Szkopkartya masodszor

[Varsanyi Peter]

	Hali Mindenkinek!


Ugy latom, vegre sikerult egy olyan temat talalnom, amire tobben is
ramozdultak. Ugyhogy kicsit dumcsizok rola...

>>Bar en meg nem csinaltam szkopkartyat, de mar regebben tervezem egy
>>szkopkutyu elkesziteset a PC-hez. Erdekelne mit tud ez a kartya 
>>100.000 HUF penzert. Ugy erzem ennyibol siman kihozhato (de lehet, hogy
nem).
Ha hiszitek, ha nem, semmit sem tud! Tapasztalatbol mondom, mert mar negyet
kiveseztem. Mind nagy nulla! Meg harom van hatra, az egyik maga a kerdezett
Beta Instruments gyartmany. Szoval akit erdekel, azoknak itt a Mo-on
kaphato szkopkartyak fobb adatai:

Van egy NoName printerportos, meg egy hozza kisertetiesen hasonlito, csak
eppen masfajta dobozba szerelt VoltCraft gyartmanyu. Kb. 120 eFt, ket
csatorna, kulon trigger bemenet nincsen, csak valamelyik bemenetrol
leosztott. 32 MHz-es max. clock, fix osztasok, nem lehet szabadon
programozni az osztot. Memoria 32 KByte. Frekvenciaatvitele nincs megadva,
gondolom a max. freki kozelit a nullahoz... Semmit sem tud, mindent
szofverbol (WIN 3.1) trukkoznek meg. Igy pl. allithato triggerszint (kamu,
a szoftver keresi meg az elso adott szintu jelet a mert adatokban),
automatikus mereshatarvaltas (kamu, a szoftver vesz elobb mintakat, majd
annak fenyeben allitja be az erositest), automatikus idoalap-beallitas
(kamu, a szoftver meri be a frekit) Ami valoban van: AC/DC/GND kapcsolo,
fuggoleges beallito poti. Gyerekjatek, lassu, mint a tetu, raadasul a
szoftverje csak TIFF formatumban, grafikakent tudja elmenteni az adatokat.
Jatekszer, olyan 20 eFt-ot erne valojaban, nem 120 eFt-ot...

Van a Huan Chang gyartmanyu 220-as kartya, ket kulon neven is forgalmazzak,
csak a tipusszam azonos, no meg az egesz kartya. Ara kb. 65 eFt, ket
csatorna, kulon trigger bemenet, ISA buszos kivitel. 20 MHz-es max. clock,
16 bites oszto, igy kb. 600 Hz-es a legalacsonyabb automatikus mintaveteli
freki. Memoria 32 KByte. Frekiatvitele 2 MHz-ig garantalt. Zajos, mert
lesporoltak rola az arnyekolast, a triggerje sima nullaatmenetet figyel,
azaz a triggerszint nem allithato. Semmi info nincs a kalibralasarol, igy
csak szoftveresen lehet kiutni az offszet- hibajat. IRQ-t, DMA-t nem ismer,
igy ezt is eleg lassu kezelni, bar a printer- portos verzional lenyegesen
gyorsabb. Kicsit meg mindig draga, olyan 40 eFt-ot erne. Ezt a tipust mar
tokeletesen tudom programozni, ha valakit netan erdekel. Mindent
visszafejtettem rajta... (Ja, ez is minden extrat szoftverbol trukkoz.)

Szinten a Huan Chang gyartmanya a DSO 2100-as, az is ket csatorna, kulon
triggerrel, 8 KByte memoriaval, 100 MHz-es clock, 32 bites oszto, 30 MHz-es
savszelesseg. Eddig jo! Viszont printerportos! Ara pedig kb. 120 eFt. A
legelso jatekszernel valamivel jobb, de a kapcsolasi rajza alapjan max. a
felet erne meg ennek az arnak. (Szinten nem tartalmaz valodi
intelligenciat, az a szoftver dolga.)

