Inverter

[Valenta Ferenc]

Thus spake Kis Norbert:

> Sziasztok!

Hi!

> Lsd. Pl. Az eletrajzi adatok, feljegyzesek kozott. Sok konyv ir rola, de
> cimet ne kerj tolem. Tenyleg komoly irodalma van, de se erom, se idom
> nincs kolcsonkerni egy csomo, korabban olvasott konyvet, hogy
> kivadasszam. A WWW-n a zeropoint-on talan talalsz valami konkretabb
> adatot is rola. (key: Tesla, de par oracskad biztosan ramegy, mert tobb
> ezer link van ra.)

Erdekes, en egyetlen konyvemben sem talaltam semmilyen utalast
ilyesmire. Van itt kismillio fizika es fizikaval foglalkozo konyv,
de a semmi energiajaval mukodo kocsikrol es egyebekrol nem tesznek
emlitest. Tobbfazisu villanymotorokkal, radioval ilyesmivel foglal-
kozott, semmi termeszetfeletti dolgot nem talaltam.
Ha akarod en viszont irhatok olyan konyvcimeket amikben semmifele
utalas nincs ilyen csodakocsikra, pedig fejezetek szolnak Teslarol.

> Nem, LEVEGON KERESZTUL. A vezetekes dolog, az mas teszta. Ez
> radiohullammal ment.

Ebben mi volt akkor az erdekes? Hogy nem 'nagy teljesitmenyu energia'
volt az tuti, ropogosra sult volna a radiohullamoktol. Kis teljesitmenyt
nem kulonosebben erdekes radiohullamokkal tovabbitani, legalabb is ma.

> Valojaban ma is vannak effele tervek, a spektrumon pl. talalkozhattal is
> vele. A fold koruli palyara allitott, hatalmas napelemek energiajat
> mikrohullamu energiava (nem a viz rezgesi frekvenciajara hangolt
> mikrosutokkel :-))) konvertaljak valami spec. chippel. A lenyege az, hogy
> a napkollektorokra raintegralnak cellankent egy-egy elemi adot, ami egy
> kozponti gyujto parabola fokuszaba nez. A sok tizezer/millio pici ado
> energiaja -fazishelyes csatolassal- (ezzel szivnak most a mernokok)
> osszegzodik, s a foldi vevoantennaba tovabbitodik. Ott egy demodulator
> visszaalakitja villamos energiava. A lenyege a dolognak, hogy a legkor
> csillapitasa nelkul tobb energia veheto ki igy. Raadasul a nyalab

A jo fokuszalas erdekeben celszeru magas frekvenciaju radiohullamokat
hasznalni, az kevesbe szorodik. Sot, a legjobb maga a feny. Akkor eleg
csak tukroket tenni az urbe, es azok a foldon egy pontra tukrozik a
fenyt. A radiohullam jobban szorodik, de megvan az az elonye hogy
bizonyos frekvenciak viszonylag konnyen atjutnak az ionoszferan.
Egyebkent a ket elgondolas nem kulonbozik semmi masban...
A fazishelyessegrol erdemes egy kicsit elgondolkozni... Trivialis hogy
lehetetlen megoldani, illetve csak egyetlen ponton mukodne, es a
levego inhomogenitasai (pl egy felho) akkora kesleltetest okozhatnak
hogy a fazistolas elviselhetetlen lenne.
De talan nem is szukseges, eleg egy kicsit a foldon athelyezni az
antennat...

> atmeroje keskeny, igy a csillapitasok is erre a kicsi teruletre hatnak

Utolso mondatod teljesen ertelmetlen. A csillapitas merteke fuggetlen
a nyalab keresztmetszetetol. (Ameddig a levegot linearisnak tekintjuk..)

