From jhidvegi at alarmix.net Thu Nov 16 21:45:23 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Thu, 16 Nov 1995 21:45:23 +0100 Subject: Mikrohullamu suto Message-ID: <01bab464$73b23ca0$LocalHost@jocco> >A lorenz erot hasznalva, magneses terben korpalyara kenyszeriti az >elektronokat. A korpalya bizonyos pontjan kicsatoljak a jelet. Az eredo >frekvencia fugg a gerjeszes merteketol, es az elektronok sebessegetol. >Tobb elemi rezonator van fazishelyesen osszekapcsolva. Nna ez mar valami, ha nem is ertem pontosan. (El is kuldtek tobben, hogy itt-ott olvassam el. :-) ) Szoval mit lehet kicsatolni, es hogyan? Azt tudom, hogy lehet elektronokat korpalyara kenyszeriteni. Ez van a monitorban is. >Ugyanezt meg lehet fennyel is csinalni, ez a szabadelektron lezer. Olyan >40% koruli hatasfoku, tankokra szerelik ujabban raketak ropteben valoo >lelovesere. Azert is jo, mert hangolhato a milyen szinu legyen. Fennyel? Korpalyara magneses terrel? Nna itt elvesztem. Nem baj, idovel utana fogok nezni. Raketa leloves...nem semmi feny lehet ez! >udv >Csaba hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Thu Nov 16 21:48:05 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Thu, 16 Nov 1995 21:48:05 +0100 Subject: Mikrohullamu suto Message-ID: <01bab464$d40c11c0$LocalHost@jocco> >Megnezni: >http://www.bobblick.com/bob/projects/index.html >Convert microwave oven to 2.45GHz CW Amateur Radio transceiver > >Udv Tibi Nem lenni otlet rossz, csak nem erteni angol :-( hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Fri Nov 17 09:50:55 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Fri, 17 Nov 1995 09:50:55 +0100 Subject: tekercsek Message-ID: <01bab4c9$ceb4ede0$LocalHost@jocco> >Egy antennaerositohoz kellene ket tekercs, egy 10nH es egy >390nH erteku. Nem tud valaki olyan kepletet, tablazatot, ami >alapjan ezt le lehetne gyartani? A 10 nH mennyi lehet? 1cm drot? :) Egyik alapkeplet: szolenoid (aranylag hosszu tekercs az atmerojehez kepest) L=N^2 * munull *A/l N a menetszam, munull=1,256E-6 (Vs/Am) A a tekercs keresztmetszete m2-ben (!!) l atekercs hossza Szerintem ebbol kiindulva mar csak hangolni kell, a nagysagrendet biztosan sikerul eltalalni. Persze ha pH-ket akarsz csinalni, akkor a sima derot induktivitasat is tudni kell szamolni. :-) hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Fri Nov 17 10:06:44 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Fri, 17 Nov 1995 10:06:44 +0100 Subject: porszivo Message-ID: <01bab4cc$04d1db20$LocalHost@jocco> >Nem tudja valaki, hogy hol, es mennyiert lehetne kozponti porszivo >kialakitasahoz cuccokat venni? Fali csatlakozok, csovek stb. >Udv:Fakla Gyula Szia, Ha jofajta infoid keletkeznek, ne tartsd magadban! A csovek a falban - szvsz - sima pvc lefolyocsovek lehetnek, csak jol legyenek megvalasztva a meretek, szepek legyenek az ivek, simak legyenek belulrol a csatlakozasok (nem szorosre hagyot peremek) stb. Valami olyan megoldasban erdemes gondolkodni, hogy a kiment por valahogy vizzel el legyen keverve, es a lefolyoba tavozzon. Nem art, ha van a rendszerben zoknivisszanyero szerkezet. :-) Baromi draga rendszer tud lenni, de szerintem csak 3 specialitas van benne: - a fali csatlakozok, amik esetleg meg az inditashoz szukseges kontaktusokat is tartalmazzak, de ez nem feltetlenul kell szerintem, - az a porszivocso+csatlakozo + mindenfele fejek, amiket ehhez hasznalni szeretne az ember. - az a szerkezet, ami belekeveri a port a vizbe. A szivast - ha van picit tobb hely - egy joval csondesebb, aszinkron motorral meghajtott ipari elszivo ventillatorral csinalnam meg, ha nekem kellene. Vagy igy szoktak? A kommutatoros motor joval gyorsabb, de rohadt zajos, es sokkal rovidebb elettartamu. Lattam egyebkent egyszer egy olyan porszivot, ami egy nagyon otletes modon keverte bele a port a vizbe. Vedett