Van de Graaf generator?

[Also-Antal Csaba]

> > Bernouli tetel. Mond neked valamit?
> 
> Igy nem mert rosszul irtad a nevet :)))
> Mi koze is van a temahoz?
> 
> A Lorentz-ero: F = q . ( E + v x B )    (v kereszt B)
> 
> A vektorialis szorzat tulajdonsagabol kovetkezik hogy a magneses
> Lorentz-ero mindig meroleges a sebessegre es a magneses ter iranyara,
> es a harom vektor jobbrendszert alkot.
> Ezert a sebesseg nagysagat nem valtoztatja meg, csak az iranyat.
> Mivel az ero es az elmozdulas meroleges egymasra, W = F . s munka
> nulla lesz...
> Tehat gyorsitani nem lehet vele... (Szolj ha nem tudsz kovetni :)

A magneses ter gyorsito hatasa nem egyes reszecskek eseten hat, hanem a
plazma aramlasakor. Iranyvaltoztato hatasa ugy teriti el az ionizalt
reszecskeket, hogy azok kisebb sugaru virtualis csoben aramolnak ki,
mintha csak kijonnenek a fuvokabol. Mivel a palzma nagyon sok ion-t
tartalmaz gazhoz hasonloan viselkedik, ezert ha kisebb keresztmetszeten
kell kiaramolniuk akkor nagyobb sebeseggel fognak kilokodni.
 Azert magneses teret hasznalnak a fuvoka kialakitasara, mert a plazma
nagyon forro tobb tizezer fokos, amellett nagyon nagy sebessegu. A
kemiai raketak 2-5 km/s-os gazkiaramlasi sebesseggel uzemelnek az MHD
hajtomuvek 18-30km/s-os sebesseget tudnak labor korulmenyek kozott. A
raketa a gazkiaramlasi sebesseg haromszorosat erheti el, igy ez mar eleg
volna Naprendszeren beluli kalandozasokhoz. A gond az, hogy a szukseges
magneses ter csak szupravezeto magnesek alakmazasaval erheto el, amiket
nagyon nehet huteni a forro plazma mellett. Masik a nagy energiaigeny.

udv
Csaba