Inverter

[Kis Norbert]

Sziasztok!

>Olyan mint egy TV sorkimeno, csak nagyobb :)
Igy igaz, csak eppen a frekije valamivel magasabb, meg legmagos tekercse
van.

>> teny: Olyan elektromos autokkal jarkalt, amiknek nem volt hagyomanyos
>> ertelemben vett aramforrasa. A transzformatoranak segitsegevel
>Errol nem hallottam. Hol lehet utananezni?
Lsd. Pl. Az eletrajzi adatok, feljegyzesek kozott. Sok konyv ir rola,
de cimet ne kerj tolem. Tenyleg komoly irodalma van, de se erom, se idom
nincs kolcsonkerni egy csomo, korabban olvasott konyvet, hogy kivadasszam. A
WWW-n a zeropoint-on talan talalsz valami konkretabb adatot is rola. (key:
Tesla, de par oracskad biztosan ramegy, mert
tobb ezer link van ra.)

>> tobbszaz(!) meterre tovabbitott nagyteljesitmenyu energiat, a levego
>Vezeteken? Tesla javaslatara kezdtek megbaratkozni a valtakozo arammal,
>mert az fel-le transzformalhato es igy jobban szallithato.

Nem, LEVEGON KERESZTUL. A vezetekes dolog, az mas teszta. Ez radiohullammal
ment.
Valojaban ma is vannak effele tervek, a spektrumon pl. talalkozhattal is
vele. A fold koruli palyara allitott,
hatalmas napelemek energiajat mikrohullamu energiava (nem a viz rezgesi
frekvenciajara hangolt mikrosutokkel :-))) konvertaljak valami spec.
chippel. A lenyege az, hogy a napkollektorokra raintegralnak cellankent
egy-egy elemi adot, ami egy kozponti gyujto parabola fokuszaba nez.
A sok tizezer/millio pici ado energiaja -fazishelyes csatolassal-
(ezzel szivnak most a mernokok) osszegzodik, s a foldi vevoantennaba
tovabbitodik. Ott egy demodulator visszaalakitja villamos energiava.
A lenyege a dolognak, hogy a legkor csillapitasa nelkul tobb energia 
veheto ki igy. Raadasul a nyalab atmeroje keskeny, igy a csillapitasok
is erre a kicsi teruletre hatnak csak. Tovabbi reszleteket nem tudok.
Egy szoval Teslara visszaterve: a trafcsija tobbszaz mhz-en kemeny
radiohullamokat sugarzott ki, amig nagyobb tavolsagra levo, antennara 
kapcsolt demodulator alakitott vissza emesztheto formatumra.
Raadasul tesla a tomegkozlekedes ilyen formatumu atszervezesen is
elmelkedett. - Korat jocskan meghaladva...


>> atomjait kozvetlen gerjesztette vilagitasra, stb... Nem is ez a >>lenyeg,
>Ivet huzott, szikrazott?

Nem. Nagyfrekvencias terben, a levego atomjait megfelelo modon gerjesztve
azok fenyt bocsajtanak ki. A levegoben kis koncentracioju nemesgaz is van.
Lehet, hogy ezt hasznalta ki, vagy valami modon a Nit-
rogent gerjesztette. A mai napig nem tudjuk, hogyan csinalta.
Ami teny: Osszehivott egy sajtotajekoztatot, ahol Tesla tobb erdekes
kiserletet is megmutatott. Az egyik volt ez a sok kozul. Ket femkockat
1-2 meter tavolsagra elhelyezett, majd a koztuk levo levego fenyt kezdett el
sugarozni. Eloszor halvanyan, majd egyre erosebben, majd
nehany perc mulva az effektus megszunt. Hogy mi volt a kockakban,
azt sokan szeretnek tudni. Azonban a mester senkinek se arulta el.
A magam reszerol arra gondolok, hogy a szinfalak mogott egy tesla trafo
mukodott, es a kockak voltakeppen annak energiajat alakitottak at vala-
mive, ami a fenyt gerjesztette.

