Van de Graaf generator?

[Kis Norbert]

Sziasztok!

> Van egy uj hajtomu az un. MHD hajtomu. Itt normal uzemanyagot egetnek
> el, es ebben az iongazdag terben ivkisulest hoznak letre. Az iv a lorenz
> ero hatasara olyan nagy sebesseggel loki ki a hajtoanyagot, ami kemiai
>Errol nem hallottam, es nem is ertem, de attol meg lehet hogy igaz :)
>MHD generatorrol mar hallottam, az ugy mukodik hogy a hagyomanyos
>uzemanyag elegetesevel keletkezo magas homersekletu aramlo ionizalt
>gazban magneses terrel elkulonitik a pozitiv es negativ ionokat,
>igy megfeleloen elhelyezett elektrodokrol elektromos aramot lehet
>elvezetni. A szamitasok szerint esetleg jobb hatasfokkal mint a
>jelenleg alkalmazott turbogeneratorokkal.
A magneto-hidrodinamikus generatorral nemcsak ezt lehet csinalni.
Fuzios reaktorok epitesehez is terveztek egy idoben az alkalmazasat, de
ujabban elhallgattak vele. Az oroszok folytattak eziranyu kiserleteket.
Azonban tevedes lenne azt hinni, hogy az MHD-generatort kizarolag plazmahoz
lehet hasznalni. Barmilyen, aramot vezeto folyadekkal is mukodhet, sot
eredetileg ahhoz lett kitalalva! Ezenkivul a tengeralattjarok hajtasara is
alkalmazzak a hadiiparban. Ugyanis a sos vizet is lehet a plazmahoz
hasonloan aramoltatni nagyfrekvencias elektromagneses terben. Nem bocsajt ki
motorhangot, igy nehezebb az eszkoz felismerese. A sebessege nagyobb lehet,
mint a mechanikus hajtomuveke. Nincs mozgo alkatresze, igy stabilabb. Persze
itt nem villamosenergiat termelo berendezeskent hasznositjak. Generatoruzem
legfeljebb fekezeskor lehet...
Sajnos szupravezeto tekercsek, meg egy kozepes teljesitmenyu atomreaktor
kell hozza, ezert nem terjedt el szeleskorben. A fridzsiderrol meg ne is
beszeljunk, ami huti.
Vannak olyan savszivattyuk az iparban, amik hasonlo modon mukodnek. Ezeket
ott hasznaljak, ahol periodikus nyomasvaltozast kell elerni.
Munka-utemben a gerjeszto energia egy resze kinyerheto a holt utemben.
Ekkor egy kondenzatortelepet feltolt, aminek az energiajat a kovetkezo
munkautemben felhasznaljak. Saletromsavas, maratokadakban alkalmazzak
fokent ezeket. Lagyvas tokban van az egesz, mert a sav azt passzivalja, igy
nem art neki.
Sot, egy regi, konyvben szerepel egy MHD generator makett is. Ez egy sima
lemezelt magu trafo, 50Hz-es valtoarammal megtaplalva.
A kozepen egy legres, amiben egy vekony muanyag cso van, amiben sosavat
aramoltatnak. A folyamat oda-vissza mukodik. Az egyik iranyban szivattyu, a
masikban pedig generator. Mindez a 60-as evek amator technikaja!!!
A fuzios reaktorhoz visszaterve azt hasznaljak ki, hogy a magneses terben
aramlo plazma jelentosen felhevul, s talan el lehet vele erni a fuzios
kuszobot. Raadasul a fuzio altal termelt energia egy resze rogton villamos
aram formajaban rendelkezesre all.
Az viszont teny, hogy a felszabadulo nagymennyisegu hot nem lehet hagyni
karbaveszni. Igy a V. Feri altal leirt alkalmazasban is kell alkalmazni egy
hagyomanyos turbinaval hajtott generatort, kulonben nincs meg a kello
hatasfok.

>> uton nem erheto el. Ez a sebesseget novelik meg megfelelo magneses
>> terrel ami tovabb gyorsitja az ionokat.
>Magneses terrel nem lehet ionokat gyorsitani. Egy toltott reszecskere
>magneses terben hato ero mindig meroleges a reszecske palyajara, csak
>elteriti, de sebesseget nem valtoztatja.

Elteriteni se egyszeru mindig: a TV-kepcsovek problemaja is sok evig ez
volt. A nehez ionok elteritesehez lenyegesen tobb energia kell, mint a
konnyu elektronokhoz. Regebbi kepcsovekben az elektronagyu ezert volt par
fokkal ferden beszerelve, s egy kulon ioncsapda magnes is a cso nyakara
teve. Ugyanis az elektronokat elterito magneses ter a csoben levo ionokra
alig hatott. (Hiaba, tokeletes vakuum nincs...)
Igy azok folyamatosan a kepcso kozepebe csapodva 'beegettek' volna azt.
Ki a fene akart volna olyan TV-t nezni, aminek a kozepen az emittalo reteg
lyukas? Kesobb aluminizalt csoveket alkalmaztak, ami megvedte az emittalo
reteget az ionok becsapodasatol. Manapsag pedig megujabb trukkoket agyaltak
ki. Ez azonban mar nem ide tartozik...

Udvozlettel:
           Norbi.