Van de Graaf generator?

Kis Norbert norbi at kzs.hu
Tue Jun 15 09:38:22 CEST 1999


Szia Feri!

>> A Van de Graaf generator csak egy a sok kozul. Szinten toltesmegosztas
>> elven mukodik pl. Az un. influencia - gep. Ennél két muanyag lemezt
>> forgatnak egymassal szemben, esetleg az egyik all, a masik forog. (Ez a
>> ritkabb, mert pontosan ez lenne a lenyege, hogy fele fordulattal
>Meg van sok ilyen. Ugyanezzel a nevvel szoktak illetni egy vizcsepegtetos
>keszuleket ami szinten jo nagy feszultseget tud eloallitani...

Irtam a level elejen, hogy igen sok ilyen masina van. A vizcsepegtetos
keszulekedrol
azonban eddig meg nem hallottam.... Esetleg van rola valami leirasod? ;-)))
Voltakeppen ezen masinak legtobbje a dorzselektromossag elven mukodik,
inkabb
ez a lenyeg. Az altalam leirt toltesmegoszto gep csak egy nagyobb aramu, de
valamivel kisebb
feszultsegu valtozat. Egy alternativa, nem mas. Azert irtam rola, mert ehhez
van epitesi leiras valamelyik osregi ezermester ujsagban. (Anno
1960-valamennyibol...) Az akkori fizika szertarak kiegeszito eszkozenek
ajanlgattak.
(A Van de Graaf-hoz is van, ha ahhoz jobban ragaszkodtok ;-) )

>> energiatermelesre, hirtelen toltesvaltoztatasra ezek nem alkalmasak.
>> Ionhajtomuvek kiserleteihez valoban hasznaltak effeleket, azonban a
>> vilagurbe senki nem akart ilyeneket hasznalni. (Pl. egy hirtelen
>> manovernel mi tortenne...?) Erre a celra -mint korabban irtam- Tesla
>Hirtelen manover - ionhajtomuvel? :) A hajtomu kb egy szunyog sulyat
>tudja nyomni, de azt akar 1000 evig is, ez benne a poen. Szepen
>lassan lehet vele modositani a palyat, korrigalni a hibakat, de
>startolni vele vagy hirtelen iranyt valtoztatni nem lehet.
Ez igaz. Ezert nem lett belole semmi... (Egy ket prototipustol eltekintve,
amik erdekesek ugyan, de nem a jovo hajtomuveit jelentik az ember
szallitotta
raketakon. Marpedig a NASA ezzel is kiserletezett egy ideig. (Sot, az
elobbiek
kontosebe bujtatva (egyes kepviselok szerint...) fokent ezzel.)

>> trafcsikat akartak felhasznalni. - Tudomasom szerint a mai napig
>> sikertelenul... - (Persze, ha a fuzios eromuvek a mindennapokban is
>> elterjednek, mar mas lenne a helyzet!) Udvozlettel:
>Az ionhajtomu tokeletesen mukodik. Nem Tesla-trafoval...

Ez is igaz. Az elv jo, csak eppen toloerovel van baj. Ezt mar jo ideje
mindenki tudja. Viszont ez nem jelenti azt, hogy gyakorlati haszna is
lenne -ebben a formajaban-. Ezert akartak egyeb modon kombinalni
a bolygok kozotti magneses eroterek hatasaval. Valami 'fazissort' emlegettek
ezugyben. Esetleg valamelyikotok olvasott valami bovebbet errol?
Az ionhajtomu hatasfokat sok nagysagrenddel megemelo effektus ez, ennyit
mondtak rola par eve a TV-ben a NASA fejlesztoi mernokei. Ott lattam.
Szinten
ott meseltek el, mekkora csatarozas zajlott a tamogatas ugyeben.
Nos, ehhez kell a power, s ennek egyik komoly, _de nem egyetlen_
alternativaja
a Tesla trafo. (Nehogy azt gondold, hogy ez a maniam...)
Egy biztos: Oriasi energiaszukseglete van a dolognak, fokent ezen bukott
meg.
Nem lattak ertelmet olyan kiserlet finanszirozasanak, ami eleve -a technika
mai 
allasa szerint- meg idealisztikusnak tunik.
Ezenkivul egyib problemak is adodtak vele. A naprendszerben megoldhato
-elvileg-
vele a gyorsitas, azonban a csillagkozi terben a gyors iranyvaltas, fekezes
(pl. egy nem
vart meteornal...) mar nehezebb dio. Mint irtad is. 
Ennyit tudok a dologrol. Egyeb kerdessel a NASA-hoz forduljatok. :-)
Lehetne meg ezen vitatkozni, de mi ertelme?

Udvozlettel:
            Norbi.




More information about the Elektro mailing list