huto

[Kis Norbert]

Szia!

>Par napja volt szo egy bugyogos hutorol. Lattam regebben >en is ilyesmiket,
de sose tudtam igazan hogyan mukodik, >esetleg valaki par
>szoban kifejthetne. Egyebkent hol lehetene utananezni? 
Nos, nem tul sokat tudok ebben segiteni, de azt a keveset megprobalom
osszefoglalni.

Az adszorpcios fridzsiderekben nem hasznalnak kompresszort, hanem a
keringest gravitacios modon erik el. Maga az elv azonos a kompresszoros
hutokkel, a tagulo
gaz hot von el a kornyezetetol.

Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat kompresszor nelkul letrejojjon, igen
specialis felteteleket kell biztositani. A hutogaz helyett folyadekgozt
alkalmaznak, igy nem kell az osszenyomashoz szukseges hatalmas energia.
Amint mar irtam, ammonia plusz egyeb segedanyagok kevereket szoktak
hasznalni. A segedanyag a hatasfokot javitja, anelkul nem sokat er a dolog.
A lenyeg, hogy az ammonia vizben valo elnyelesen, illetve abbol valo
felszabadulasan alapul a mukodes.

Alol a gepben van egy viszonylag combos (300...1500W-os) teljesitmenyu
futoszal, illetve egyes tipusoknal gazego.
Az itt beadott hovel a folyadekot elparologtatjak, (marmint a vizes
ammoniabol fokent az ammoniat) ami a hutoterben levo 'radiatoron' (bocs, nem
tudom a szaknevet, elparologtatot meg megse irhattam) athalad. 
(Ha 'bugyog', akkor a viz is forrhat, mivel az elszokott ammonia hianyaban a
korfolyamat nem mukodik.)
Ennek kimeneten egy jo kis csokigyo van, ahol a goz cseppfolyosodik, s
osszegyulik egy zart edenykeben. Ennek a feneken egy vekony, kicsi cso, ez
megy a futotesthez, es zarja a kort. Szelepet, vagy barmi egyeb mozgo
alkatreszt a gep tudomasom szerint nem tartalmaz. A rendszer kulonbozo
pontjain a nyomasviszonyok elterok, ez egyreszt a gravitacioval egyutt
biztositja a korforgast, masreszt pedig a 'radiatorban' kitagulo goz hot
vesz fel a kornyezetbol, letrehozva a hutohatast. A lecsapodashoz is kell
ho, ez szinten huti a rendszert. Bonyolult folyamat, a ket hatas egyutt
dolgozik.
A folyamat iranyat alkalmazott fojtasokkal (inkabb nevezzuk kisebb nagyobb
atmeroju csoveknek :-) ) biztositjak.

Maga az elv zsenialis. Hogy miert nem terjedt el, ennek tobb oka van.
Egyreszt a goz-cseppfolyos atmeneti allapot nem tesz lehetove szeles
mukodesi homerseklettartomanyt, igy eleg megbizhatatlan a masina. Gondolj a
lakasban uralkodo hoviszonyok valtozasara telen, nyaron.
Masreszt a gozkepzo folyadek eleg agrassziv, igy a megfelelo mechanika
elkeszitese draga, es nehezkes. A pengeelen valo egyensulyozassal a
berendezes szinte egyedi modon gyarthato, ket egyforma gep nincs.
A hoelvonas sebessege eleg alacsony, igy melegebb etelt a hutobe helyezve
hamarabb leolvad minden, mintsem a kaja lehulne. Gyakorlatilag ekkor inkabb
a hutoter hokapacitasa a mervado, mivel a meleg a lecsapodast kesleltetheti.
Az is megeshet, hogy a futoszal folyadek nelkul marad, s az egesz masina
felforr emiatt. (Ezert adnak vizet a hutoanyaghoz, illetve ebben nyelodik el
az ammonia)
A karbantartas, javitas nehezkes, illetve szinte teljesen lehetetlen. (Az
egyedi folyadekadagot, osszetetelt, csovek helyzetet egyszerre kell
valtoztatgatni.)
S akkor meg nem beszeltunk a legnagyobb gondrol, a az alacsony hatasfokrol.
A hutok hatasfoka amugy se tul magas, ez azonban nyagsagrenddel kevesebbet
tud. Gondolj arra, hogy egy kompresszoros hutoben a gaz-cseppfolyos allapot
mennyivel nagyobb tartomanyt fog at, mennyivel tobb hot lehet szivattyuzni
ezzel. A motort meginditva a folyamat rogton, teljes intenzitassal elindul,
kikapcsolva pedig igen hamar leall, igen kicsi a lustasaga. Ezzel szemben
egy adszorpcios masina...
A rossz hatasfok miatt tetemes ho keletkezik a lakasban, ami nyaron eleg
kellemetlen lehet, illetve ez a meleg lakas termeszetesen a gep ellen
dolgozik, hiszen a lecsapato csovek melegebbek lesznek.