> csak. Tovabbi reszleteket nem tudok. Egy szoval Teslara visszaterve: a
> trafcsija tobbszaz mhz-en kemeny radiohullamokat sugarzott ki, amig
> nagyobb tavolsagra levo, antennara kapcsolt demodulator alakitott vissza
> emesztheto formatumra. Raadasul tesla a tomegkozlekedes ilyen formatumu
> atszervezesen is elmelkedett. - Korat jocskan meghaladva...

Tesla biztos nagyon ugyes volt, de ma mar az asztalodon elfer egy
szerkezet ami akar tobb tizezer MHz-en sugaroz ki kemeny radiohullamokat,
akar sok millioszor nagyobb teljesitmennyel mint Tesla cuccai.
Pl mikrosuto, radarok... GW teljesitmenyeknel sem jovunk zavarba, de
a semmibol meg soha sem keletkezett energia...

> Nem. Nagyfrekvencias terben, a levego atomjait megfelelo modon gerjesztve
> azok fenyt bocsajtanak ki. A levegoben kis koncentracioju nemesgaz is

Minek a nemesgaz? Barmilyen gazt lehet gerjeszteni, es ha mazlid van
lesznek a szinkepeben lathato vonalak, sorozatok is.

> megmutatott. Az egyik volt ez a sok kozul. Ket femkockat 1-2 meter
> tavolsagra elhelyezett, majd a koztuk levo levego fenyt kezdett el
> sugarozni. Eloszor halvanyan, majd egyre erosebben, majd nehany perc
> mulva az effektus megszunt. Hogy mi volt a kockakban, azt sokan szeretnek
> tudni. Azonban a mester senkinek se arulta el. A magam reszerol arra
> gondolok, hogy a szinfalak mogott egy tesla trafo mukodott, es a kockak
> voltakeppen annak energiajat alakitottak at vala- mive, ami a fenyt
> gerjesztette.

Ilyen lampak tudtommal leteznek ma is, hogy miert nem terjedtek el,
annak is biztos megvan az oka. A Tungsram is gyartja...
(Teljesen elektrodak nelkul, nagyfrekvencias gerjesztessel mukodnek.
Van olyan kenlampa ami egy par centis gomb, de egy egesz lakotelep
osszes lampajanak fenyevel vilagit... Es ezek tenyek, mukodo eszkozok)

> Igy igaz. 50...150 meteres szikrakat csinalt az eredeti. A NASA-nal
> ion-hajtomuvekkel kiserleteztek a 80-as evek elejen. Ekkor a DEDALOS-terv
> (urhajo mogott robbantgatott miniatur hidrogenbombak) alternativajakent
> merult fel ez a technika. A lenyege, hogy nehany gigavolt feszultseggel
> mar hasznalhato toloerot lehetne nyerni. (Reszleteket nemigen kozoltek,
> de a hazai sajto is beszamolt a dologrol. Aki nem hiszi: lsd. archivumok)
> Nos tesla trafcsikkal akartak eloallitani a feszejt hozza. Sajnos csufos
> kudarccal vegzodott a dolog. Impulzus uzemben se ment a jatek, pedig egy
> kis eromuvet is csinaltak hozza... (A legnagyobb iv 25 meteresre sikerult
> nekik, _amit stabilizalni tudtak_) Pedig ok tudosok voltak, nem
> penzhajhasz kapitalistak...