>> tesla trafot a mai napig nem sikerult epiteni a tudosoknak!!!
>Talan azert mert a tesla trafo egyetlen erdekessege az hogy rendkivul
>latvanyos. Szep szikrakat lehet vele csinalni, masra nem igen jo,
>ezert a 'tudosokat' nem erdekli. Valamikor lattam talan a Spektrum
>TV-ben hogy valahol messze az operencias tengeren is tul egy ember
>csinalt egy jo nagy Tesla-trafot, es mint latvanyossagot mutogatja.
>A nepek lecsengetik a belepot, es megcsodalhatjak a fejuk felett a
>tobb 10...100m-es sokmillio voltos szikrakat. Mint a villamlas...
>(Nem tudom mekkora volt Tesla eredeti trafoja, de ez valami 20
>tonnas, es _HIHETETLEN_ meretu szikrakat csinalt)

Igy igaz. 50...150 meteres szikrakat csinalt az eredeti. A NASA-nal
ion-hajtomuvekkel kiserleteztek a 80-as evek elejen. Ekkor a DEDALOS-terv
(urhajo mogott robbantgatott miniatur hidrogenbombak) alternativajakent
merult fel ez a technika. A lenyege, hogy nehany gigavolt feszultseggel mar
hasznalhato toloerot lehetne nyerni.
(Reszleteket nemigen kozoltek, de a hazai sajto is beszamolt a dologrol.
Aki nem hiszi: lsd. archivumok)
Nos tesla trafcsikkal akartak eloallitani a feszejt hozza. Sajnos csufos
kudarccal vegzodott a dolog. Impulzus uzemben se ment a jatek, pedig
egy kis eromuvet is csinaltak hozza... (A legnagyobb iv 25 meteresre
sikerult nekik, _amit stabilizalni tudtak_)
Pedig ok tudosok voltak, nem penzhajhasz kapitalistak...

>> Ma nullponti energia neven hivjuk, o a terbol kinyert, vagy vakuum
>> energia neven illette energiaforrasat. (Maig nem bizonyitott a
>>letezese,
>> de nem is cafolhato!)
>Talan ugyanigy alltak ertetlenul elodeink mas energiak felfedezesekor.
>Akar azt is gondolhattak volna hogy pl egy elem soha sem fogy ki,
>egy radioaktiv anyag soha sem fogy el, stb...
>Amikor egy uj jelenseget felfedeztek, felmerult a lehetosege hogy
>az uj elven orokmozgot keszitsenek.
>De mindig kiderult hogy az ingyen kapott energia valahol valakinek
>hianyozni fog, es vegul is nem ingyen volt.
>Szerintem ez most sem lesz mashogy...
Ez igaz, nem is allitottam az ellenkezojet. Az, hogy nehany orokmozgo
kezdemeny hasonlo elvekkel probalkozott, az nem jelenti azt, hogy orokmozgot
lehet epiteni.
A nullponti energia -ha egyaltalan letezik- a ter alaprezgesenek az
energiaja. Ha onnan elvonod, a ter alapenergiajanak szintjet csokkented azon
a ponton. Azonban ne feledd: Eppen Te mondtad, hogy az energiamegmaradas
torvenye minden korulmenyek kozott igaz. Akkor viszont nincs baj. A
nullponti ter energiajat a hasznositas helyen vissza is forgatod! Globalisan
tehat nem fog hianyozni semmi.
Megint csak egy vitatott kerdes, ami osszefugg ezzel:
Sokan a dimenziok kozotti mozgast ugy kepzelik el, hogy a ter nullponti
energiajat meghalado energiasuruseget hoznak letre egy ponton. Igy velik
attorni _a szinten vita targyat kepezo_ falat. Ehhez azonban rengeteg
energia kell. Van azonban egy masik alternativa is: A ter energiajat kell
lecsokkenteni egy bizonyos ertek ala. Az eredmeny ugyanaz, csupan
az elobbi folyamat energia nyelo, mig az utobbi energia termelo.

>> elunk, 'g-holografikus' ternek nevezik. Azaz, voltakeppen egy olyan
>> hologramm, ami ebbol az extra nagy frekvenciaju elektromagneses terbol
>Ez eleg gyenge :)
Miert? Az mivel erosebb, hogy 'gravitacio van', 'mindig csak vonz',
'magnesesseg van', ket polusa van. Elektromos eroter letezik, szinten ket
polusa van. A 'magnesesseg az elektron elemi mozgasi indukciojabol' ered,
voltakeppen egy egymenetes rovidrezart tekercs, amibemn aram cirkulal. Vagy
a spinek elmelete mit magyaraz meg? Nem az igazi okot, csak a magasabb rendu
okozatot.
Vagy: a CP-invariancia serti az anyagmegmaradas torvenyet, de nem serti
az anyag es energia egyuttes megmaradasanak torvenyet? Vagy: Ket elemi
reszecske egy vagon reszecske keletkezik, plusz energia. Mindent osszevetve
egyes _fizikusok_ (nem kuruzslok) szerint osszesen tobb, mint amennyibol
kiindultunk? Visszaterve az eroterek problemajara. Szerinted van ra
elfogadhato magyarazat, ami a terjedest, hatasmechanizmust valoban pontosan
leirja, vagy csak egy jopar keplet, ami a bonyolultsag homalyaba odazza el a
dolgokat? Szerintem ez meddo vita...

