oxi

[Also-Antal Csaba]

> Javitsatok ki ha tevednek, raadasul meg soha sem merultem, de en nem igy
> tudom.
> A nagy nyomas hatasara a ver egyre nagyobb mennyisegu nitrogent old fel
> illetve nyel el. Amikor a nyomas csokken, az oldott nirogen kivalik es
> ha tulsagosan gyors a nyomascsokkenes, a gyors kivalas miatt a ver
> habosodik, buborekosodik. Azt, hogy ez miert okoz mamort nem tudom,
> szamomra inkabb ilyeszto. A specialis lelegzogazbol nem az oxigen

Azert, mert a buborekok elzarjak a hajszalereket es elhalnak a sejtek
tobbek kozott az agyban is (igaz, hogy ez nem erintkezik a verrel
kozvetlenul, de az oxigen nem jut el ide sem).

> Mindezektol fuggetlenul, a szokasostol eltero osszetetelu levego
> belelegzese nyilvanvaloan a szokasostol eltero hatasu, megpedig ugy,
> hogy barmely iranyu jelentos elteres kedvezotlen.

Lehet tiszta oxigent lelegezni, de sokkal kisebb nyomason. Az valamelyik
Apollo kabin is tisztan oxigennel volt tolve, el is eget benne minden
meg a vezeteket is.

Erdekessegkeppen:

Valahol olvastam, egy fa  annyi oxigent termel elete soran, mint amennyi
a lebomlasahoz kell. A koszen, olaj kialakuklasakor kontinensnyi meretu
erdok kerultek fold ala, mivel nem bomlottak le megemelkedett az
oxigenszint a bolygon. Ebben a magasab oxigenszintben alakult ki az
ember, most amikor elgetjuk a szenet, koolajat az oxigenszint csokken.
Allitolag ez az oka sok most elojovo betegsegnek. Talaltak egy kb az
osfakkal azonos koru gyantadarabot, ami magaba zarta egy buborek
formalyaban az akkori legkort. Megvizsgalva kiderult, magasabb volt a
co2 szintje akkoriban...

udv
Csaba