Ez megint csak tele van ellentmondassal... Reszecskek gyorsitasara
egyenfeszultseg kell, egy Van de Graaf generator pl, a Tesla-trafoval
csak gond lenne. (Hogy egyeniranyitod a nagyfrekvencias nagyfeszultsegu
aramot? Nem hinnem hogy az 1n4148 megfelelo lenne... :)
A stabil ivhez pedig megint csak nem jo az a trafo, ahhoz kis feszultseg
is eleg, de nagy aram kell hogy a felfele szallo plazma ne tudja
megszakitani a kisulest. Pl hegeszteshez eleg kb 40V de jo nagy aram kell.
A Tesla trafoval nem iveket hanem szikrakat lehet csinalni egyszeruen.
De ha mar arrol van szo hogy csinaljunk nagy Tesla-trafot, mi az
akadalya? A 6 tonnashoz ketszer annyi rez kell mint a 3 tonnashoz,
doktori viszont nem kell a megtervezesehez. A mukodesi elvet kb 3
egyszeru egyenlettel le lehet irni. Ha valamiert szukseg lenne ra,
tudnanak akkora trafot csinalni ami pl 500 meteres szikrat csinal,
efelol nincsen ketsegem.
Ma a Tesla-trafo epites puszta hobbi, a latvanyos szikrak miatt.
A neten van is Tesla-trafo oldal, latvanyos kepekkel.
A tudomany erdeklodesi koren - jelenleg - kivul esik.
Nem hinnem hogy letezne olyan eszkoz amit Tesla meg tudott epiteni de
ma keptelenek vagyunk ra. Lassan ott tartunk hogy magat Teslat is
eletre tudjuk kelteni, ha szukseg lenne ra... :)

> A nullponti energia -ha egyaltalan letezik- a ter alaprezgesenek az
> energiaja. Ha onnan elvonod, a ter alapenergiajanak szintjet csokkented
> azon a ponton. Azonban ne feledd: Eppen Te mondtad, hogy az
> energiamegmaradas torvenye minden korulmenyek kozott igaz. Akkor viszont
> nincs baj. A nullponti ter energiajat a hasznositas helyen vissza is
> forgatod! Globalisan tehat nem fog hianyozni semmi. Megint csak egy

Visszaforgatom? Ha ez az egesz ellentmond az energiamegmaradasnak,
akkor csak szep alom, ha nem akkor ebben az esetben mi az a zart
rendszer amelynek osszes energiaja allando? (Ugyanis nem minden
korulmenyek kozott hanem energetikailag zart rendszer eseten igaz
hogy az osszes energia mennyisege nem valtozik)
Honnan fog hianyozni az az energia amit ilyen modon kiveszek? Ha azt
mondod hogy a Neptunusz egyre lassabban fog korozni es belezuhan a
Napba, az elkepzelheto, az hogy semmi mas valtozas nem tortenik, nem.
Igy akkor kiveszek jo sok energiat es futok vele. Elobb-utobb az egesz
vilag elparolog? Vigyazz, nem csak az energiamegmaradasnak kell eleget
tennie egy orokmozgonak, masodfaju orokmozgot sem lehet epiteni.
(Pl nem lehet a tengerek kihutesevel energiat termelni stb..)

> vitatott kerdes, ami osszefugg ezzel: Sokan a dimenziok kozotti mozgast
> ugy kepzelik el, hogy a ter nullponti energiajat meghalado
> energiasuruseget hoznak letre egy ponton. Igy velik attorni _a szinten
> vita targyat kepezo_ falat. Ehhez azonban rengeteg energia kell. Van
> azonban egy masik alternativa is: A ter energiajat kell lecsokkenteni egy
> bizonyos ertek ala. Az eredmeny ugyanaz, csupan az elobbi folyamat
> energia nyelo, mig az utobbi energia termelo.

A 'dimeziok kozotti mozgas', 'ter energiaja' stb... a sci-fi irodalombol
ismert kifejezesek a legcsekelyebb tudomanyos megalapozas nelkul.
Soha senki sem tapasztalt ilyesmit semmilyen (kozvetett vagy kozvetlen)
modon, semmilyen jelenleg elfogadott elmeletbe, vilagkepbe nem illik
bele, innentol kezdve legalabb olyan ertelmes kerdes mint hogy letezik-e
Isten. Kivul esik a tudomany hataskoren...

> Miert? Az mivel erosebb, hogy 'gravitacio van', 'mindig csak vonz',
> 'magnesesseg van', ket polusa van. Elektromos eroter letezik, szinten ket
> polusa van. A 'magnesesseg az elektron elemi mozgasi indukciojabol' ered,
> voltakeppen egy egymenetes rovidrezart tekercs, amibemn aram cirkulal.
> Vagy a spinek elmelete mit magyaraz meg? Nem az igazi okot, csak a
> magasabb rendu okozatot.