>> keletkezik. Ez a magneses monopolus helye. Innen lehet kicsatolni az
>> energiat. A cso alja (fold) a masik polusa az aramforrasnak. Ha a
>Es meg sok erdekes dolgot sikerult eloideznem, de az energiamegmaradast
>nem sikerult kicseleznem.. Sot azt sem hiszem hogy valoban letezo
>magneses monopolus kepzodik ilyenkor. Az mar a Maxwell-torvenyek >szerint
>sem lehetseges... Az iv kilyukadasa szerintem magyarazhato a pozitiv
>es negativ ionok kulonbozo sebessegevel stb... (Ez okozza hogy a 

Newtonra is mondtak, hogy torvenyei minden korulmenyek kozott igazak.
Valojaban ha leegyszerusitjuk: egyik ember szava se szentiras. Ha ez 
igy lenne, a foldet meg mindig laposnak hinnenk. A tapasztalat elott meg
kell mindig hajolni, s kello alazattal nezni fel ra. A termeszettudomanyok
altalaban a megfigyelt dolgokat ontik keretekbe, s probaljak ertelmezni.
Addig nem volt relativitaselmelet, ameddig nem
probaltak bizonyitani az eter-elvet, amit 100-eve meg sokan elfogadott
dolognak tartottak. Michelson es Morley ota azonban megvaltoztak a dolgok.
Most az eter-elv a tabu. (joggal...)

>Sajnos a villanyszamlat tovabbra is fizetnunk kell...
Ez igaz. Viszont a jovobe nem lat senki. Valamilyen szamlat mindig fizetnunk
kell. Ki fogjak talalni mindig, hogy milyet, megha az aramot
a terbol nyerjuk, akkor is.

>Arra akarsz celozni hogy az energia-maffia tette el oket lab alol?
>Vagy a tudos maffia? Ha belegondolsz, belatod hogy mind a ket
>feltetelezes teljesen logikatlan.
>Lehet hogy agyonverte oket az aram, vagy a sajat csovenek Rontgen-
>sugarzasaba pusztult bele. Lehet Edison es a General Electric intezte
>el oket, ahogy ma szokas az uzleti surlodasokat...
Nem. Akkoriban meg nem volt ilyen. Viszont emberi irigyseg, onzes az
igen. Nem akarom megbantani a tudosokat, de ez az erzes egyik-masikuktol
szinten nem volt idegen, ha vegignezzuk a tortenelmet.
A szakmai feltekenyseg megvitatasa azonban vegleg nem ezen lista anyaga,
akarcsak a parajelensegek temekore sem.
Mielott meg valaki ramsutne, hogy para-manias vagyok, kijelentem, hogy ez
nem igaz. Nem fogadok el minden hiradast, amit fellebbentenek, nem epitek
dimenziokapukat, nem hajlitok kanalakat, meg vasalokat se aggatok magamra.
Egyszeruen erdeklodom a dolgok irant, es nyitott vagyok az erdekessegekre.
Lattam mar magam is par furcsasagot, s probalom is ezeket megmagyarazni
szereny kepessegeim szerint. (Nem vagyok tudos, csak egy atlagember)
Ugy velem ez a vita nem dontheto el se papiron, se levelben, valoban nincs
ertelme folytatni, sot egyaltalan idot pazarolni ra.
Az elet fogja megadni a valaszt erre a kerdesre is. Se nem tagadom, se
nem hiszem, hogy ez a dolog letezik. Egyszeru laikuskent probalom az
esemenyeket kovetni.
Amennyiben barkinek kedve van vitatkozni errol, ugy kerem, a lista keretein
kivul, maganban tegyuk meg ezt, megkimelve masok idegeit.
Bocs a tobbiektol, tobb level e temaban -igerem- nem lesz.
Udvozlettel:
          Norbi.