Hegesztotrafo

[Hidvegi Jozsef]

Hali,

Nem feltetlenul leirasbol kell kiindulni.
Amit csinalni szeretnel, annak a leglenyegesebb kiindulon anyaga talan a vas.
Amid van, arra kell (lehet) tervezni. Amit akarsz, az egy jo nagy darab
allatka lesz, affele emberes. :-)

Meretezeshez alapelvek: Ket oszlop van, tehat a vas egy keret. Mindketton van
ket komplett primer, es csak az egyiken van szekunder. A legkisebb aramot az
szabja meg, hogy ha csak a masik oldali primer uzemel egyedul, akkor a vasnak
a levego fele milyen szorasi kepe van. Valahogy ugy mukodik, mint egy legmagos
fojto. Megkozelitoleg szamolhato.

A nagyobb aramokat ugy tudod elocsalni anelkul, hogy csokkenne az uresjarasi
fesz, hogy ugyanannyi menetet veszel ki a masik oszlopbeli primerbol, mint
amennyit bekotsz az 1-esbol. Ha mar csak az 1-es primer van a halozaton, akkor
a legjobb a csatolas a primer-szekunder kozott, ekkor lesz a max aram.
Viszonylag kis trafoval is ki lehet csalni akar 200A-t is, de leeg, mint a
rongy.

(Termeszetesen csinalhatsz olyan menetszam megosztast, hogy nagyobb aramhoz
nagyobb uresjarasi feszko tartozzon.)

Termikusan: ha termeszetes legutes lesz (venti nincs), akkor ne legyen
10W/dm2-nel nagyobb a tekercsek feluleti hoterhelese, ami j^2*ro*v*k-val
szamolhato (j=aramsuruseg A/mm2, ro(meleg)=2e-5 ohm*mm, v a tekercs
vastagsaga, ha feltetelezzuk, hogy csak kifele megy ho, k a kitoltesi tenyezo,
ezekkel az adatokkal W/mm2-ben kapod a hoterhelest.
Ha megosztod a primert-szekunder teret, es legaramlasi rest hagysz koztuk,
akkor lenyegesen javulnak a termikus viszonyok, de picit romlik a csatolas.
Aztan lehet - inkabb fazonhuzalbol - olyan szekundert is csinalni, hogy resek
vannak a menetek kozott, az egesznek igy lenyegesen nagyobb lesz a felulete,
es a csatolas kevesse romlik.

Egyeniranyitot erdemes tenni ra, ha kimeno fojtot (es nem kondit) is teszel
ra, mert sokkal-sokkal szebben lehet vele hegeszteni. (Nekem is igy mukodik a
mai napig is a meg egyetemista koromban osszetakolt hegesztotrafo :-) ).

Alu hegesztes:
1. vannak alu bevontelektrodak, ezeket ezzel az utobbival le lehet szepen
olvasztani.
2. fogyoelektrodas, amikor a huzalelotolo nyomja ki a drotot argon vedogaz
alatt, az egy sokkal razosabb tema. Ahhoz feszultseggeneratoros jellegu (un.
lapos jelleggorbeju) gep kell, es itt a kimeno fojtonak igen lenyeges
technologiai szerepe van. Ha ez nincs, frocskol, mint az allat, ha tul nagy,
akkor meg odaragad, durva, nagy cseppekben olvad le. Az elotolasi sebessegnek
es a feszultsegnek szuk tartomanyu osszhangja kell.
3. AWI, ez a legkenyesebb, ez valtoarammal megy (aramgeneratoros gep kell), le
kell valasztani az egyenaramot kondival vagy elektronikaval, nagyfrekis
begyujtast igenyel minden felperiodusban....biztosan nem erre akartal
rakerdezni.

Kellemes gyurodest a jo kis lakatosmunkahoz.

hjozsi

>Nincs veletlenul valakinek egy hegesztotrafo leirasa? Nekem van egy regi,
>1968-as ezermester ujsagbol, de ez csak 2.5-es palcaval megy, 80A-es.
>Nekem olyan trafo leirasa kellene, amivel lehet 4-es palcaval is hegeszteni,
>es mondjuk kapcsoloval szabalyozni 4-5 fokozatban, hogy mikor mekkora
>fesz/aram menjen ki. Ja, es szerintetek erdemes egyeniranyitani a
>feszultseget? Esetleg kell ra kondi vagy ugy nem mukodik? Ha
>egyeniranyitom a feszt akor lehet vele aluminiumot meg savallo anyagot is
>hegeszteni? (vedogazzal)
>
>Koszi, Gyozo