dolog, de nem lehet egy nagy ugy lekoppintani, csak nem szabad forgalmazni. Tenyleg a levego kijaraton semmi por nem ment ki. Az odaszoritott feher rongy tok tiszta maradt. hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Fri Nov 17 11:54:46 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Fri, 17 Nov 1995 11:54:46 +0100 Subject: magnetron Message-ID: <01bab4db$1bf3a5e0$LocalHost@jocco> Hi, Osszekerestem az itthon fellelheto osszes muszaki konyvet, egyetemi tankonyvet, mindent, es semelyikben nem talaltam meg csak utalast sem a magnetronra. Most konyvtarba nincs idom elmenni, de valahogy piszkosul erdekel a pontos mukodese. Legalabb valaki azt irja le, hogy nez ki pontosan belulrol egy ilyen cucc, ha volt mar szetbombazott darab a kezeben! Az eddigi kvalitativ leirasok alapjan meg mukedvelo szinten sem sikerult megertenem a mukodeset. Annyit latok csak vilagosan, hogy magneses terben korbe keringenek elekronok, feltehetoen vakumban, es kell lennie valami futott katodnak, aminek a kornyezetebol az emittalt elektronok valami nagyfesz impulzusok hatasara szabadulnak ki. Hol van a katod es az anod? Milyen uregek elott rongyolnak el ezek az elektronok? Hogy jon letre emiatt az a 2,4 GHz koruli hullam? Hogy (hol) jut ki abbol a terbol? Az eszkoznek eleg jo a hatasfoka, es ezt sem ertem, hogy megy bele az elektronok energiaja a hullamba ilyen jo hatasfokkal? Miert nem az anodot futi? Gondolom eleg nagy aram van a feszhez kepest. Mekkora feszultseggel van megtaplalva? Azt tudom, hogy szorotrafoval hajtjak meg, tehat zarlatot is tur a trafo. Azaz ebbol el tudom kepzelni, hogy egy gyakran kisutott kondira kell a trafo-egyeniranyito resznek dolgoznia. Innen mar jobban el tudom kepzelni, valami csotapvonalnak hivjak, vagy minek azt a szogletes csovet, aminek a belsejeben haladnak a hullamok, majd egy nyilason beszabadulnak a mikro kajaterebe, ahol osszevissza verodnek. Gondolom a bejarat szinte korsugarzonak szamit. hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Fri Nov 17 12:21:57 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Fri, 17 Nov 1995 12:21:57 +0100 Subject: porszivo Message-ID: <01bab4de$e85f2980$LocalHost@jocco> >Ez eddig ok, sima 40es v. 50-es pvc lefolyocso jo. Pedig azt hittem, hogy ebbe bele fogsz kotni. :) Orulok az egyetertesnek! En mar neki is fogtam a parocskam kishaza felujitasanal, hajlitottam szepre pvc csoveket, de a szemet komuves felbetonozta az aljzatot ugy, hogy mar nem lehetett elhelyezni. Azt hittem, beleverem a betonba. >A sima meglevo poszivot tennem le a pincebe. Ott aztan ugy kavarja >a kifujt levegot ahogy akarja. Mert ez az egy sarkalatos pont van, >meg igy a kimeneti mikroszuro sem kritikus. :-(( kar. Ugyanis ez a por-vizbegyomoszolese pont azert jo, mert vegig megmarad a porszivo szivonyomasa - ellentetben a szuros megoldasokkal, ahol folyamatosan romlik a helyzet a szuro eltomodesevel. Meg az a megoldas is jo lehet, hogy egy nagyobb edenyben folfele bugyborekol a beszivott levego, ott a vizben kimosodik a por, majd valami modon gondoskodni kell a csepplevalasztasrol. Nem lehet nagy ugy, de az eredeti porszivo nem birna, mert ott a motoron megy at a levego. >Pontosan a fali csati lenne a lenyeg. Bar egyszeruen meg lehet oldani >ugy, hogy levakdugozom, amikor kihuzom a porszivocsovet. De ez igy >nem valami elegans megoldas. Gyari rendszerek 300Khuf, es ettol felfele. De ha van gyarto, akkor nem hinnem, hogy ne lehetne kapni kulon ilyen fali csatlakozokat. Vagy arukapcsolas van, es csak annak adnak, aki berendezest is vesz??!! >Hat a zaj nagy reszet az aramlo levego termeli. Kocsiban is pl. ha >kiszereld a futomotort akkor szep csendben uzemel, bent meg eleg >hangos meg egy bmw-ben is. Igen, de a zaj nagyreszt attol van, hogy egy viszonylag kicsi turbinat proget a motor iszonyu fordulatszammal. Ezzel