Hutogepes idoszakom alatt tobbszor hoztak be javitani hozzank ilyen
masinakat. Azt tudom, hogy az oreg szakik kerdese mindig az volt, hogy
kompresszoros e a masina. Ha nem, akkor eleve nem vallaltak el. Egyetlen
mukso volt a varosban, aki elvallalta a javitast, de az is csak hobbybol
csinalta. Azota sajnos mar nem el.
Az teny, hogy egy motoros rendszert sokkal egyszerubb megcsinalni,
meretezni, karbantartani. Tablazatbol ki lehet nezni az adott homerseklethez
tartozo gazt, illetve a hozza szukseges parolgasi hoket. Ebbol ki lehet
szamolni a nyomasviszonyokat, valasztani kompresszort. Bar a szallitasi
kapacitasok pontos meretezese azert megerne egy miset... Ki lehet szamolni a
fojtasok erteket, a szukseges hutoanyag-mennyiseget stb.
Azert ne hidd, hogy ez egyszeru. Tudom, hogy annak idejen, amikor italhuto
automatakat gyartottunk, a fonokok, illetve az oreg szakik osszedugtak a
fejuket, es mindenki kiszamolt valamit. Ezutan megcsinaltuk a prototipust.
Persze, hogy nem mukodott rendesen. Ezutan jott a dekazgatas: ennyi gaz,
annyi gaz, stb. Jo, de meg mindig nem az igazi... Akkor jott a fojtasok
varialasa. Ennyi centi kapillaris, majd annyi. Egyre jobb, de ez meg mindig
keves. Vegul az osszekoto csovek hosszat, alakjat is varialni kezdtek.
Amikor beallt a legjobbra, akkor vissza a dolog elejere, megint johet a
fojtas, illetve a gazmennyiseg... Ez igy ment kerek fel evig! Ekkor mar a
hu"to"do'm csokigyojat is megvaltoztattak, a do'mokat osszekoto csoveket
szinten, a kondenzatorok meretet pedig megint.
Nos, a fel ev utan beallt a rendszer, marcsak gyartani kellett. Az viszont
nagyon halados volt. A teljes fejlesztes egyebkent tobb, mint egy evig
tartott, mivel mas dolgok is voltak a gepben, s a fejleszto garda mindossze
ot fobol allt.
Most mindezt kepzeld el egy adszorpcios gepnel! Itt kisebbek a turesek,
jobban ki van elezve minden, mert a hatasfok igen erzekeny mindenre.
Gondolom egy jo nagy gyarban is rament a fejlesztogarda fel esztendeje, mire
belottek mindent. Valoszinuleg az adott tipusra igen preciz leirasok voltak,
illetve osszetetelek is.
Ezt hazilag nehezen lehet produkalni, illetve igen sok ido, s elszantsag
kell mindehhez. 
Nem surun beszelek le valakit itt a listan a terve megvalositasarol, de
ezegyszer inkabb ezt teszem. Hidd el, ez egy ingovanyos terulet.

>Meretezes, hatasfok, stb?

Ebben nem tudok segiteni. Annak idejen rakerdeztem par idosebb szakira,
nincs -e valami hasznalhato irodalmuk ehhez. Senki nem tudott segiteni.
Nincs elterjedve, igy az irodalma is gyenge, ha van egyaltalan.
A technika kiadonak volt regebben egy 'Kis hutogepek..',
valamint egy haztartasi hutogepek javitasa. Cimu kiadvanya. Ha jol remlik,
2-3 oldalon ebben foglalkoztak valamicsket a temaval. Keplet, meretezes
persze sehol.

Egyebkent ket alkalmazasra valoban fel lehetne hasznalni az effele gepeket,
ha valaki tovabb tudna fejleszteni oket. Az egyik az autok
legkondicionalasa, ugyanis a hulladek motorhovel ingyen lehetne huteni az
utasteret.
Persze a szabalyozas, ki/be kapcsolas azert felvet nehany
technikai problemat, de ezek megoldhatok.
Kar, hogy a mozgo, billego auto megneheziti a helyzetet, illetve a
tekintelyes helyigenyu, tomegu csorendszert is tenni kell valahova. Talan ez
is megoldhato lenne.

A masik erdekes terulet a gazzal valo mukodtetes ott, ahol nincs, vagy keves
az aram. (Egy palack gaz tovabb tart, mint egy kis aksi, s itt esetleg
gazdasagosabb is.
Mindent osszevetve specialis helyeken esetleg jol johet meg ez a kisse
elfeledett technika. :-)
Azonban mint irtam mar: ez komoly munka, s 'csak ugy' nem erdemes nekiallni.
Evekig is eltarthat, vagyonokba kerulhet, es nem biztos, hogy tokeletes lesz
a vegeredmeny.
Ha megis nekiallsz, akkor sok sikert kivanok, s varjuk a beszamolot a
kiserletekrol. 

Udvozlettel:
		Norbi.