Semmit sem magyaraz csak leir. Egy modell aminek a mukodeset ismerjuk,
szemben a valosaggal aminek a mukodeset nem ismerhetjuk, biztos meg
rengeteg ismeretlen jelenseg bujik meg, de ennek alapjan szamszeru
osszefuggeseket lehet felirni a mert mennyisegek kozott.

> Vagy: a CP-invariancia serti az anyagmegmaradas torvenyet, de nem serti
> az anyag es energia egyuttes megmaradasanak torvenyet? Vagy: Ket elemi

Mi a zart rendszer? Amit valasztasz. Kerdesedre a valasz ettol fugg...

> reszecske egy vagon reszecske keletkezik, plusz energia. Mindent
> osszevetve egyes _fizikusok_ (nem kuruzslok) szerint osszesen tobb, mint
> amennyibol kiindultunk? Visszaterve az eroterek problemajara. Szerinted
> van ra elfogadhato magyarazat, ami a terjedest, hatasmechanizmust valoban
> pontosan leirja, vagy csak egy jopar keplet, ami a bonyolultsag homalyaba
> odazza el a dolgokat? Szerintem ez meddo vita...

Ha ezt az egeszet meg kettovel szorzod akkor sem jon ki belole dimenzio-
atlepes vagy mi, meg ter alapenergiaja. :)
Csak az hogy van ami meg nem tiszta, illetve en nem ertem hogy mit
mondasz.

> Newtonra is mondtak, hogy torvenyei minden korulmenyek kozott igazak.
> Valojaban ha leegyszerusitjuk: egyik ember szava se szentiras. Ha ez igy

Ezt senki sem mondta. Maga Newton is tisztaban volt vele es pontosan
meghatarozta hogy milyen korulmenyek eseten ervenyesek torvenyei, ezt
csak a fenykozeli sebessegeknel kellett relativisztikus korrekciokkal
kiegesziteni. A Newton torvenyek tapasztalati torvenyek, a meresi
hiban belul pontosak de hogy azutan mi van senki sem tudja.

>> Arra akarsz celozni hogy az energia-maffia tette el oket lab alol?
>> Vagy a tudos maffia? Ha belegondolsz, belatod hogy mind a ket
>> feltetelezes teljesen logikatlan.
>> Lehet hogy agyonverte oket az aram, vagy a sajat csovenek Rontgen-
>> sugarzasaba pusztult bele. Lehet Edison es a General Electric intezte
>> el oket, ahogy ma szokas az uzleti surlodasokat...
> Nem. Akkoriban meg nem volt ilyen. Viszont emberi irigyseg, onzes az

De volt, ahogy Beka63 meg is irta.

> igen. Nem akarom megbantani a tudosokat, de ez az erzes egyik-masikuktol
> szinten nem volt idegen, ha vegignezzuk a tortenelmet. A szakmai

A tudosok olyan megszallottak, akik sajat eletuket es mindenuket
felaldozva a vilag megismeresere torekszenek. Nem az orokke tarto
energiaforrast keresik, hanem barmilyen apro kis nyomot ami talan
elvezeti oket egy ismeretlen teruletre ahol eredmenyt erhetnek el.
Egy kutatoban fel sem merul hogy eltitkolja kutatasai eredmenyet...
Azonnal rohan megirni valamilyen szaklapban. Barmilyen tudomanyos
fokozatra vagyo embernek x publikaciot es y hivatkozast kell felmutatnia...
Vannak akik megprobaljak elhitetni az emberekkel hogy a tudos-maffia
elhallgattatja azokat akik a kedvenc elmeletukbe bele nem illo dolgokat
fedeznek fel, stb... Foleg a szelhamosok, altudosok, akik ebbol jol
megelnek. Vigyazzatok hogy mit hisztek el!

>          Norbi.

-- 
VF