energia

[Nemeth Tibor]

Hali !


> Es mi lesz a maradek nyomassal? A legkori nyomas 1 atm, 10^5 pascal, 1
> bar, a maradek nyomas meg 5 bar. Vagyis van meg minek munkat vegeznie.
> Amit kiszamoltal a 6 bar nyomasu gaz 5 bar nyomasura csokentesekor
> nyerehto munka. Tehat 5-rol 4-re, 4-rol 3-ra. 3-rol 2-re, 2-rol 1-re
> tovabb csokkentve a nyomast meg eleg szep energiak jonnek elo.
Nem hiszem, hogy pont ez hianyzik, meg azt sem, hogy konnyen
hasznosithato lenne, de a kedvedert kiaszamoltam pontosabban. 
A kb. 1.1MJ pontosabban 1.094 lett. Amit hianyolsz, ha legkori nyomasig
leengedjuk, 10.75MJ jon ki belole. Ez ha nem is ugyanannyira, de szinten
nagyon tavol van attol amit keresunk ezenkivul ezt nehez hasznositani
mert erosen valtozik a nyomas. Egy tapegyseg kimeneti kondijan sem
gyakran engedunk meg 20%-nal nagyobb riplit, mert a hasznositast
zavarja. Egyebkent ha lehutod utana abszolut 0-ra, akkor osszesen kb.
15MJ-t lehet kipaszirozni belole, sot, ha igaz, hogy E=m*c^2 akkor
6.93E12MJ nyerheto a kb.77kg levegobol.

De maradjunk a "realitasoknal" !?

> Esetleg meg a ho tarolasat is (apro kavics folhevitese) bemutathatna valaki
> hasonloan az elozo idezethez, tehat 10 kobmeter kavics 200-300 fokra
> hevitve mennyi energia? Es milyen szigeteles kell neki hogy nehany honapig
> megmaradjon: nyar -> tel? Vagy egy kivitelezheto hoszigeteles (pl. 10cm
> kozetgyapot) eseteben hany Celsius fok a veszteseg naponta? 

Szerintem elo kellene venni a kozepiskolai fuggvenytablazatot, de ha mar
beledumalok, hat legyen. A beton, porcelan, uveg es hasonlo anyagok
fajhoje 800J/kgK, surusegre 2.5 realis ertek. 
25000kg*800J/kgK*280K=5600MJ
Ha kicsit osszehuzzuk magunkat es ki tudjuk szipolyozni 20C ig, nem
merem azt irni, hogy 40-ig, mert mi lesz a maradekkal, akkor csak
mikulaskor kezdunk el fazni. Legalabbis az en tavaj novemberi gazszamlam
alig tobb mint ez. 
Ha a 10m^3-t kocka alakban tarolod, mert nem akarsz gombot epiteni,
pedig tudod, hogy annal legjobb a terfogat/felulet arany, akkor a kocka
felulete kb. 29m^2. A kozetgyapot hovezetesi tenyezoje 0.04W/mK,
ebbol    29m^2*280K*0.04W/mK
                Q=----------------------=3.25kW mint indulo
hoaram                           0.1m
veszteseg. 
Az 5600MJ/3.25kW kb. a rendszer idoallandoja,ez igy 480ora korul van.

Az en evi futesi energia szuksegletem kb.78000MJ. Tekintettel arra, hogy
az fazisatalakulasi ho jelentos, megelozendo a kovetkezo kerdest,
kiszamoltam. A natrium olvadaspontja 98C, olvadashoje 115kJ/kg. Ha
nyaron megolvasztom kapok egy 98 fokos hotartalyt egeszen addig amig
mind vissza nem dermed. Ehhez mindossze 650T natriumot kell tarolni ami
alig 670m^3-ben elfer, ha penz nem szamit. Tudja valaki hany forint egy
kg Na.


> 
> Felnyomtuk 10bar-ra. (Szep magas hangja volt a palacknak  koccolasra, a
> kompresszor meg
> elegge fickandozott :-)
> A kamra elotti betonkockak kozti fugat vagy 40cm melyen kifujta, > iszonyatos hang kozepette.
> Pedig csak egy kis palack volt....
Jo,jo de akkor most mi mennyi ?
> Egy
> normal szifonpatron 50-60W koruli teljesitmenyt kepes szolgaltani > kb 2-3 percig.
Hat most ehhez mit szoljak ? Igazabol csak azert ugattam bele a temaba,
mert szerintem tartozkodnunk kellene az ilyen legbolkapott
kijelentesektol. Tessek szamolni becsulni vagy valamit ....
Ha mar patron, 55W*2.5perc=8250J, a patron tomege 33gramm. Gondolom nem
csak en lottem ki gyerekkoromban patront csobol, az igaz elrepult vagy
100m-re de lehet, hogy csak akkor lattam ilyen nagynak. Viszont ha
kiszamitjuk, E=1/2m*v^2, akkor v=707m/s jon ki ami ketszeres
hangsebesseg. Tudom, hogy most en is legbolkapott "tenyeket" hozok fel,
de azert itt nem kis elteresekrol van szo. 

 
Ilyen viszont valoban letezik:

PJG wrote:
> Höfelvevo felulettel ellatott elparologtato cso melyben
> (szerintem vakum alatti víz, de lehet hogy mas) folyadek elparolog. A
> goze a cso tetejen elhelyezett hoatadoban kondenzalodik, majd
> visszafolyik. Ujra elparolog stb.....

Ez nem hoszivattyu, ez  a melegebb helyrol szallitja a hidegebb fele a
hot, csak ez nagyon. Ez egy olyan szerkezet aminek a latszolagos
hovezetesi tenyezoje sokszorosa a vorosrezenek. Ennek oka az, hogy
valosagos anyagaramlas van benne. A csoben meg egy kanoc is szokott
lenni, a kondenzalt folyadek ebben a kapillaris-kotegben szivarog vissza
az elparolgas helyere.
Abban az esetben, ha alul meleg es felul hideg, fuggoleges vagy eleg
ferde csoveknel, a kanoc elhagyhato. Gyartanak egeszen megdobbentoeket
is, folyadek kalium, kanoc keramia, uzemi homerseklettartomany 200..700C
. Precizios kemencek homerseklet eloszlasanak javitasara hasznaljak.
Lattam mar /csak papiron/ olyan tranyohutot is ahol egy kisebb, tranyo
meretu hutotonkot egy kb.4mm vastag 50cm hosszu  cso kotott ossze egy
tenyernyi hutobordaval.
Egyebken angolul 'heat pipe' magyarul hocso a neve, konyv is jelent meg
valami hasonlo cimmel.
Ugy tudom a skandinav orszagokban hasznalnak hocsoveket kenyesebb
helyeken a talajba allitva. Telen felhoz egy kis hot a talajbol es
olvasztja a jardarol a jeget, havat. Enyyire eleg es ez sem semmi. Erre
a celra megfelelo a legolcsobb, kanocmentes vizes megoldas de a
vakumtoltes ;-) valoban fontos.

Udv. meg bocs.
     Nemeth Tibor