szemben egy nagymeretu, de lassabban forgo axialis ventillator egeszen csondes tud lenni. Masreszt ez a rendszer - ugyes csovezetes eseten - lehetove teszi, hogy egyszerre tobb helyen is hasznaljak a rendszert. Ez a ventillatorfajta szereti, ha lefojtjak, csokken a teljesitmenyfelvetele. >Van szaraz kiviteluben is ilyen, haromszoros papirszuro + elektro >sztatikus szuro + kimeneti mikroszuro. Mikrokontrolleres tirisztoros >vezerles. De ez 200kHuf es a csillagos eg. Es meg zajos is. Nemnem! Ez hagyomanyos szuros megoldas, tehat nem tud folyamatos uzemben dolgozni. Amit en lattam, az csak egy kup alaku turbinakerek, nagyjabol radialisan allo keskeny lapatokkal, es mindez egyutt forgott a motorral. Picit belelogott a vizbe. A forgas miatt a lapatok erosen kifele nyomjak a vizet, tehat az erosen ataramlo levego ellenere nem tud viz bejutni a turbinakereken belulre (a vege zart). De baromira keveri a vizet, es a beszivott port beledolgozza. Amit lattam, abban egy kis vizet kellett - adott szintig - betolteni. De meg lehetne oldani, hogy a szintet megtartva folyamatosan aramoljon a viz, menjen a szennyviz lassan a lefolyoba. Az egesz elott meg egy nyithato, tomitett dobozban lehet egy laza racs, amin fennakadnak az esetleges kisebb ruhadarabok, szemetek ilyesmik. Ez lehet egy kisebb kuka is. hjozsi Ps: ha megis meglevo porszivo, akkor erdemes lenne legalabb 2-t parhuzamosan uzemeltetni. From jhidvegi at alarmix.net Fri Nov 17 12:29:08 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Fri, 17 Nov 1995 12:29:08 +0100 Subject: Mikrohullamu suto Message-ID: <01bab4df$e90a8f40$LocalHost@jocco> >Ha erteni is angol, az se segit semmit. (=Hogyan csinaljunk mikrohullamu >sutobol amator radioadot.) > >Ugyanis amikor legeloszor ratalaltunk a linkre, mar akkor is a masik >levelemben idezett szoveg volt a cikk helyen: Nem igazan ertem a felelmet. Fizikabol lehet tanulni mindenfelet, lezert, reszecskegyorsitot, sot, a kozepiskolai mechanikai tudas csaknem elegendo ahhoz, hogy lofegyvert meretezzen valaki. Szoval nem ugyanaz a tudas, mint a megvalositas. Es elegge nem ertem, hogy egy ilyen eszkoz miert is lenne mukodesileg titok. Szerintem ne is az, max amit a foszer leirt, az valami amator megvalositas valami amator celra. Engem nem ez erdekel, hanem a magnetron valosagos (fizikailag kovetheto) mukodese. Felhasznalasra is gondoltam, de csak eroltetve: pl nehezen melegitheto vegyianyagok melegitesere. (mert annyira korrozivak is vannak, hogy nehez alkalmas femedenyt talalni hozzajuk, legalabbis marha draga). Ha mar adatatvitel es tarsai: a mikrohullamu atvitel fejei hogy mukodnek? Azokban nem lehet impulzusuzemu a cucc. Pici, folyamatos mukodesu magnetronok? :-)) hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Sat Nov 18 10:59:28 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Sat, 18 Nov 1995 10:59:28 +0100 Subject: Mikrohullamu suto Message-ID: <01bab59c$8cd98060$LocalHost@jocco> >Dr Valko Ivan Peter: Elektroncsovek es felvezetok >Tankonyvkiado, Bp. 1974 > >Udv, >Marci Koszi szepen! Idokozben egyik listatagunk faradsagos munkaval beszkennelte nekem valamelyik szakkonyvebol a vonatkozo reszeket. Mit mondjak, nem egy egyszeru kis eszkoz, ami a fizikajat illeti. Elolvasvan most mar - kepessegeimhez kepest - kepben vagyok. :-) hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Sat Nov 18 11:42:26 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Sat, 18 Nov 1995 11:42:26 +0100 Subject: Mikrohullamu suto - nehany konkluzio Message-ID: <01bab5a2$8d3fad80$LocalHost@jocco> Es ha mar igy sikerult nagyjabol kepbe jonni. Szamolgattam a lehetseges kondimereteket, es megnezve a meghajto trafok szerkezeti kialakitasat, a megtaplalast a kovetkezokeppen latom. Igy lehet ez? A trafo szorasi reaktanciaja es a kondenzator olyan rezgokort alkot, hogy