Van de Graaf generator?

[Valenta Ferenc]

Thus spake Kis Norbert:

> Szia Feri!

Hi!

>> Meg van sok ilyen. Ugyanezzel a nevvel szoktak illetni egy
>> vizcsepegtetos keszuleket ami szinten jo nagy feszultseget tud
>> eloallitani...
> 
> Irtam a level elejen, hogy igen sok ilyen masina van. A vizcsepegtetos
> keszulekedrol
> azonban eddig meg nem hallottam.... Esetleg van rola valami leirasod?

Egesz biztos, csak fel kene turnom a szobamat. Egyebkent egy kozismert
eszkoz, fizikakonyvekben emlitik, sot ugy emlekszem egyszer OKTV
harmadik fordulo kiserleti feladat volt egy ilyen vizsgalata.

> ;-))) Voltakeppen ezen masinak legtobbje a dorzselektromossag elven
> mukodik, inkabb
> ez a lenyeg. Az altalam leirt toltesmegoszto gep csak egy nagyobb aramu,

Ez nem... Most pontosan nem emlekszem de inkabb olyasmi a lenyege hogy
a kis feszultsegre feltoltott vizcsepp es a fold kozotti kapacitas
csokken ahogy a csepp tavolodik az elektrodtol, ezert a feszultsege
megno. (Mert a toltese kozben nem valtozik)
Az egesz egy trukkos pozitiv visszacsatolassal mukodik, a termelt
feszultseg megosztja a csepp tolteset, igy toltik fel.

> de valamivel kisebb
> feszultsegu valtozat. Egy alternativa, nem mas. Azert irtam rola, mert
> ehhez van epitesi leiras valamelyik osregi ezermester ujsagban. (Anno
> 1960-valamennyibol...) Az akkori fizika szertarak kiegeszito eszkozenek
> ajanlgattak.
> (A Van de Graaf-hoz is van, ha ahhoz jobban ragaszkodtok ;-) )

Van nekem is :)

>> Hirtelen manover - ionhajtomuvel? :) A hajtomu kb egy szunyog sulyat
>> tudja nyomni, de azt akar 1000 evig is, ez benne a poen. Szepen
>> lassan lehet vele modositani a palyat, korrigalni a hibakat, de
>> startolni vele vagy hirtelen iranyt valtoztatni nem lehet.
> Ez igaz. Ezert nem lett belole semmi... (Egy ket prototipustol
> eltekintve, amik erdekesek ugyan, de nem a jovo hajtomuveit jelentik az
> ember szallitotta
> raketakon. Marpedig a NASA ezzel is kiserletezett egy ideig. (Sot, az
> elobbiek
> kontosebe bujtatva (egyes kepviselok szerint...) fokent ezzel.)

Hat az emberszallito raketakon biztos nem. De egy naprendszerbol kiloni
szandekozott urszondan kivaloan megfelel. Evek alatt hatalmas
sebessegre lehet vele gyorsitani a szondat, a hajtoanyag joval kisebb
tomegu mint hagyomanyos raketak eseten, energiaforraskent pedig
megfelel a napenergia vagy a szokasos szondakon alkalmazott nuklearis
energiaforrasok.

>> Az ionhajtomu tokeletesen mukodik. Nem Tesla-trafoval...
> 
> Ez is igaz. Az elv jo, csak eppen toloerovel van baj. Ezt mar jo ideje
> mindenki tudja. Viszont ez nem jelenti azt, hogy gyakorlati haszna is
> lenne -ebben a formajaban-. Ezert akartak egyeb modon kombinalni a

De, eleg az a kis hajtoero. Az urszondak nem a delutani csucsforgalomban
manovereznek, akar evekre elore ki lehet szamolni a palyat, de kis
finomitasokra szukseg lehet - itt lep kepbe az ion-hajtomu.

> bolygok kozotti magneses eroterek hatasaval. Valami 'fazissort'
> emlegettek ezugyben. Esetleg valamelyikotok olvasott valami bovebbet
> errol? Az ionhajtomu hatasfokat sok nagysagrenddel megemelo effektus ez,
> ennyit mondtak rola par eve a TV-ben a NASA fejlesztoi mernokei. Ott
> lattam. Szinten

Nem hallottam rola.

> ott meseltek el, mekkora csatarozas zajlott a tamogatas ugyeben. Nos,
> ehhez kell a power, s ennek egyik komoly, _de nem egyetlen_ alternativaja
> a Tesla trafo. (Nehogy azt gondold, hogy ez a maniam...) Egy biztos:
> Oriasi energiaszukseglete van a dolognak, fokent ezen bukott meg.

Nem igazan... Ha jo hatasfokkal sikerul eloallitani es felgyorsitani az
ionokat, a problema meg van oldva. Ennek egyik lepese a megfelelo
gyorsitofeszultseg eloallitasa. A hatasfoka lenyegesen jobb lenne
a modszernek mint a hagyomanyos raketak, hiszen ha jol emlekszem ez
a kilepo anyag sebessegetol fugg, a felgyorsitott ionok pedig tobb
nagysagrenddel gyorsabbak akarmilyen gazsugarnal.
Ezert a lehetseges legnagyobb feszultseget kell alkalmazni...
(Termeszetesen egyenfeszultsegre van szukseg)
Egy tipikus, asztalon elfero (kb 30cm magas) Tesla-trafo feszultsege
50kV korul van, a hatasfoka nagyon rossz. (A meghajtoaramkor analog
disszipativ rendszeru) Egy mas elven mukodo aramkor toredek meretben,
joval nagyobb hatasfokkal lead akar 200kV-ot.

> Nem lattak ertelmet olyan kiserlet finanszirozasanak, ami eleve -a
> technika mai
> allasa szerint- meg idealisztikusnak tunik. Ezenkivul egyib problemak is
> adodtak vele. A naprendszerben megoldhato -elvileg-
> vele a gyorsitas, azonban a csillagkozi terben a gyors iranyvaltas,
> fekezes (pl. egy nem
> vart meteornal...) mar nehezebb dio. Mint irtad is. Ennyit tudok a

Olyan nincs hogy nem vart meteor :)
A vilagur ures, ha megsem azt jo elore szamitasba kell venni es
evekkel elotte megkezdeni a kitero manovert. Persze ez nem lehetseges
mindig, de nagyon kicsi az eselye hogy osszeutkozes kovetkezzen be.
(Egyetlen urexpedicional sem keszultek fel ellene, mert nem is nagyon
lehet. Ha jott volna egy meteor, az osszes urhajos odaveszett volna
egy pillanat alatt....)

> dologrol. Egyeb kerdessel a NASA-hoz forduljatok. :-) Lehetne meg ezen
> vitatkozni, de mi ertelme?

Okosabbak leszunk.

> Udvozlettel:
>            Norbi.

-- 
VF