol

Ez igy eleg gagyi nem?

> D/A-val allitottak volna elo a triggerszintet, mindenhol a skala kb.

Ez lenne a korrekt ugye?

> Hogy hogyan lehetne ezt megoldani? Szerintem nem lenne oruletesen nehez...
> Vegyunk mondjuk egy 20 MHz-es teljesen hetkoznapi szkop-zsugat. Kell hozza
> egy olyan elektronika, ami mondjuk kepes 50 kulonbozo kesleltetest
> csinalni, N*1 ns idejut, ahol 0<=N<50. Ezt valami 8 bites D/A-val,

Dallasnak vannak programozhato keslelteto muvonalali.
(256 lepesben is akar, a felbontast nem tudom, de biztos van koztuk ami jo
lehet)

De ha veletlen a mintavetel inditasa a mondjuk k*N, (k+1)*N mintaveteli ido
kozott, az
is jo. Veletlenul mukodo trigger aramkort pedig nem nehez osszehozni
szerintem.
Persze tevedhetek.

> kondival, meg hasonlokkal talan meg lehet oldani, hisz az alapfreki vegig
> fix, csak el kell tolni idoben max. 50 ns-ot. Talan egy PLL is tud

Vagy egy mindentatereszto muveleti erositos aramkor.

> ilyesmit, nem tudom, ennyire nem ertek hozza... Szoval ha ez megvan, akkor
> maris van egy 20 MHz*50=1 GHz-es szkopunk! Es ehhez untig eleg potom 20
> MHz-es A/D, ami mar eleg olcsonak szamit. De ki fog tudni tervezni hozza 1
> GHz-es bemeneti fokozatot?

Ha nem lesz semmi a kozeljovoben, akkor az egyetemen megkerdek par oktatot,
tanszeki mernokot,
akik benne vannak a NF dolgokban , hogy hogyan, s mikent lehetne...

> Az altalam vizsgalt kartyak egyike sem tartalmazott ilyesmit, mert nem
volt
> ra szukseg. Benyalt egy csomo adatot, aztan kurzorral rohangalhattal
benne,
> amig meg nem oszultel, hogy megtalald a kivant adatot. Apropo, tudod mi
> kellene: HOLDOFF TIME! Azaz ha egy folyamatnak csak az elejere vagy
> kivancsi, akkor az elso meres utan ne induljon el addig ujra, amig a
> HOLDOFF szamlalo le nem fut. Igy a trigger nem fog a sokadik jel utan
> bekapcsolni, hanem csak azutan lesz beelesitve, hogy befejezodott az elso
> frame, de meg nem kezdodott el a masodik. Viszont ha az elkezdodik, akkor
> meg ujra el mar a trigger...

Tehat ami jo lenne:
Hagyomanyos komparalos trigger. (DA-val)
Pretrigger
Posttrigger
Holdoff timer,
esetleg RIS.
AC/DC/GND
Reles mereshatarvalto.

Idoalappal mi a helyzet?
Van ertelme a minel finomabb valtoztatasnak, vagy 1,5,10,100 stb a szokasos
osztasok lennenek?

> Szoval tovabbra is ott tartunk, hogy a bemeneti fokozat a kemeny dio. Ha a
> digitalis reszt egy FPGA-ba rakjuk, akkor az amugy felesleges cellakbol
> akar IRQ-kezelest, akar DMA-t, akar PreTrigger-t, akar PostTrigger-t, akar
> HoldOff Timer-t tudnank csinalni, es igy egy olyan profi szkopot kapnank,
> amit csak a millios asztaliak tudnak... Nem beszelve a gep helybol nagy
> felbontasu es szines megjeleniteserol, amivel akar a jelalakok
statisztikai
> valtozasat is meg tudnank jeleniteni, pl. kulonbozo szinekkel... A
> legprofibb szkopok tudnak csak ilyet.

Ez a resze nem tunik bonyolultnak, plane, hogy ugy nez ki vagyunk ra egy
paran.

> Ja, es meg valami: ha nem 8, hanem legalabb 10 bites A/D-t tennenk bele,
> akkor a szkopunk elerne az 1%-os pontossagot, amivel mar komolyabb
> meresekre is alkalmas lenne. Sokan ugyanis - pl en is - az 1%-os
> pontossagot tekintik a kiindulasi alapnak, az alatt inkabb csak jatek,
> semmint meromuszer...

Ehhez nem tudok hozzaszolni.
Ha mar 8 biten menne, en akkor is nagyon elegedett lennek...
Amugy erdemes lenne utanan nezni annak amit egy masik levelben irtam.
Hogy digitalisan fel lehet javitani egy jel felbontasat (ezaltal a
pontossagat is).
Nemegy National I. kartyan van ilyen funkcio.
Pontos (!= nagy felbontasu) A/D kell csak hozza, meg egy kis
tulmintavetelezes.

Arnold





More information about the Elektro mailing list