a rezonanciafekije kozel van a halozati frekihez, es amikor jon a trafobol a pozitiv felszinusz, a diodan at a kondi (mint a soros rezgokor tagja) fellendul a trafo szekunder csucsfeszultsege fole joval. Akar 50-70%-kal is, elvileg a duplajara is mehetne. Ekozben valamikor beindul a magnetron, kilovi a kondi energiajat a sutoterbe, a kondi kisul, es persze eddigre a trafo szekunder mar majdnem nullat ad ki. De ha nem, akkor sincs gond, mert szorotraforol leven szo, kibirja ezeket a rovidzarakat. (Ha a magnetron egyaltalan teljesen kisuti a kondit, amit ketlek, mert mint kiderult, a magnetronban az anodaram egy bizonyos anodfesz alatt teljesen megszunik.) Aztan ez ismetlodik 20ms-onkent. Tehat a valosagos teljesitmeny (nem a halozat ki-bekapcsolasaval elert atlag) ugy lenne valtoztathato, hogy a kondit ritkabban vagy surubben lokom meg, vagyis elfelejtem az eredeti trafot, es valami massal toltom fel a kondit, vagy szinuszos frekivaltot hasznalok a halozat helyett. Valoszinu, hogy valamelyest meg novelni is lehetne a kimeno teljesitmenyt, de csak a magnetron hoterhelesi hataraig. Szerintem 60-70Hz meg beleferne. :-) Idezek egy mondatot, ami meghokkento: "Peldaul egy 0,5kW megengedett disszipacioju csobol 1MW korul hasznos impulzusteljesitmeny veheto ki" Ebbol latszik, hogy a cso kb 0,001% bekapcs. idoarannyal dolgozik. De ebbol egy masik kovetkeztetest is le tudok vonni: Mivel a mikroba helyezett mobiltelefonok kepesek mukodni, ezert ugye van valamennyi jel, ami a sutoterbe/bol tud kozlekedni. Jo lenne, ha lenne valaki, aki meg tudna mondani, mekkora tererore kepes egy mobil megszolalni, es mekkora az a max terero, amit egy normal helyen max elofordulhat. Ebbol lehetne szamolni, bentrol hany % energia kepes kiszabadulni. Mivel MW a start, oriasi lehet a kiszabadult impulzusteljesitmeny is. En meg - a marha - befozeskor viszonylag kozelrol nezegetem, mikor forr fel az uvegben a lekvar. :-(( Eddig meg mas bajom nem esett, csak a jobb szememben van egy pici szurkehalyog. :-(( (Na jo, ez biztos, hogy mastol van, tudom is, hogy mitol. De nem tenem tuzbe a kezem erte! Szoval a(z orosz) mikrokat ne tessenek kozelrol nezegetni mukodes kozben!!!! Azota mar masfele mikronk van, de ezentul azt sem fogom. Sajnos a szemlencsenek olyan borzasztoan gyenge a verellatasa, hogy roppant konnyen tulmelegszik, es ekkor van a baj, jon a szurkehalyog.) -------------- A leirasbol kitunik, hogy modulaciora semmi lehetoseg nincs. (Kulonben musorszoro adokban hasznalna'k). hjozsi From jhidvegi at alarmix.net Sat Nov 18 14:02:22 1995 From: jhidvegi at alarmix.net (Hidvegi Jozsef) Date: Sat, 18 Nov 1995 14:02:22 +0100 Subject: Mikrohullamu suto - nehany konkluzio Message-ID: <01bab5b6$1a2026e0$LocalHost@jocco> >Azert azt ne feledd, hogy a mikrosuto majd harmadakkora hullamhosszon >mukodik, mint a mobil! Es az igen sokat lejent, pl, hogy mi megy at es mi >nem megy at a haloval arnyekolt ablakon. >Ennel akkor mar sokkal korektebb megoldas lenne mikorhullamu tereromerovel >letapogatni a mukodo sutot. > >Szabolcs Talan igazad van. Talan a vodafon keszulekek mar mervadobbak az 1800MHz-cel. :-) De a tereromerovel hogy lehet ezeket a hallatlanul kis kitoltesu impulzusokat merni? Vagy az lenne a megoldas, hogy megmerem az atlagot, ebbol szamitassal lehet kihozni, hogy pl hohatasra mekkora is lehet az effektiv ertek? (E csucs = Eatl*1000, E eff = Ecsucs*gyok(1000) ) Kulonben nekem nem all rendelkezesemre semmifele tereromero. :-(( Masreszt: a mechanikai vedelem (halo, arnyekolo femek stb) alacsonyabb hullamhosszon rosszabbak. Tehat ha mobiltelefonbol indulun ki (900MHz), es annal is sok ki-be jarkal, akkor biztosak lehetunk benne, hogy a 2,4GHz-en meg tobb teszi. Szoval megcsak nem is a biztonsag iranyaba tevedunk, ha mobiltelefonnal merunk, es abbol kovetkeztetunk. :-(( hjozsi