fojtotekercs

Kis Norbert norbi at kzs.hu
Wed Jun 23 08:36:23 CEST 1999


Sziasztok!

>Szerintem nincs gond ezzel a megoldassal. (En kis grillsutot >hasznaltam,
>rendszeresen higanydoz elotetnek :-)
>Miert nem okoz gondot ? Mert szobahomersekleten a higany ki van >csapodva
>....

Ez igy van, mi is igy tanultuk. A kvarclampakban is egy futoszal (ketoldalt
fuggolegesen allo feher rud, kozottuk a kvarccso)
van sorbakotve a csovel, es tokeletesen kukodik. Sot, neha hamarabb
megy gallyra a futoszal, mint a cso. Ezen megoldasoknak egyetlen
szepseghibaja, hogy tetemes, nem kivant hot termelnek. Szerintem
ezert jobb a fojto. (Meg ha kettot kell is osszekapcsolni, mert nem kapunk
megfelelot...)
Az induktiv 'lokes' temakore az mas. Nem keverendo ossze a fenycsovekkel,
ahol valoban azert hasznaljak a fojtot, hogy a nagy
csohossz eseten is megtortenjen a begyujtas. (+me'g az elektronokat
kibocsajto izzoszal is sokat segit...)
Azoban itt is kivalthato OHMOS elotettel a fojtotekercs. Ekkor egy 
kapcsolotag (levalasztva az elotetrol) nagyobb feszkoval megloki a csovet,
majd pedig rakapcsolja az ohmos elotetet, ahonnan egyenarammal jar tovabb a
cso!
Manapsag persze a fenycsovek ilyen meghajtasanal  sokkal elterjedtebb a
transzverterrol jaratas, ugyanis egyszeru, olcso, raadasul a kiegett
futoszalu csovek is ugyanugy hasznalhatok hozza... Az eredeti tema azonban
nem ez volt. Bocs, hogy kisse elkalandoztam.
Udvozlettel:
            Norbi.




More information about the Elektro mailing list