Van a mar emlitett Beta Instruments, ami kb. 100 eFt, 40 MHz clock, 20 MHz
savszelesseg, viszont itt mar ranezesre is tiszteletet parancsolo az analog
es a digitalis resz elvalasztasa es arnyekolasa, a ferritgyongyok a
tapokon, a 4 retegu NYAK. Eddig ez a legszimpibb! Konkret tenyeket nem
tudok rola mondani, mert csak most fogjak kolcsonadni tesztelesre. Talan
ebben mar van valami normalis elektronika, mert ez mar 16 bites kartya,
szemben az elozo 8 bitesekkel, no meg kilora is tobb... Bar nem kizart,
hogy ezzel is pofara esek, mert ha ezen sincs legalabb egy IRQ - marpedig
jumpere az nincsen -, akkor ezt is pollozhatom folyamatosan, hogy
sziveskedett-e mar befejezni a meresi folyamatot...

Vegul van a National Instruments csodakartyaja csodaaron: 400 eFt-ert.
Ezert az arert pontosan ugyanazt tudja, mint a Huan Chang 220-as kartyaja,
azaz 20 MHz clock, 2 csatorna, csak kicsit komolyabban. Van 100 MHz-es
verzio is, az mar 1 millio alatt van egy kicsivel. Bolond, aki megveszi
barmelyiket is! Raadasul ehhez sem adnak igazi programozasi infot, csak
hulye Windows-os DLL-eket. Ott vagyok vele, mint a Beta Instruments-el...

Na, ennyit a szkopokrol, jojjenek a tovabbi rizsak:

>Es a programot ki irja meg hozza? :-)
Na vajon ki? En! A 220-ashoz mar megirtam a kezelorutinokat, azzal barmit
lehet merni, mar csak a megjelenites van, kinek-kinek a maga igenye
szerint. Pont ez a szkopkartyaban a lenyeg, hogy nem csak olyan
megjelenitest csinalhatsz, mint egy mezei szkoppal, hanem helybol
kiszamolhatsz egy csomo mas erteket a konkret meressel kapcsolatban. Persze
nem szabad elfelejteni, hogy az osszes szkopkartya - meg a milliosok is! -
csak 8 bitesek, es csak 3%-os pontossaggal mernek. Ebbol csak 3-10%-os
pontossagu szamitasokat lehet csinalni... Pontos meresre az A/D kartyak
valoak 12 bittel; elerheto aron - azaz 100 eFt korul - max. 100 kHz-ig
vannak. Persze itt is vannak dragabbak es jobbak...

>Az epitesen meg nem gondolkodtal?
>Igen 1xeru a/d-k mar 100Mhz/8bit,10 12 bit-esek meglepoen olcsok.
Az A/D a legkisebb problema, vannak nagyon jo video A/D-k, akar tobb
csatornasak is. Csak eppen hogyan csinaljam meg az analog reszt? Abban van
a vitamin! Az olcso kartyak pont abban szarok, hogy egy meresbol azonnal
megmondom a monitor felbontasat, a PC kapcsolouzemu tapjanak frekijet, es a
legkozelebbi radio hullamhosszat. Iszonyu zajt szednek ossze, egy gyengebb
szinusz kozelit egy feherzajhoz. Szoval nagyon vacakok, pedig minden van
rajtuk: levalasztott analog tap, zavarszures, kompenzalas... De ennyi nem
eleg, rendes arnyekolas kell, 4 retegu NYAK, stb... Ezt meg mar marha
maceras megcsinalni...

Olyan szempontbol lenne csak ertelme a dolognak, hogy egy atlagos
szkopkartya az A/D-t lekapcsolva nagyon hasonlit egy logikai
allapot-analizatorhoz, azaz a beerkezo trigger utan valamilyen frekivel
letarol egy 16 bites parhuzamos bitmintat. Inkabb azon toprengtem, hogy egy
jobb szkopkartyat at lehetne taknyolni logikai allapotanalizatorra: a
220-ason pl. le tudom kapcsolni az A/D-t, es mar csak az adatjeleket
kellene levalasztanom es kulon kivezetnem...

Bar ha valaki vallalna egy fasza analog reszt fabrikalni, akkor
elgondolkodtato lenne mondjuk egy 4 csatornas szkopkartyat gyartani, ami
egyuttal 32 csatornas egyszeru logikai allapotanalizatorkent is
mukodhetne... Itt az otlet, erdekel valakit komolyabban a megvalositas?

					Bye:

							Pepe